Épülettervek/Középület

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

1/7

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Címlap
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Címlap
1/7

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Épülettervek/Középület

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

2014.09.17. 11:42

Projektinfó

Földrajzi hely:
Páty, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gutowski Robert

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

URL:
GUTOWSKI Építész Kft.

Tervezés éve:
2014

Stáblista

építészet, belsőépítészet: Révai Attila, Kövér István, Dely-Steindl Barnabás
statika: Klopka Zoltán
épületgépészet: Lantos András 
épületvillamosság: Sándor Gáspár
tűzvédelem: Mészáros János
kertészet: Páll Attila
ötvösművészeti munkák: Ozsvári Csaba +

Az ölelő gesztus, bár nem új a templomépítészetben, hiszen a Szent Péter bazilikához kapcsolódó kollonádok ugyanezt teszik, azonban Gutowski Robert pátyi temploma, kisebb méretekben, jóval meghittebb, intimebb módon, az épülethez szervesen kapcsolódva nyújtja mindezt. 

A templomok építési helyét nem kijelölni vagy megválasztani kell, a szent helyeket a régiek mindig meglelték, a szakrális események helyét fel kell lelni. Ez az első gondolat, amikor a felépíteni vágyott Szent Imre Templom helyszínét vizsgálja az ember. Korábbi minták sejlenek fel: a telket két út öleli, hasonlóan a régi falusi templomokhoz, a terep lejtése kálvária kialakítását sugallja, a közel szimmetrikus telekalakítás erősíti a szimmetrián alapuló tengelyes szerkesztés lehetőségét, és nem utolsó sorban a tájolás lehetővé teszi a védszent-napi keletelés megvalósítását. Sorolhatnánk még a telek adottságainak profán megközelítését is, hogy a község központi területén helyezkedik el, mégis a zajos főúttól elzárva. Szép fasor kíséri, és megfelelő nagyságú egy mértéktartó, de teljes program megvalósításához.

Építészeti tervünk a fenti megfigyeléseket tekinti kiindulópontnak, s szándékunk szerint tradicionális templomépítési elveket is figyelembe vevő, de a mai liturgikus és közösségi igényeknek megfelelő templomot kívántunk a megbízó közösség részére tervezni.

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
5/7
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

A keresztény templom Isten háza, történeti előképe a zsidó Szentsátor és a jeruzsálemi Szentély, melyek a hagyományoknak megfelelően keleteltek voltak. A felkelő Nap, mint a „Világ Világossága" végigkísérte a templomépítés történetét. Apostoli útmutatás már 220 körül írásban rögzíti a szertartás végzésének irányát, a keletelés általános szabályát pedig az I. Niceai Zsinat is leírja. Bár a Tridenti Zsinat már nem ragaszkodik ilyen szerkesztési elvhez, hivatalosan azonban sosem törölték el a keletelés szabályát. Joseph Ratzinger így ír: „…ez a kelet felé fordulás azt is jelenti, hogy a kozmosz és az üdvtörténet összetartoznak…Ezért a keletelés apostoli hagyományát újra alkalmazni kell, ahol csak lehetséges." A feltámadt Krisztus princípiumát jelentő kelet-irány élő és szerves részévé vált az elmúlt évszázadok templomépítésének. Tervezett épületünk kerített templomként áll a 80-as években épült elővárosi környezetben. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyezzük, az áldozatot bemutató pap keleti irányba tekint, a Szent Imre-napi kelet irányába. A befoglaló ellipszisben egy másik, szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kertet építünk. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez (a hajó és a szentély tengelye általában nem egy vonalba esett), a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten.

Az Egyház szándékait pontosan fogalmazza meg: míg a hagyományos liturgiában a teremtő és mindenható Istenhez fohászkodunk, a modern liturgikus törekvésekben a hangsúly eltolódott az újrateremtő Isten, a folytonosan hatását kifejtő megváltás, az „újra és újra" megváltó Krisztus-kép felé. Ahogyan Szent Ágoston fogalmaz: „az Eukarisztia hozza létre az Egyházat", úgy kerül ma a középpontba a közösségben megélt Krisztus-hit, az Eukarisztia aktív és közös ünneplése. Építészetileg innen ered a centrális térszervezés, így a liturgikus szempontból jelentőségét vesztő főhajó tervünkben a templomkert, míg a templomtér maga nagyított szentély, középpontban az oltárral. Az ölelő formát idéző oldalszárnyak védelmezően veszik körbe a kertet, a déli oldalon díszes bejárat fogad, az északi oldalon harangtorony emelkedik.

A templom alapvetően négy funkcionális egységre bontható: templomtér és közösségi terek, plébánia paplakkal és irodával, torony és kert.

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
4/7
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

A fő megközelítés délről történik, fedett-nyitott előtéren keresztül jutunk a templom előterébe. Az előtér valójában kertre néző kerengő, melyből minden közösségi funkció elérhető: templomtér, rendezvényterem teakonyhával, plébánosi iroda, és az illemhelyek a kiszolgáló helyiségekkel. Az egyes közösségi helyiségek átláthatóak és összenyithatóak, a különböző funkciók a kerengőn keresztül az udvar felé üvegfallal, tornácon keresztül kapcsolódnak.

A szentély nagyított apszissal záródik, leghangsúlyosabb elemei a középpontban elhelyezkedő, kiemelt oltár az ambóval és az irányított, szórt fények, ezt ülik körbe a hívek. A liturgikus tér elrendezése a II. Vatikáni Zsinat elvárásait igyekszik megformálni: a közösség vezetője ül középen a ministránsokkal, kissé oldalt, de hangsúlyos helyen az Oltáriszentséget őrző tabernákulum. Az apszisfalban kapott helyet a Mária kápolna és a Szent Imre ikon, a gyóntató, a sekrestyéhez kapcsolódó papi bejárat, és a karzatra vezető lépcső. A keresztelőkút a templomtér és a kerengő határán helyezkedik el. A karzaton kórus és orgona elhelyezését javasoljuk. A templomtérben centrális elrendezésben ~200 állandó ülőhely van, mely jelentősen bővülni tud a pótszékekkel, állóhelyekkel, valamint a templomtérrel összenyitható hittanteremmel, kerengővel és rendezvényteremmel.

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
6/7
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

A plébánia önálló bejárattal is rendelkezik, az északi oldalról. A földszinten a közösségi terekhez kapcsolódó előtér, iroda és közös helyiségek, valamint háztartási helyiség, az emeleten paplak, vendégszoba egység és gépészeti helyiség helyezkedik el. A garázsszinten megoldható két személygépkocsi elhelyezése és a hulladéktároló kialakítása. Az épület északi „karja" toronnyá magasodik látható harangokkal. A kert szervesen kapcsolódik az összes közösségi térhez.

Szándékunk szerint a modern liturgikus igényekhez, az Egyház feladatának újszerű ellátásához mai építészeti és műszaki eszközökkel közelítünk, „az egyházatyák ősi irányelveit szemmel tartva", ahogyan a II. Vatikáni Zsinat fogalmaz. Nagyon fontos, hogy a belső terek és a kert otthonos, világos és családias legyen, nemes és tartós anyagokkal építve, hiszen a Háznak a szakrális funkciókon kívül, tanító jellegű, nyitott, nyüzsgő közösségi élettérré kellene válnia.

Gutowski Robert
építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk