Épülettervek/Középület

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

1/7

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
?>
Címlap
1/7

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
Épülettervek/Középület

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

2014.09.17. 11:42
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Páty, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gutowski Robert

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

URL:
GUTOWSKI Építész Kft.

Tervezés éve:
2014

Stáblista

építészet, belsőépítészet: Révai Attila, Kövér István, Dely-Steindl Barnabás
statika: Klopka Zoltán
épületgépészet: Lantos András 
épületvillamosság: Sándor Gáspár
tűzvédelem: Mészáros János
kertészet: Páll Attila
ötvösművészeti munkák: Ozsvári Csaba +

MÉD:

Az ölelő gesztus, bár nem új a templomépítészetben, hiszen a Szent Péter bazilikához kapcsolódó kollonádok ugyanezt teszik, azonban Gutowski Robert pátyi temploma, kisebb méretekben, jóval meghittebb, intimebb módon, az épülethez szervesen kapcsolódva nyújtja mindezt. 

A templomok építési helyét nem kijelölni vagy megválasztani kell, a szent helyeket a régiek mindig meglelték, a szakrális események helyét fel kell lelni. Ez az első gondolat, amikor a felépíteni vágyott Szent Imre Templom helyszínét vizsgálja az ember. Korábbi minták sejlenek fel: a telket két út öleli, hasonlóan a régi falusi templomokhoz, a terep lejtése kálvária kialakítását sugallja, a közel szimmetrikus telekalakítás erősíti a szimmetrián alapuló tengelyes szerkesztés lehetőségét, és nem utolsó sorban a tájolás lehetővé teszi a védszent-napi keletelés megvalósítását. Sorolhatnánk még a telek adottságainak profán megközelítését is, hogy a község központi területén helyezkedik el, mégis a zajos főúttól elzárva. Szép fasor kíséri, és megfelelő nagyságú egy mértéktartó, de teljes program megvalósításához.

Építészeti tervünk a fenti megfigyeléseket tekinti kiindulópontnak, s szándékunk szerint tradicionális templomépítési elveket is figyelembe vevő, de a mai liturgikus és közösségi igényeknek megfelelő templomot kívántunk a megbízó közösség részére tervezni.

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
5/7
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

A keresztény templom Isten háza, történeti előképe a zsidó Szentsátor és a jeruzsálemi Szentély, melyek a hagyományoknak megfelelően keleteltek voltak. A felkelő Nap, mint a „Világ Világossága" végigkísérte a templomépítés történetét. Apostoli útmutatás már 220 körül írásban rögzíti a szertartás végzésének irányát, a keletelés általános szabályát pedig az I. Niceai Zsinat is leírja. Bár a Tridenti Zsinat már nem ragaszkodik ilyen szerkesztési elvhez, hivatalosan azonban sosem törölték el a keletelés szabályát. Joseph Ratzinger így ír: „…ez a kelet felé fordulás azt is jelenti, hogy a kozmosz és az üdvtörténet összetartoznak…Ezért a keletelés apostoli hagyományát újra alkalmazni kell, ahol csak lehetséges." A feltámadt Krisztus princípiumát jelentő kelet-irány élő és szerves részévé vált az elmúlt évszázadok templomépítésének. Tervezett épületünk kerített templomként áll a 80-as években épült elővárosi környezetben. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyezzük, az áldozatot bemutató pap keleti irányba tekint, a Szent Imre-napi kelet irányába. A befoglaló ellipszisben egy másik, szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kertet építünk. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez (a hajó és a szentély tengelye általában nem egy vonalba esett), a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten.

Az Egyház szándékait pontosan fogalmazza meg: míg a hagyományos liturgiában a teremtő és mindenható Istenhez fohászkodunk, a modern liturgikus törekvésekben a hangsúly eltolódott az újrateremtő Isten, a folytonosan hatását kifejtő megváltás, az „újra és újra" megváltó Krisztus-kép felé. Ahogyan Szent Ágoston fogalmaz: „az Eukarisztia hozza létre az Egyházat", úgy kerül ma a középpontba a közösségben megélt Krisztus-hit, az Eukarisztia aktív és közös ünneplése. Építészetileg innen ered a centrális térszervezés, így a liturgikus szempontból jelentőségét vesztő főhajó tervünkben a templomkert, míg a templomtér maga nagyított szentély, középpontban az oltárral. Az ölelő formát idéző oldalszárnyak védelmezően veszik körbe a kertet, a déli oldalon díszes bejárat fogad, az északi oldalon harangtorony emelkedik.

A templom alapvetően négy funkcionális egységre bontható: templomtér és közösségi terek, plébánia paplakkal és irodával, torony és kert.

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
4/7
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

A fő megközelítés délről történik, fedett-nyitott előtéren keresztül jutunk a templom előterébe. Az előtér valójában kertre néző kerengő, melyből minden közösségi funkció elérhető: templomtér, rendezvényterem teakonyhával, plébánosi iroda, és az illemhelyek a kiszolgáló helyiségekkel. Az egyes közösségi helyiségek átláthatóak és összenyithatóak, a különböző funkciók a kerengőn keresztül az udvar felé üvegfallal, tornácon keresztül kapcsolódnak.

A szentély nagyított apszissal záródik, leghangsúlyosabb elemei a középpontban elhelyezkedő, kiemelt oltár az ambóval és az irányított, szórt fények, ezt ülik körbe a hívek. A liturgikus tér elrendezése a II. Vatikáni Zsinat elvárásait igyekszik megformálni: a közösség vezetője ül középen a ministránsokkal, kissé oldalt, de hangsúlyos helyen az Oltáriszentséget őrző tabernákulum. Az apszisfalban kapott helyet a Mária kápolna és a Szent Imre ikon, a gyóntató, a sekrestyéhez kapcsolódó papi bejárat, és a karzatra vezető lépcső. A keresztelőkút a templomtér és a kerengő határán helyezkedik el. A karzaton kórus és orgona elhelyezését javasoljuk. A templomtérben centrális elrendezésben ~200 állandó ülőhely van, mely jelentősen bővülni tud a pótszékekkel, állóhelyekkel, valamint a templomtérrel összenyitható hittanteremmel, kerengővel és rendezvényteremmel.

Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház
6/7
Szent Imre Templom, Plébánia és Közösségi Ház

A plébánia önálló bejárattal is rendelkezik, az északi oldalról. A földszinten a közösségi terekhez kapcsolódó előtér, iroda és közös helyiségek, valamint háztartási helyiség, az emeleten paplak, vendégszoba egység és gépészeti helyiség helyezkedik el. A garázsszinten megoldható két személygépkocsi elhelyezése és a hulladéktároló kialakítása. Az épület északi „karja" toronnyá magasodik látható harangokkal. A kert szervesen kapcsolódik az összes közösségi térhez.

Szándékunk szerint a modern liturgikus igényekhez, az Egyház feladatának újszerű ellátásához mai építészeti és műszaki eszközökkel közelítünk, „az egyházatyák ősi irányelveit szemmel tartva", ahogyan a II. Vatikáni Zsinat fogalmaz. Nagyon fontos, hogy a belső terek és a kert otthonos, világos és családias legyen, nemes és tartós anyagokkal építve, hiszen a Háznak a szakrális funkciókon kívül, tanító jellegű, nyitott, nyüzsgő közösségi élettérré kellene válnia.

Gutowski Robert
építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk