Épületek/Lakóépület

Szociális lakások belga módra

1/17

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects
?>
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects
?>
1/17

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások belga módra
Épületek/Lakóépület

Szociális lakások belga módra

2012.01.04. 14:41

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Olivier Fourneau

Földrajzi hely:
Dison, Belgium

Vélemények:
34

A kétévente kiosztásra kerülő, szociális lakások építését elismerő Ugo Rivolta-díjat 2009-ben Kis Péter nyerte, így a 2011-es verseny az ő elnökletével folyt. Tavaly az egyik díjjal az Olivier Fourneau és irodája által tervezett  épületegyüttest jutalmazták. Az otthonok egy régi evőeszköz-készítő üzem felújításával, a társadalmilag lecsúszott nagycsaládok integrálását célozva készültek el – s valószínűleg sokan a kevésbé rászorultak közül is szívesen beköltöznének.

Szociális lakások, Dison, Belgium

Kontextus

Belgiumra és Vallóniára nem jellemző, hogy a II. világháborút követően nagy szociális lakásépítési programok zajlottak volna a területén. Ha hoztak is létre ilyen funkciójú házakat, azok általában kis léptékű, külvárosban elhelyezett projektek voltak.

 

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
1/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
2/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
3/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

 

 

Megbízónk, a szociális lakások építésével foglalkozó cég olyan meglévő épületek felújítására szakosodott, melyek a városok szegényebb, belvárosi negyedeiben találhatók. Céljuk, hogy szociális lakhatást biztosítsanak a nagy (9-10 főből álló) családok részére.

Ennek összetett okai vannak:

  • Ha a belvárosban alakítunk ki szociális lakásokat, a bérlők útiköltségeit minimalizáljuk;
  • A városok bizonyos területeinek új impulzusra, esetünkben meglévő épületek felújítására van szüksége;
  • Azzal, hogy a felújítások, azaz a lakások területileg szétszóródnak, a bérlők integrációja is diszkrétebben, ezáltal hatékonyabban zajlik;
  • A meglévő, sorházakból álló utcák sűrűsége megkönnyíti az alacsony bekerülési és fenntartási költségű lakások tervezését.

Ebben a konkrét esetben a megbízó kéz a kézben együtt dolgozott a helyi szervezetekkel, hogy zökkenőmentes legyen a környék felújítása. Hat másik, a kerületben elszórtan található épületet renováltak a projekt keretében, új lendületet adva ezzel a felújításoknak.

 

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
4/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
5/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
6/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

 

 

Helyszín

A tervezés helyszíne egy régi evőeszköz-készítő üzem a belgiumi Disonban. A területen egy parkoló volt az utca és a tér által bezárt szögben, egy átalakításra váró öreg épület, ahol két lakást lehetett elhelyezni, illetve a meglévő üzem, melyet a város működtetett, s ahol fedett piacot kívántak létrehozni a környék számára.

Mivel a megbízó cég felújításokra specializálódott, már a kezdeti pályázati kiírás is a 3 szint magas épület két lakássá történő átalakítására korlátozódott. A szomszédos (parkolónak helyet adó) terület méretei felvetették annak lehetőségét, hogy mégis nagyobb, egy plusz épületet is tartalmazó projektet tervezzünk, azaz két újabb nagycsalád részére tudjunk lakást biztosítani. Ezt a házat a telek sarkába helyeztük, így adva annak plaszticitást és zárva be a beépítési rést. Annak érdekében, hogy a saroktelkekre jellemző sűrűsödést elkerüljük, terveztünk egy felfüggesztett tömeget is, ami a magánkertekből némi kitekintést enged a térre, emellett fedett bejáratot biztosít a négy lakásból háromnak.

 

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
7/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
8/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
9/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
10/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

 

 

Külön figyelmet szenteltünk az intimitásnak: ahol csak lehetett, minden lakást saját bejárattal, terasszal, erkéllyel vagy udvarral láttunk el. A kulturális különbségeket szem előtt tartva az alaprajz olyan egyedi igényeket is számításba vesz, mint a lakóterek és a konyha vagy az éjszakai zóna közötti szeparálhatóság. Csak ilyen kicsi és egyedi projekt esetén lehet az alaprajzi kiosztás ennyire lakásra szabott. Így kívülről az elrendezés elvei nem fedezhetők fel, ezzel a lakásoknak további intimitást, illetve a fő homlokzatnak még szoborszerűbb megjelenést tudunk biztosítani.

 

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
11/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
12/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
13/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com
14/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects, fotó: www.sergebrison.com

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects
15/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects

Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects
16/17
Szociális lakások, Dison, Belgium, tervezők: Olivier Fourneau Architects

 

 

Költségek

A különösen szoros költségvetésből (778€/m2 Áfa nélkül) lehetetlen passzív vagy félpasszív épületet tervezni (a K45w/m2k értéket sikerült elérnünk). Ezért, hogy a lehető legtöbbet tudjuk kihozni az adottságokból, tervezési trükkökkel értük el a jó hatásfokot (például kompaktság, korlátozott megnyitások, tartós, alacsony kezelési költségű anyagok stb.).


Szociális lakások, Dison, Belgium
tervezés tárgya: Egy régi evőeszköz-készítő üzem átalakítása és bővítése négy szociális lakás kialakításának céljából nagycsaládosok részére. (Lakásonként akár 9 fővel).

helyszín: Belgium, Dison, Place Jean Roggeman.
megbízó: Fonds du Logement des Familles Nombreuses de Wallonie.
tervezők: Olivier Fourneau Architects, Liege, Belgium
szerkezettervezés: Bureau d’Etudes Lemaire (B.E.L.), Angleur, Belgium
telek terület: 315 nm
összterület: 673 nm
k érték: 45w/m2k.
bekerülési költség: nettó 525.000 €
bekerülési költség/négyzetméter: 778 € (2007).
tervezés éve: 2004.
kivitelezés kezdete: 2006.
kivitelezés vége: 2007.
fotó: www.sergebrison.com

Kapcsolódó oldal: 

Egy józsefvárosi ház Ugo Rivolta-díja

 

 

Vélemények (34)
másik
2012.01.15.
00:01

technikai kérdés: miért van hogy a cikk főoldali felvezetője nem a cikk része, így egy későbbi olvasásnál már nincs meg, nem olvasható, nem található meg? _nekem_ most épp fontos lett volna hogy ki és milyen díjat adott a háznak illetve kis péter szerepe mi is volt, és erről sehol semmi információ a cikkben (?!), hosszas keresgéléssel találtam meg a 'tartalomjegyzékben'. miért? ez amúgy a kérdéses infó, akkor szerepeljen már itt: __________ "A kétévente kiosztásra kerülő, szociális lakások építését elismerő Ugo Rivolta-díjat 2009-ben Kis Péter nyerte, így a 2011-es verseny az ő elnökletével folyt. Tavaly az egyik díjjal az Olivier Fourneau és irodája által tervezett épületegyüttest jutalmazták. Az otthonok egy régi evőeszköz-készítő üzem felújításával, a társadalmilag lecsúszott nagycsaládok integrálását célozva készültek el – s valószínűleg sokan a kevésbé rászorultak közül is szívesen beköltöznének. "

mB
2012.01.14.
17:35

Csak a magam kedvtelésére a fentiekből összeállítottam egy furcsa, fordított kronológiájú párbeszédet - itt. Egy ziccert kiemelve: "meglepődnék, ha egy éven belül nem állna egy jókora lóca a lecsapott sarok nagy, üres, pardon, graffitivel telefújt falának támasztva" - a korábban is belinkelt Google utcakép dátuma 2009-es (május), azaz 2 évvel a 2007-es elkészülés utáni állapot, mindennemű graffiti nélkül... ;-)

Pákozdi Imre
2012.01.14.
18:02

@mB: Ja! A helyi városvezetés 2009-ban, az épület átadásának második évfordulójára készülve, eltávolította a graffitiket és felszedte a saroklócát :-)

mB
2012.01.14.
18:06

@Pákozdi Imre: (vagy a fotós azon ülve fotózott ;-) )

Pákozdi Imre
2012.01.14.
19:19

@mB: Maradjunk ebben és reméljük, hogy nem lesz igazam.

alfoldi2011
2012.01.08.
11:19

Itt vannak az előző rendszer laktanyái. Valamikor ezekre nagyon sokat költött a társadalom. Ma romlanak, bomlanak. Nem lehetne új funkcót adni ezeknek, amikor ennyi a lakás nélküli ember?

Pákozdi Imre
2012.01.05.
07:02

Nagyon drukkolok a lakóknak, hogy megbarátkozzanak új otthonukkal, de vannak kétségeim. A ház külseje és elhelyezése ugyanis magas státuszt sugall és a színe is kihívás; meglepődnék, ha egy éven belül nem állna egy jókora lóca a lecsapott sarok nagy, üres, pardon, graffitivel telefújt falának támasztva, és nem azon a kis, háromszögletű teresedésen gyülekeznének a környék nagy családokból származó sihederei...

mB
2012.01.05.
08:02

@Pákozdi Imre: Nem biztos hogy értem - vajon a ház előtt üldögélés, a csatlakozó közterek belakása nem a használat, így megbarátkozás egyik jele?...

Pákozdi Imre
2012.01.05.
11:12

@mB: A használaté feltétlenül, a megbarátkozás szót óvatosan használnám*. A várható fejleményeket pedig a városképi megjelenés szempontjából tartom aggályosnak. Ez egy lepukkant negyed, amelynek az építészeti és környezeti színvonalát az épület tervezői nyilván emelni kívánták; én afelől tamáskodom, hogy ez, így, sikerülni fog. * megbarátkozás, amennyiben ez a szó a barátságtalan megszelidítését, domesztikálását vagy éppen az űr betöltését jelenti. A graffiti készítője a felületet magáévá teszi, sajátjának jelöli, mint a kutyus a fák tövét. Ezek a gesztusok azonban nem a tetszés gesztusai, sőt, kritikának tekinthetők: hiszen kellett oda valami, amitől elmúlt a sivárság, a ridegség, az idegenség és a dolog érzelmileg elviselhetővé, sőt, a sajátunknak tekinthetővé válik.

mB
2012.01.05.
13:09

@Pákozdi Imre: Sajnos picik az alaprajzok, de mondjuk hogy elhiszem a zsűrinek hogy klasszak, jól működőek, a homlokzatképzésre tartós, masszív anyagokat használ, színe miatt is kevésbé koszolódik, és egy nívót jelenít meg. Mi lehet ezzel a gond? Ha csak a graffiti, akkor az gond lehet ugyan, de semmi köze az épülethez. De ha már graffiti: tudható, hogy míves, nívós, láthatólag gonddal létrehozott helyek-felületek pontosan ellenállnak a firkálásoknak (az első rongálásig mindenképpen - a lavina azután szokott beindulni, az is inkább elhagyatott, ellenőrizetlen területeken). Akkor mi a probléma az épülettel? A fent megpendített kritika tükrében nem éppen hogy jók a válaszai?... - köztérhasználat, találkozási hely; - nívós homlokzatképzés (arányok, formálás) - tartós és a piszokra kevésbé érzékeny felület. Mi kellhet még?... (Közben elsiklottam a "sivárság" mint kritika felett: így volna? Egy ilyen archaikus, egyben taktilis felület? Ilyen gazdag változatosságú megnyitásokkal?... Sok hagyományos megoldással - így pl. magastetővel?...

Pákozdi Imre
2012.01.05.
18:38

@mB: Ez az (általam baljósan sejtett) probléma az épülettel: a lepukkant negyed közepén álló ház külseje és elhelyezése magas státuszt sugall és a színe is kihívás; ezért meglepődnék, ha egy éven belül nem állna egy jókora lóca a lecsapott sarok nagy, üres, pardon, graffitivel telefújt falának támasztva, és nem azon a kis, háromszögletű teresedésen gyülekeznének a környék nagy családokból származó sihederei...

Mizsei Anett
2012.01.05.
19:13

@Pákozdi Imre: Én ennyire nem találom aggasztónak. Egyfelől épp a két évvel ezelőtti Breuer-utazás utáni kerekasztal-beszélgetésen hangzott el a bronx-i egyetemi épületek kapcsán a kérdés, hogy "rossz környékre érdemes-e jó házat tervezni?". Ott a válasz az lett, hogy igenis érdemes. Itt pont ugyanez történt. Igen, sajnos benne van a pakliban, hogy le fogják fújni festékkel, hogy belekarcolnak, hogy letörik stb. De megrongálhatatlan anyag jóformán nem létezik. És valamikor csak el kell kezdeni a rosszabb környékekre is igényes házakat építeni. Ettől függetlenül az tény, hogy az egész épület megjelenése "magasabb kategóriát" sugall, mint ahol fekszik. Kérdés, a beköltözők ráéreznek-e pont erre a "nem hozzájuk illő" világra, és ennek függvényében a változás milyen irányban történik meg: a ház neveli-e magasabb esztétikai élmény befogadására a helyieket, vagy a helyiek "győzik-e le" a házat, és idomítják a környékhez.

mB
2012.01.05.
19:34

@Pákozdi Imre: (én is másoljam be megint a korábbi hozzászólásomat? .. ;-) )

zsuppanandras
2012.01.05.
20:59

@mB: a "rossz környék" a képeken úgy fest, mint Mo-on egy hangulatosabb vidéki kisváros, pl. Esztergom egyik utcája. ettől függetlenül bármi megtörténhet, mert egyikünk sem ismeri a helyszín valós adottságait, nem tudjuk, milyen a lakosság szociokulturális háttere, nem tudjuk, miféle embereket költöztetnek az új bérlakásba, nem tudjuk, hogy mennyire gondos, rátermett a városvezetés, milyen a közbiztonság. az épületet látjuk, ami (számomra) vonzó de egy ilyen projektet akkor tudnánk valóban értékelni, ha a hátteret is ismernénk.

Pákozdi Imre
2012.01.05.
21:08

@mB: Kedves mB, teljesen fölösleges, én ugyanis elolvastam a magáét. Anett hozzászólása türelemre int, ezért megpróbálom lassan írni, bár - emlékezve a cigánymúzeum kapcsán keletkezett vad dührohamára, nem sok esélyt látok arra, hogy megértse, mi mellett érvelek. Nem baj, majd talán mások megértik. Az a véleményem - amiben egyébként tévedhetek - hogy ez a csodaház nem igazán tükrözi azoknak a nagy, 9-10 fős, vélhetően fekete bőrű és/vagy muszlim, bevándorló családoknak a szépségeszményét, akiknek készült. Külön feltűnt a levágott sarok falazatának tövében keletkezett kis járdasivatag, és leírtam az ezek kapcsán bennem felmerült rossz sejtelmeket. Nem azért, hogy burkoltan rasszista megnyilvánulást eszközöljek, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy kevésbé szikáran kortársi formakinccsel, kevésbé provokatívan depressziós és karakteresen csúnya falszínezéssel kedvesebbé, ismétlem a minden bizonnyal ismeretlen szót: KEDVESEBBÉ lehetett volna varázsolni azoknak az embereknek a lakókörnyezetét, akiknek a sorsa - bevándorló mivoltuk folytán - amúgy is a környezetükkel való folyamatos érzelmi viaskodás.

Pákozdi Imre
2012.01.05.
21:19

@zsuppanandras: A szövegből is kiderül, hogy lepukkant a környék, és ottani mércével bizony úgy is néz ki.

mB
2012.01.05.
21:58

@Mizsei Anett: Nem biztos hogy "rossz környék" lenne - a szöveg is belvárosról beszél, de a térképen is jól látszik hogy a szűkebb környék főtere: Nagyobb térképre váltás A térkép 3D-ben is nézhető (ha a fentin nem akkor itt), a fotókon látszik hogy a tér csinos, tiszta, rendezett - a ház tartós anyagai, tiszta és elegáns formálása így nem csak a majdani lakók szempontjából, de a hely, a tér szempontjából is helyénvaló válasznak tűnik.

FenyvesiHK
2012.01.05.
23:55

@Pákozdi Imre: Osztom Imre aggályait. Aki ebben a szociális építésben nagyon ott van és éppen annyit és úgy épít, az Jens Thomas Arnfred http://en.wikipedia.org/wiki/File:Teglv%C3%A6rkshavnen,_Copenhagen.jpg Meg jutott eszembe Chandigarh is. Sajnos nem találtam elég jó képeket.Könyvben láttam a lakóházak mai helyzetéről néhányat.Van valami tragikomikus a romjaiban is lefegyverző Corbu formák tövében, a kirakott sezlonon hortyogó öregasszony, a szennyezett levegőtől, hőségtől erodáló natur betonok között kifeszített, végtelen köteleken száradó gatyafelhők, eldobott kólásdobozok, csontok, korcs kutyák és valószinüleg az ezzel járó"illatok"... Szociológia nélkül nagyon nehéz megítélni mi a sok,mi a kevés,mi az élhető. A ház amúgy parádés, elnézegetném a részleteit is.

zapata
2012.01.06.
07:40

@Pákozdi Imre: Nekem is úgy tűnik, hogy itt a jószándékú helyhatóság akaratuk ellenére próbált boldogítani valakiket. Megengedve, hogy a körülmények nem egészen azonosak, de érdemes arra gondolni, hogy milyen eredménnyel járt az, hogy a hazai szociális lakásépítés is megpróbálkozott ilyesmivel néhány évtizede. Akkor, amikor lakótelepi, de mégis csak összkomfortos lakásokba azelőtt számunkra elborzasztó körülmények közt élő embereket költöztettek. Az érintettekből ez a számukra egyszerre megemészthetetlen életforma-váltás nem örömöt, hanem heves agressziót váltott ki. Láttam ilyen ennek okán lepusztult épületeket, ilyen lehetett Pruitt Igoe is, mielőtt felrobbantották. Vannak olyan kulturális szakadékok, amiket nem könnyű átlépni. Különösen úgy nem, hogy nesze, itt van egy a mi normáink szerint kulturált környezet, eszed-nem eszed, nem kapsz mást.

másik
2012.01.06.
08:55

@zapata: engem érdekelne, hogy _pozitív_ állításként megfogalmazható-e az itt helyénvalónak tűnő eszközrendszer? nekem erősnek tűnnek a fenti emgfogalmazások /”akaratuk ellenére próbált boldogítani”, „nesze, itt van”, „ eszed-nem eszed”/, különösen azért mert itt összesen 4 (!) lakásról van szó, lélektelen tömegesség vagy élhetetlen terek a publikációkból jól láthatóan nincsenek, az alaprajzok gondos kialakításáról beszél a szöveg /rajzokat nemigen ismerünk, én az egyszerűség kedvéért hát ezt elhiszem/. ezen túl az épületről és az ismertető szövegből sem az odakent slendriánság és flegmaság, hanem a részletekre és az egészre is egyaránt ügyelő gondosság olvsható le - gondolom ezt díjazta a zsűri is /sőt: "a megbízó kéz a kézben együtt dolgozott a helyi szervezetekkel, hogy zökkenőmentes legyen a környék felújítása"/. A Pruitt Igoe és Chandigahr azért más, mert jóval nagyobb léptékű és tágabb összefüggéseiben is problémás /azóta sokat elemett/ kérdéskörről van szó. ****** megfogalmazható-e tehát hogy mi is az a viselkedés vagy eszközrendszer, ami itt megfelelő lett volna /illetve bennem is hiányérzet van még azügyben, hogy a most tárgyalt ház miért is lenne problematikus: meglevő szomszédos épület megtartása és továbbgondolása, gazdag térkapcsolatok, sokféle alaprajz, satöbb./

FenyvesiHK
2012.01.06.
11:55

@másik: Lehet, hogy ez a megfejtés. A zárványként megjelenő asszimiláció talán hatásos tud lenni. A négy család a csoporttörvény értelmében elkezd ugyanúgy viselkedni, mint a szomszédai, mert mindenki alapvetően megfelelni szeret és nem közutálatnak örvendeni. Amúgy nem a lépték, hanem a telepszerűség, meg a "felnőttebb" társadalom kényszerítése a veszélyes a szakadék átugrásban. Van magyar példa is. Salgótarján újjáépítésekor az utolsó ütemben a romákat költöztették ki a városközpont "Rózsadombjáról", tehát a legjobb fekvésű,legszebb panorámával rendelkező Pécskődombról. Jártam ott a lebontás előtt. Fantasztikus putriváros létezett itt, rendezett utcákkal, mintegy 100 évvel korábbi életkörülményekkel.Csodálatos színekre voltak kifestve ezek a viskók, elképesztő anyaghasználattal,a spontán építészet minden örömével, gyönyörűségével. Aztán óvatos emelkedéssel megépült az új romatelep, rendes környezetben, de a város szélén, egyszerű alaprajzú kis falusi házakkal. Minden volt benne, aminek a 70-es évek szabályai szerint egy lakóházban lenni kellett. Ám a romák talajukat vesztették, életközösségük szétzilálódott,csoporthierarchiájuk széthullott, már nem lehetett tudni a házukról, hogy ki hol áll a ranglétrán. Akkor kezdődött az addig sohasemvolt fürdőkádban a disznótartás,a parkettaégetés,szemétdobálás és lassan a lét aljára süllyedés. A dombon valakik voltak a sajátjukban,itt városszéli senkikké váltak a kényszer-kitelepítésben.

FenyvesiHK
2012.01.06.
12:07

@Pákozdi Imre: "....a lepukkant negyed közepén..." No csak óvatosan a lepukkanással. Szívesen látnék városaink szerte ilyen mértékű lepukkanást

másik
2012.01.06.
13:45

@FenyvesiHK: még egy kicsit továbbmegyek: a szöveget elolvasva az derül ki, hogy _pont_ azokra a területekre fektettek igazán nagy hangsúlyt a tervezők, aminek kapcsán fentebb többen szkeptikusak. azaz: messze nem arról van szó, hogy az új lakók 'majd beköltöznek 'oszt alkalmazkodnak' („nesze, itt van”, „ eszed-nem eszed”), sőt: a terv, a ház keres minél több közös pontot, hisz ezt írja az ismertető is: "A kulturális különbségeket szem előtt tartva az alaprajz olyan egyedi igényeket is számításba vesz, mint a lakóterek és a konyha vagy az éjszakai zóna közötti szeparálhatóság. Csak ilyen kicsi és egyedi projekt esetén lehet az alaprajzi kiosztás ennyire lakásra szabott". másutt: "a megbízó kéz a kézben együtt dolgozott a helyi szervezetekkel, hogy zökkenőmentes legyen a környék felújítása". ......... ezért kérdezem, hogy nem erős-e az aggodalom a 'rákényszerített életmód' meg 'más életnívó', stb. kapcsán?

Pákozdi Imre
2012.01.06.
14:16

@FenyvesiHK: Ragyogó példákat és érveket olvasunk, pro és kontra. Konkrétan pedig, hogy lepukkant-e ez a környék, Belgiumban? Nos, igen. Egyrészt a szöveg is így ír: "Megbízónk, a szociális lakások építésével foglalkozó cég olyan meglévő épületek felújítására szakosodott, melyek a városok szegényebb, belvárosi negyedeiben találhatók. Céljuk, hogy szociális lakhatást biztosítsanak a nagy (9-10 főből álló) családok részére." Másrészt, ha megnézik a képeket, látszik a környezet: elhagyott műhely, mellette takaros, de bezárt, kis szálloda (?), még tovább közepesen elhanyagolt, kétemeletes lakóházacska - az, amelynek a tűzfalát sávban szabadon hagyja a szóbanforgó, új épület. A szűkös utca túloldalán hatvanas-hetvenes években épült, többemeletes, sűrű fogazású homlokzattal rendelkező bérház, mellette fabarakk - ez Brüsszelben külváros lenne, kisvárosi belvárosnak pedig egyszerűen szegényes. Amúgy nagyon egyetértek azzal, hogy a bevándorlók asszimilációjának leginkább reményteljes útja a szórványos telepítés szorgalmazása.

FenyvesiHK
2012.01.06.
15:09

@másik: Sötétben tapogatózunk. Nem tudjuk, hogy Belgiumban miként történik a szociális lakások kiutalása(?)Nekünk erről jobbára pártállami fogalmaink vannak, mivel mindenkori pártjaink és kormányaink minden mással foglalkoznak, mint szociális bérlakás-építéssel, elenyésző számú kivételtől eltekintve. Esetünkben a belga szociális bérlakás megrendelője, aki finanszírozza, az magánszemély, szervezet, vallási közösség, az állam (?) aki "kézakézben" együtt dolgozott a kivel is? Nem tudjuk. A helyi szervezet lehet a muzulmán egylet vagy a szomszédok valamilyen egyesülete, az önkormányzat vagy ki tudja. Mindenesetre a tényleges használónak szerintem egy ilyen lakás elfogadásánál, elnyerésénél, stb.nincs beleszólási, mérlegelési lehetősége. Örül, hogy lakhat. Az épület anyagai,formái,szinei,eszközei csak a pragmatikus szempontok szerint jelentenek számára valamit. Itt a tiszteletreméltó szándék egy asszimilációs lehetőség megajánlása a beköltözőknek (vajon vágynak-e rá?) és a környék fölértékelése a használóktól függetlenül vagy remélt közreműködésükkel.

Pákozdi Imre
2012.01.07.
09:17

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi, megnyitottam a fentebb megadott dán építésziroda Ön által megadott linkjét. Továbbklikkelve nézem, nézem a képeket (http://en.wikipedia.org/wiki/Tegnestuen_Vandkunsten) és úgy látom, hogy míg a mi kis belga irodánknak sikerült klassz, magas presztizsű házat tervezni a lepukkant környezetbe, a Vandkunsten tömegszállásokat definiált a magas presztizsű, gyönyörű tengerpartra... Mi a közös a két megközelítésben? Szerintem a markáns építészi eszközökkel kifejezett jó szándék. És ha már különbséget, ha úgy tetszik, rangsort kellene felállítani a kétféle törekvés között, akkor - fenntartásaim fenntartásával - nekem a belga iroda stratégiája tetszik jobban. Gettókat építeni még a tengerpartra sem megoldás, míg a szórványszerű (vagy ahogy Ön írta, ugyanerre, ugyanígy pozitív kicsengéssel: zárványszerű) telepítés emberközeli, individuális, valódi beilleszkedéssel kecsegtető módszer. Amúgy remélem, látták csütörtökön délután a Duna TV-ben a Wekerle-telep keletkezéséről szóló filmet. Nos, a Wekerle, bár telep, de nem gettó, hiszen nem olyan típusú szociálislakás-építkezés volt, mint a mostaniak (a Wekerle megállapodott kisegzisztenciák számára született). Mégis, a szervezés módja, a kiválasztás, a finanszírozás és a fenntartás-menedzsment máig is, európai távlatokban is példamutató.

FenyvesiHK
2012.01.07.
09:34

@Pákozdi Imre: Kedves Imre,innen látszik,hogy az interneten való tájékozódás sokszor elfedi a fontos tartalmakat. Módomban volt Jens Thomas Arnfred munkásságát a saját előadásában, élőben megismerni. Nem véletlenül kapta meg 2009-ben a Vandkusten iroda az Alvar Aalto díjat. Ezt a díjat olyan nevek teszik értékessé, mint Steven Holl,Tadao Ando, Alvaro Siza. Mindnyájuk építészete Aalto-éhoz hasonlóan a lokális eszközök használatán és a gyökerek tiszteletén alapul. A Tegnestuen Vandkunsten 1970-es alapítása óta főleg lakóépületek tervezésével foglalkozik. Ebben a műfajban a zsűri szerint a ma 23 építészt foglalkoztató műhely úttörő jellegű munkát folytat, szociális és környezetbarát szempontból mindenkor megelőzve korát. A Vandkunsten, amely egyike volt az első, a lakóközösséget a tervezési folyamatba bekapcsoló építészirodáknak, az északi jóléti társadalmak legjobb hagyományait ötvözi a modern építészet elméleti hátterével; innovatív megoldásaik határokon túlnyúló hatást gyakoroltak Skandinávia archikektúrájára. Legfontosabb lakókomplexumaik Koppenhága, Stockholm, Hørsholm és Køge városaiban állnak. Az iroda munkáját több mint hatvan díjjal ismerték el az elmúlt évtizedek alatt. Szó nincs gettókról vagy pártállami fogalmaink szerinti lakókaptárakról.Mindenkor boldogan élnék bizonyos életszakaszokban és élethelyzetekben a Vandkusten házakban. Szegény szociális dán család Jens jóvoltából munka után beül a saját evezős hajójába és a ház aljában lévő "kikötő"-ből kievez egy kis délutáni lazításra a tengerre, hogy csak egy példát említsek...

Mizsei Anett
2012.01.07.
09:51

@Pákozdi Imre: "KEDVESEBBÉ lehetett volna varázsolni azoknak az embereknek a lakókörnyezetét, akiknek a sorsa - bevándorló mivoltuk folytán - amúgy is a környezetükkel való folyamatos érzelmi viaskodás." Na, itt értettem meg, pontosan mire is gondolsz. Ezzel viszont egyet is értek.

Pákozdi Imre
2012.01.07.
10:22

@Mizsei Anett: Köszönöm, és ennek a kommentednek a nyomán elnézést is kérek mB-től, hogy kicsit keményen futottam neki harmadszorra a mondandóm megértetésének. Úgy látszik, előtte tényleg nem voltam világos.

Mizsei Anett
2012.01.08.
08:43

@Pákozdi Imre: Nem volt egyértelmű számomra, hogy a házat félted-e az emberektől, most inkább úgy látom, az embereket a háztól. :) Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy Belgiumban a sötét burkolat sokkal inkább bevett és hagyományos, mint nálunk. A magyar fehér vakolathoz szokott, a belga szürke palához.

Pákozdi Imre
2012.01.08.
08:54

@Mizsei Anett: Lehet, hogy ez a baj. Hogy én bevándorló szemmel nézem a mélyszürke belga falakat. És persze, rögtön el is megy a kedvem a bevándorlástól :-)

1234
2012.01.05.
05:44

Érdekes, ott nincs se málygarázs építési, se zöldfelületi mutató kötelezettség? Meg még ki tudja, mi minden nincs, ami nálunk sokszor lehetetlenné tesz egy beruházást.

mB
2012.01.04.
21:56
másik
2012.01.04.
17:34

milyen jó kis ház - tetszik az is hogy nagycsaládosoknak készült. kér hogy kicsik az alaprajzok.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk