Programok

szimplán — Pelényi Margit kiállítása az N&n galériában

2007.04.14. 14:55

Eseményinfó

Esemény kezdete:
2007.04.18. 15:00
Esemény vége:
2007.05.07. 15:00

További adatok

↓

2007. április 18-án, szerdán 18 órakor megnyitja Márton András színművész

Leírás:

az N&n galéria tisztelettel meghívja önt és barátait

2007. április 18-án, szerdán 18 órára

szimplán

címmel pelényi margit
kiállításának megnyitójára

a kiállítást megnyitja márton andrás színművész

szimplán
pelényi margit kiállítása
devecserben születtem, az egyetem után zalaegerszegre mentem bátyám és példaképem, pelényi gyula építész hívására. a zalatervnél négy évet töltöttem el. pécsre baráti invitálásra költöztem át 1979-ben, azóta ott élek, ott dolgozom. 1990 óta van saját tervezőirodám duplán néven. 2005 őszén — amikor az ybl-díj bizottsághoz állítottam össze a portfoliómat —, adatott meg először a magam számára is, hogy az elmúlt 15—20 év munkáit egyben nézzem végig. összeállt egy kép, kirajzolódott pár gondolat, megszületett pár összefüggés bennem — így visszamenőleg. a tervezés során én ugyanis nem filozófiák mentén, nem előre kitalált gondolati programhoz alkalmazkodva dolgozom. ennél pragmatikusabb és ennél ösztönösebb az én munkamódszerem.

a portfolió lezárása és elküldése után jöttem rá, hogy néhány terv, illetve az építészet határterületeit súroló munkák (enteriőrök, kiállítások, köztéri megjelenések, tárgyak) kimaradtak a válogatásból. ezeknek a munkáknak közös ismérve, hogy barátok személyes meghívására vettem mindegyikben részt: társalkotóként, segítőtársként, szakemberként. ezek a közös alkotások nemcsak a végeredmény miatt fontosak: egyszerűen arról van szó, hogy egy baráti szellemi közösség részeként élni számos érdekes, izgalmas és fontos élmény forrása. ez az én életemben a kezdetektől adott.

ha ma visszagondolok a zalaterves időszakra, abból is a nyári képzőművészeti szimpóziumok "világmegváltós" hangulata, a beszélgetések, a borozások és a viták jutnak az eszembe. aztán pécsett ugyanez a lendületes szellemi élet fogadott. akkor ez volt a valóság.

talán így érthető, hogy miért olyan fontos számomra, hogy a legutóbb átadott épületembe, a pécsváradi uszoda előcsarnokába ebben a korban készült műalkotások kerülhettek. pinczehelyi sándorral együtt, raktárakban porosodó kincsekre találtunk rá. tűzzománcok (lantos ferenc, ficzek ferenc, fajó jános, bak imre) és a hajdani (sajnos fiatalon meghalt) barát, samu géza szobrai közül válogattunk. úgy érzem, mintha én, azaz az én épületem most őrizné őket. fontosabb építészeti munkáimat ezért kiegészítettem az említett, személyes tervekkel, illetve az elmúlt másfél évben elkészült házakkal az N&n galéria kiállítására.

pelényi margit
2007. április 1.