Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

 

---

Részletes bírálat
A terv szép alapgondolata a hely szellemiségének megjelenítése, sajátos építészeti-kertészeti eszközökkel. A romkert szintjén felvállalja a királysírok egyfajta, nem történelmi hitelességre törekvő, inkább szemléltető elhelyezését, s ennek megfelelteti a lefedés tetején létesített királykerteket, a szimbolikus jelentőségű formára nyírott fákkal. Ez tekinthető egyszerően a sírok feletti városi kegyeleti parknak is, de utal a történelmi folytonosságra is, figyelmeztetve a ma emberét arra, hogy régi királyaink szellemisége élő és eleven. A két szintet vizuálisan összekötő bevilágító átriumok és a romkertet körbeölelő áttört palást szűrt fényének üzenete jól érvényesül. A terv a romkert bejáratát helyesen a püspöki palota mellé teszi, a látogatókat átgondolt, élvezhető belső útvonalon vezeti végig. Szép gondolat a névtelenek zöld sírja a Mátyás kori szentély területén a gyertyagyújtó fallal.

 

Jól használható és emelkedett hangulatú a tetőkert nyugati oldalán végigfutó egyszerű oszlopcsarnok, kár, hogy a városház tér felől tömör toronyban végződik. Ennek mentségére legyen mondva, hogy mérete mértéktartó, visszafogott, anyaghasználata a pályamű egészével egységes. A túlzottan határozott, kissé merev térfalakat meghatározó lefedés a Lux-féle udvar tégla-kő architektúrájához illeszkedik, palástja homogén, áttört kőfal, melynek anyagválasztása helyes, ugyanakkor függesztett szerkezeti megoldása építészeti szempontból kissé ellentmondásos.

 

A terv hibája, hogy a lefedés a déli oldalon horizontálisan szigorúan rászorul a barokk házsorra, leszőkítve a gyalogos tengelyt. Igaz, hogy onnan végig betekintés nyílik a romkertbe, de a lelógó köpenyfal szinte ráül a meglévő mellvédre, ami súlyossá és tömegszerővé teszi a Koronázó tér északi oldalát.

 

A terület keleti oldalán az új keleti térfalnak köszönhetően Lux-féle épületekkel a városra jellemző trapéz alakú, szép arányú rendezvénytér jön létre, ami mindenképpen hasznos adalék és új érték a belváros szövetében.

 

A terv a romok lefedése tekintetében a Mátyás-kori szentély jelentős részét szabadon hagyja. Nem vitatva a terv újszerő gondolatait, a romok szintjén a kertépítészeti újrafogalmazás dominánsabb a romok bemutatásánál és a régészet és műemlékvédelem érdekeit sértheti.

 

Védőépületet Ny-ról a püspökség kerítése mellett lezáró alapok kisebb korrigálást igényelnek, esetleg É-on is. A teljes romterületet egészkén kezeli, a további kutatás biztosított.

 

A királyi kert vasbeton födémen épített intenzív zöldtető, melynek alátámasztásai esetenként nem veszik figyelembe következetesen a romok elhelyezkedését. A királyok kertje, a romterületet lefedő födémszerkezeten épült tetőkert szép gondolat, de formai megoldása inkább labirintus-szerő, zegzugos területeket ad és a növényalkalmazásból fakadó, mozaikszerűen más-más földréteg vastagságot feltételező kert szerkezeti problémákat is okoz.

A tervet a Bíráló Bizottság sajátos szellemiségéért és következetes építészeti-kertészeti megoldásaiért kiemelt megvételben részesíti.