Szolgáltató építésügy az online térben - E-építés keretrendszer

Interjú dr. Sik Andrással, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatójával, dr. Deák Márton és Juhász Géza főosztályvezetőkkel.

A tavalyi évben Füleky Zsolt helyettes államtitkár úrral és Kolossa József ügyvezető úrral beszélgettünk az építésügy digitális átalakításának általános céljairól, ügyfélközpontúvá alakításáról. Most a Lechner Tudásközpont szakértőit kérdezzük az E-építés keretrendszer fejlesztéseiről, valamint a 3D adatalapú infrastruktúra kialakítása projektek keretében megvalósuló Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép és Nemzeti Mintaterv Katalógus céljairól, és az eddig elért eredményekről. Előszőr is tisztázzuk, mit is takarnak ezek az alkalmazások?

Dr. Sik András: A Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont 2015-ben alkotta meg azt az építésügyi digitalizációra vonatkozó stratégiáját, amelynek alapján két KÖFOP-projektet indítottunk el^[1]. Ezek európai uniós forrásból valósulnak meg, és fő céljuk a közigazgatási eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá, hatékonyabbá tétele az építésügy digitalizációjával.

Az E-építés keretrendszer 9 olyan alprojektet tartalmaz, amely már létező rendszerek korszerűsítését vagy teljesen új rendszerek kialakítását foglalja magába. Ezeknek a közigazgatás fejlesztése áll a fókuszában, hatósági alkalmazások újulnak meg, kerülnek új, korszerűbb informatikai alapokra. A szándék az, hogy az új fejlesztések bevezetésével a nemzetközi rangsorban a közigazgatás működését, gyorsaságát jellemző listákon az építésügyi ágazat előkelőbb helyen szerepeljen, mint ahol 2015-ben, a bázisévben volt. Ilyen módon ezek a fejlesztések nemcsak a lakossági felhasználók kényelméhez, a hatósági ügyintézés gyorsításához és egyszerűsítéséhez, hanem az ország versenyképességének javításához, az új beruházások gyorsabb megvalósításához is hozzájárulhatnak.

Az E-építés keretrendszernek mik a fő elemei?

Dr. Deák Márton: Az E-építés keretrendszer legtöbbek által használt eleme az Építésügyi Hatósági Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR), amely az építésügyi, az építésfelügyeleti, sőt már az örökségvédelmi hatóság munkatársainak is első számú eszköze. Az elektronikus építési napló (E-napló) digitális fejlesztése szintén ezen projekt keretében valósult meg az elmúlt években, elkészült a mobil applikáció IOS és androidos verziója is. Továbbá készül egy építésügyi igazságügyi szakértők számára használható rendszer, emellett egy olyan szakemberkereső, illetve szerződéskötést támogató alkalmazás, amivel a kivitelezés szereplőit az építtetőkkel szeretnénk majd összekötni. Fejlesztés alatt áll egy vezetői információs rendszer, ami az E-építés keretrendszer valamennyi rendszeréből, például az ÉTDR-ből, az E-naplóból anonim módon az építésügy szakpolitikai döntéshozói számára teszi áttekinthetővé és gyorsan elérhetővé az aggregált adatokat.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként indult el a DOKIR, amely több alkalmazást foglal magába. Elérhető eleme az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás, amely az építészeti művek szerzői vagyoni jogaira vonatkozó információkat teszi könnyen elérhetővé. A DOKIR másik alkalmazása 2023-ban indul, a nemzeti tervvagyont, a települési és térségi fejlesztéshez és rendezéshez kapcsolódó dokumentumokat, valamint az elmúlt 50 év geotechnikai szakvéleményeit teszi elérhetővé.

Az E-tervpálya nevű alkalmazásunk a hazai építészeti, tájépítészeti, településrendezési, urbanisztikai terv- és ötletpályázatok lebonyolításában nyújt teljes körű digitális megoldást, ezáltal biztosítva, hogy nem- csak a tervpályázati, hanem a közbeszerzési jogszabályoknak is megfelel a használója.

Az E-tervpálya rendszert csak az állami szereplők használhatják, vagy önkormányzatok, gazdasági szervezetek, magánberuházók is?

Bár a használata nem kötelező, a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több szereplő használja. A Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont mellett Budapest Főváros Önkormányzata is ezen keresztül folytat le pályázatot. Magánszereplőknek is van lehetőségük használni a rendszert, amennyiben úgy döntenek, hogy a közbeszerzés szabályait érvényesnek fogadják el magukra nézve.

Milyen fejlesztések lesznek még az idén elérhetőek az E-építés keretrendszer keretében?

A következő jelentős lépés a teljes örökségvédelmi nyilvántartás megújítása. Nemcsak a hatósági és tervezői munkára fókuszálunk, hanem nagyon felhasználóbarát módon jelenik majd meg az örökségvédelmi, régészeti nyilvántartások publikus része is a nagyközönség számára.

[1] KÖFOP: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program