Nézőpontok/Kritika

Szellemi Honvédelem — a Bécsi utcai bontások-építések kapcsán *

2010.07.28. 09:01

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mónus János

Dosszié:

Néha nem kell mást csinálnunk, csak elővennünk azt, amiben korábban közösen megegyeztünk és össze kell hasonlítani azzal, amit most állítunk. Diszkrepancia esetén nincs más megoldás: közösen elfogadott irányelveinket írjuk ki a tervtanácsi helyiség falára. Mónus János frappáns idézetválogatása a Bécsi utcai ügy apropóján.

Idézetek gyűjteménye a tervbe vett Bécsi utcai bontások-építések kapcsán

„Könnyen és rosszul tanuló nép vagyunk… Oly hamar megtanulja a szót, hogy elmulaszt eljutni a fogalomig. Mind fennen mondja, hogy ő magyar, s ő szocialista. Ha tovább kérdezed, ilyenformán: mi a magyar? – vagy: mi a szocialista? -, zavarba jön és dadogni kezd… Úgy jóllaknak az üres szavakkal, hogy nem éhesek már a gondolatra. Becsvágyuk nem ez: megérteni. Hanem ez: velük mondani." (Szabó Zoltán, 1939)
megjegyzés (Mónus János): a „szocialista" nem politikai értelemben használt.

„Átfogó tervezésen alapuló fővárosi-kerületi ingatlanfejlesztési politika nem tudott kialakulni Budapesten, hiányzik hozzá a pártsemleges, egységes politikai akarat, társadalmi megegyezés, intézményrendszer.

Helyettesíti a spontán fejlesztési szándékokon nyugvó rövid távú, leszűkített területekre vonatkoztatott városrendezés (sokszor magánfinanszírozással, kényszer-egyeztetési mozzanatokkal). Mintha fordított irányultság jellemezné ezeket a folyamatokat: az ingatlanfejlesztési szándék, akarat mozgatja a városrendezési tervezést, a társadalmi szükségességen alapuló (ahhoz rendelt) tervezéshez illeszkedő ingatlanfejlesztés helyett. Tőkeerős nagyberuházásaink jelentős része így idegen testként jelenik meg városi szövetünkben."

(forrás: Budapesti Építész Kamara, „Alapelvek – Nyitott könyv" 2009. 16. pont – lásd BÉK honlap)

„Vízió fővárosunkról önállóan nem alakítható ki! A város különböző, jól-rosszul fejlett, hálózat összessége (rengeteg hálózaté: a közművektől a kultúráig, a közlekedéstől a zöldterületekig, az otthon-nélküliektől a lakóparkokig). Ezeknek a hálózatoknak fejlesztéséről lehetnek vízióink (a morfológia, a gazdaság, a különböző identitások, az ország-társadalmi elképzelések, a város térségbeni elhelyezkedése stb. felől).
E hálózatprognózisok (széleskörű egyeztetési, program meghatározó intézményrendszerükkel) alkothatják együttesen fővárosunk differenciált, mindenre kiterjedő vízióját. Röviden: a várost folyamatosan, állandóan, minden ízében tervezni-egyeztetni, tervezni-egyeztetni kell (nagy interaktivitások révén".

(forrás: BÉK, „Alapelvek – Nyitott könyv" 2009. 23. pont – lásd BÉK honlap)

„A főváros területén bármilyen építés közügy (a magán családi ház építésétől az üzleti célú irodaház építésig, a köztéri padoktól a homlokzat-megvilágításig minden). Ebből fakadóan a nyilvánosság semmilyen építéstől nem tartható távol. A nyilvánosság akkor hatékony, ha intimitást (magán jogokat) nem sért, párbeszéden alapuló, az építés-beruházási folyamatok megfelelő pontjaihoz kapcsolódó és intézményesített, „kalkulálható". Akkor lesz társadalmi haszon, ha mindenki igényt tart rá, ha bizonyosságot nyújt a létesítőknek, ha elfogadást jelent mindnyájunknak a demokratikus lét megkerülhetetlen tényezőjeként."

(forrás: BÉK, „Alapelvek – Nyitott könyv" 2009. 27. pont – lásd BÉK honlap)

„Nem a fővárosi strukturális tervezések, elképzelések hatják át a kerületi rendezési elveket, részletes szabályozásokat; a szomszédos kerületek összhangját, együttműködését semmi sem garantálja, a közvetlen társadalmi érdeknek nem nyilvánvalóan (csak áttételesen) alárendelt a politikai érdek a város fejlesztése terén."
(forrás: BÉK, „Alapelvek – Nyitott könyv" 2009. 11. pont – lásd BÉK honlap)

„Hogyan is képzelhetjük, hogy a százszorosan nagyobb, az százszorosan részletezőbb, sokrétűbb, humánusabb? Nagyberuházáskor a városi folyamatok iránya ellentétesre változik. Nem a város kényszerítette ki magából saját fejlődését, hogy az adott helyen a homogenitást valami magasabb rendűvel váltsa fel, hanem ez a százszoros mérték kezdi alakítani a körötte lévőt. Hiánnyá, űrré, alárendeltté. Így aztán az élő szövet is lassan megszűnik vegetálni, bármit lehet vele tenni, érzéketlenné vált…
A városiasság sajnos fáradságos dolog. A sokrétűség sokkal több szellemi és anyagi ráfordítást igényel, mint a nagyberuházás. Sokkal egyszerűbb valami százszorost egyszer létrehozni, mint százszor az egyszerit, mert a száz egyszeri nyilván százféle szeretne lenni…. Dinamikusan fejlődő, fejleszthető városról – mint a civilizáció nagy eredményéről – beszélni blöff. Ennek a fejlődésnek kiváltójaként kezelni a nagyberuházásokat pedig félrevezetés, a város ellen."

(forrás: Mónus János: Dunánk partjai, 2009. 06. 29. Építészfórum)

„További feladatok:

3. Az építészeti verseny újraértelmezése, kitágítása, nyilvános jellegű elbírálása (hisz a társadalom érdekeit képviseli, a jó építészeti minőséget szolgálja és nem gátja a társadalmi fejlődésnek)
  • a tervpályázatok számát meg kell sokszorozni (szabályozási tervi előírásokkal, rendeletekkel),

  • ötletpályázatok dömpingjére van szükség, kétlépcsős pályázati eljárásokkal….

5. A tervtanácsi rendszer újraértelmezése

  • a „tervező-szerző" segítésén alapuló tanácsadási rendszer kiépítése

  • az érdemi „tanácsadás" és az érdemi tervezői „befogadás" feltételeinek megteremtése…"

(ÖSSZEGZÉS – „Többék" csoportmunkák, hivatalosan átadva a Magyar Építész Kamarának 2009. 02. 05.)

„Működésének célja:

  • egy olyan fórum biztosítása, ahol nyilvánosságot kapnak a jelentősebb budapesti fejlesztések, építések, tervezések a lakosság, az idegenforgalom és az éptész szakma számára…
  • egy olyan konferencia hely fenntartása, ahol az építész-szakmai városvezetés megjelenítheti elképzeléseit a városfejlesztésről és konkrét építészettámogató tevékenységéről…"

 

(Budapesti Építészeti Központ – FUGA – Bp. V. Petőfi S. u. létesítési célmeghatározás, 2005.)

 

Az „idézeteket" összeállította: Mónus János építész


*Az írás címe, Szabó Zoltánnak,(a „Tardi helyzet", „Cifra nyomorúság" írójának 1939 és 1944 között megjelent írásainak (szociográfiáinak) gyűjtemény-címe.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk