/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Örökség

Szertorna és más bonyhádi emlékek – Mőcsényi esszék 9.

1/7

A bonyhádi osztálytabló

?>
A bonyhádi osztálytabló
?>
Gimnáziumi osztálytalálkozó Bonyhádon
?>
Gimnáziumi osztálytalálkozó Bonyhádon
?>
A függeszkedés
?>
Mőcsényi és a kötél
?>
?>
1/7

A bonyhádi osztálytabló

Szertorna és más bonyhádi emlékek – Mőcsényi esszék 9.
Épületek/Örökség

Szertorna és más bonyhádi emlékek – Mőcsényi esszék 9.

2012.07.12. 11:31

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Mőcsényi Mihály

Dosszié:

Mőcsényi professzor most gimnáziumi éveibe avat be bennünket történelmi kontextusban. A visszaemlékezésből nem csak az derül ki, hogy milyen tornászmúlt vezetett ahhoz, hogy még 85 éves korában is függeszkedve másszon fel a kötélre, hanem az is, hogy egy különös közép-európai értelmiségi-kisebbségi sorsot miként formáltak a korai diákévek.

Hetedikes gimnazista voltam, amikor a tornaórán öreg tanárunk ’Molnár bácsi’ azt mondta: - Kedves fiúk, nagy kérésem van. Kis szünet után hozzátette: - Tudjátok ketten élünk a már nem fiatal lányommal. Bajban vagyunk, mert nyugdíjazni akarnak, mégpedig azért, mert a gimnázium tanulói nem vesznek részt országos versenyeken, mert sehol sem szerepelnek. Tudjátok, van az a ’MOTESZ’, a szertornász minősítő; a vas, bronz, ezüst jelvényeket adó szervezet, ha ők mondanák, hogy Bonyhádon is vannak jó tornászok, talán kegyelmeznének és maradhatnék még pár évet. Miután ezt elmondta, kérte álljunk klott-gatyásan sorba, mustrára. A magasabbakkal kezdte, én közel a végén álltam. Rám nézve azt mondta: - Nem vagy hosszú, erős a karod, vékony a lábad, te jó lennél szertornásznak. Csinálod? Mondtam: - Igen. Örült. Harminchét tavasza volt, ősszel volt a ’jelvényszerző’. Molnár bácsinak azt mondtam, mindhárom jelvényt egyszerre szeretném megszerezni, mert harmincnyolc őszén már nem leszek Bonyhádon. Azt mondta nehezen fog menni, de ha igen, az neki is jó. Útmutatásai alapján – társaimmal együtt – munkába fogtunk. A talajgyakorlatokkal és a lóval volt gondom, mert a csípőm merevnek bizonyult. A tornaórákon kívül is, szinte minden délután gyakoroltunk. Az évzáró után otthon azon törtem a fejem, hogyan folytathatnám. Öreg kocsi-tengelyből a falusi kováccsal nyújtó rudat ’kalapáltattam’, a bognárral korlát rudakat faragtattam, gyűrűféle is akadt, kötél is volt bár mászáshoz vékony. Minden nap szorgalmasan gyakoroltam. A nyújtóval majdnem megjártam. Óriáskört próbáltam, a függőleges kézállásban ’elfogyott a lendületem’, visszaestem a rúdra, mivel nem volt elég erős, középen behajolt, azt hittem végem. A két tartóoszlop is összehajolt, a rúd azonban szerencsére nem csúszott ki belőlük. Azért nem, mert amikor a nyújtót összeszereltem óvatos voltam. A kocsitengelyből lett rúd két végén, a lőcstartó ’szegek’ lyukaiba egy-egy hosszú szöget dugtam. Megmentették az életem; a rúd nem csúszott ki a tartóoszlopokból. Fejjel lefelé, több mint két métert zuhanni, nyaktöréssel járhat. A nyári szünet után, a tornateremben még sokat gyakoroltunk, hogy a Budapestről érkező minősítő bíráktól megkapjuk a jelvényeket. Ha jól emlékszem ketten voltunk, akik három jelvényért indultak. Végig kellett csinálnunk az egyes jelvényekhez tartozó minden gyakorlatot a hat szeren, illetve a talajon, ezért a végére nagyon elfáradtunk. A legvégén – az ezüstért – meg baj lett. Tanárunk hibásan tanított be egy lólengést. A bírák ragaszkodtak az előírthoz. Egyikük ’lóra pattant’ és bemutatta az előírt mozdulatot. A fáradtságtól eltekintve ’merev’ csípőm is hátrányomra volt. Az ezüstöt végül is megkaptam. Nemcsak én, Molnár bácsi is boldog volt.

 

A bonyhádi osztálytabló
1/7
A bonyhádi osztálytabló

 

 

A kötélre ’erőből’ mászást (láb segítség nélkül) Györökön nyolcvanöt éves koromig naponta gyakoroltam. A földtől hét méter magasban, a közel vízszintes fenyőfa ágra akasztott mászókötél alatt betonlap védte a füvet a taposástól. Amikor a kötél felső végén ráütöttem a tartóágra, az elrohadt kötél elszakadt, a betonlapra zuhantam, az kettérepedt; engem tíz nap múlva tenyérnyi vérömlennyel műtöttek, nehezen gyógyult, kiestem a gyakorlatból. Azóta nem mászom kötélre. Kár.

Visszatérve a Bonyhádon töltött időmre, nem túlzok, ha azt írom, viharos időket éltünk. A német ’nemzeti szocializmus’, a ’náci’ mozgalom hatalomra jutásának hazai következményei ’e tájon’ igen korán jelentkeztek. Tolna és Baranya megye lakosságának jelentős részét, a törökök kiűzetése után idetelepült németek adták. Frankok, svábok, bajorok, osztrákok, és ki tudja milyen tartományból jöttek. A náci mozgalomnak ’vérbeli’ értelmiségiekre lett volna szüksége. Ilyeneket a bonyhádi gimnáziumban képeztek. A nyolc osztályos iskolába átlagosan háromszázötven diák járt. Ezeknek jó fele környékbeli frank ’fajzat’ volt. Náci részről egy Mühl Henrik nevű helybéli orvosnak lett volna dolga, gimnazistákat a ’Volksbundba’, a náci német mozgalomba szervezni. Nem járt sikerrel. Sőt!

 

Gimnáziumi osztálytalálkozó Bonyhádon
2/7
Gimnáziumi osztálytalálkozó Bonyhádon

Gimnáziumi osztálytalálkozó Bonyhádon
3/7
Gimnáziumi osztálytalálkozó Bonyhádon

 

 

Az evangélikus gimnázium tanárainak jó része cipszer származékként tudatosabban érezte magát ’röghöz’ kötöttnek, nemzethez tartozónak, mint az eleve magyar nyelvű közösségekből jöttek. Így volt ez az evangélikus Fasori vagy a soproni Ponzichter gimnázium tanáraival is. (Magam, mint az akkori hazai frankok többsége, katolikus vagyok.) Nos, nem tudnám megmondani hogyan, de a mindenkori elsősök, a szecskák osztályfőnöke, Marz tanár úr évfolyamát – amelyben az induláskor a tanulók jelentős része még küszködött a magyar nyelvvel – összeforrt közösségként adta át a végleges osztályfőnöknek. Az pedig, nevezték bár Loviknak, Demjánnak, Pozevicznak, Kunsztnak: magát szívvel, lélekkel a magyar nemzethez tartozónak érezte, vallotta. És a diák, nevezték bár Wielandnak, Reithnak, Böhm-nek, Swáb-nak vagy Schadt-nak nem volt hajlandó Mühl úr szolgálatába állni. Akkor sem, ha azt ígérték, hogy fedezik egyetemi tanulmányainak minden költségét.

Nos, történt egyik vasárnap, a konviktusi ebéd után, amint a diákok zárt sorban – talán százan – a vacsorára kapott két tojással a zsebükben az internátus felé menve azt látták, hogy Mühl doktor úr bricskájával a közúton feléjük galoppozik. Sohasem sült ki, ki hajította elsőnek a vacsora-tojásokat az orvosra, lovára. Pillanatok alatt ugyanezt százan tették. A ló megvadult, őrjítő vágtába kezdett, hajtóját árokba röpítette, és ki tudja hol állt meg. A tetőtől talpig horzsolt, sebes bőrű Volksbundos feljelentésére a ’hatóság’ intézkedett. Mühl úr – szuronyos csendőr kísérettel – meg akarta mutatni, hogy a gimnázium udvarára felsorakoztatott háromszáz diák közül ki dobott elsőnek. Nem merte, lehet tudta: tojás helyett már kő volt a zsebekben.

 

A függeszkedés
4/7
A függeszkedés

Mőcsényi és a kötél
5/7
Mőcsényi és a kötél

 

 

Basch úr egy másik fő-fő ’bundista’, országgyűlési képviselő szeretett volna lenni. Bonyhád főterére hirdetett kortes-beszédet. A környék falvaiból özönlöttek a bundisták a nagyközségbe. A gimnázium önképző körének választott vezetői a beszéd időpontját úgy másfél órával megelőzően a szónoki pulpitus köré csoportosították a diákokat. Ügyelniük kellett, hogy más, főleg ismert bundista ne férjen közéjük. Basch urat és néhány kísérőjét persze átengedték. Amint a szónok megkezdte beszédét németül, a diákok ordítani, pfujjolni kezdtek magyarul. Mivel a szónoklatot nem értette senki, Bonyhád főterén nem tartottak több bundista ’nagy rendezvényt’.

Mőcsényi Mihály

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk