Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

1/14

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
?>
1/14

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat
Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

2009.11.26. 15:29

II. díjban részesült 14. számú pályamű szerzője: Sztájl Vizuális Alkotó Bt. tervezők: Bach Péter, Galina Zoltán

II. díjban részesült
14. számú pályamű
szerzője: Sztájl Vizuális Alkotó Bt.
tervezők: Bach Péter, Galina Zoltán
szakági tervezők: Csapliczky László, Farner Magda, Kotschy András, Nagypál Géza, Dr. Gombik Károly, Karádi Gábor, Strack Lőrincz, Wettstein Miklós
munkatársak: Bánhegyi Zsolt, Karádi Kata, Kiss Balázs, Varró Ákos, Vörös Tamás 

 

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
1/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
2/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
3/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
4/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
5/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
6/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
7/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
8/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
9/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
10/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
11/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
12/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

Szombathelyi színházpályázat - Sztájl
13/14
Szombathelyi színházpályázat - Sztájl

 

 


Részletes bírálat
A pályázó a színház elhelyezésébe, városszerkezetbe illesztéséhez egyedi megoldást választ. Felhagy a meglévő térfalak megszabta keretekkel és megfordítja a tér déli felének beépítését. Az eddig összefüggő teret ezáltal 3 önálló térrészre bontja.

Az MSH előtti térrész lényegében érintetlen marad. Az SZTK épületének helye amellett, hogy feltárja az új színházat, átköt a patakon a Pelikán park felé. Ünnepi-, rendezvény-, és pihenő tér, amely a két kulturális tömb közti „szoroson" át kommunikál az MSH előtti térrel is. Itt szivárog ki a kültérre vendéglátással a színház földszinti tere is. Itt kapcsolhatók a két rész együttműködő rendezvényei egymáshoz a szabad tereken. A harmadik térrész a körforgalom, aminek zavaró hatásait a funkcionális terek felé az épület leárnyékolja.

A megoldás bátor kezdeményezés, ami jól illeszkedik a városnak a patakpartok felélesztését célzó kezdeményezéséhez. A Lukácsházán épülő víztározó árvízvédő szerepe nyitja ezt a lehetőséget, mivel a vízszintek ezentúl szabályozhatóvá válnak, lehetővé téve a meder és a partvonal biztonságos kihasználását, funkciókkal való megtöltését, ahol azt a városszerkezet megkívánja.

A Pelikán park szerepe a színházra történő rányitással felértékelődik. Mint a legtöbb változás, ez is jár negatív hatásokkal, hiszen a tér nyugati oldala így utcává szűkül, ahol egyrészt a színház kiszolgáló funkciók fordulnak a lakóházak felé, másrészt a lakásokat kellemetlenül érintheti a benapozást végérvényesen lefogó magas térfal. Érdekes idea a gyöngyházfényű homlokzat kaméleon allegóriája, ami mindig a környezet hangulatát sugározza vissza a mázas kerámia felületekről. A grafikai ábrázolásokban ugyanakkor ez még némi hiányérzetet ébreszt a szemlélőben.

A tér dél-keleti oldalán meglévő lakóházakat szolgáltatóházként átépítve megtartja, ami lehetséges, ám nem feltétlenül szükséges megoldás.

A parkolószint kikerült az épületből. Az egyéb tartószerkezeti elemek fedik egymást. Az öltözőrészek viszonylag nagy konzolon helyezkednek el. Ennek megformálására  és szerkezeti kialakítására figyelmet kell fordítani a későbbiekben.

Kiemelkedően jó megoldást választott a pályázó a mélygarázs és díszletbeszállítás külső útcsatlakozásainak kialakítására. Mindkettőt a kisforgalmú Március 15. térről biztosítja.

A ház közlekedési kapcsolatai átgondoltak, működőképesek, korrekt kidolgozásúak. A díszletszállítás direkt módon a földszinten, az utcává szűkült Március 15-e tér nyugati oldalán történik. Erről az immár utcáról nyílik a teremgarázs le- és feljárata. A forgalom be- és kivezetése a körforgalmon keresztül zökkenőmentesen, minden irányba megoldott. A mélygarázs belső forgalmi rendje egyértelmű és világos, a parkoló elhelyezéssel jó járhatóságot biztosít. Az épület általános kiszolgálása furgonokkal a teremgarázsban kialakított rakodótérben történhet. Jelentős ki- és beszállítást a konyhaüzem jelent.
A pályamű külön erénye a gyalogos megközelítés funkcionális elemzése, a fő gyalogosáramlatok részletes vizsgálata.

Belső téralakítása fantáziadús jól variálható, flexibilis terek kialakítására törekszik. A színházi és az egyéb közösségi funkciók ezzel együtt jól lehatároltak, gazdag programkínálatokat tesznek lehetővé, vendéglátó funkciókkal színesítve. Telitalálat a tetőterasz mobilszínpaddal kialakított játszóhelye a magas mellvédek közt. A foyer látványos lépcsője a nézőket is megmutatja egymásnak.

Homlokzatképzése talán túlzottan is a gyöngyházas felület fényjátékaira és tükröződéseire épít, megfeledkezve más építészeti elemek alkalmazásáról. A nagy magasságú épület robosztus térfalainál – főként ott, ahol a szemközti házak előtt utcásítja a teret – visszaüthet és nyomasztóvá válhat.

A díszletszállító járművek a Március 15.-e tér felől hajtanak le a mélygarázsba. A rakodás az alsószínpadra történik, de a manipulációs tér kialakítása nem megfelelő. A +4,0 m magasan lévő színpad csak vertikális teherszállítással szolgálható ki. A hátsószínpad mélysége az alapfunkciót ellehetetleníti. A stúdiószínpad pinceszinten való elhelyezése nem szerencsés, díszletekkel, bútorokkal történő kiszolgálása nehézkes. A jelmeztár színpad alatti elhelyezése nem szerencsés. A színészek közlekedési útvonalai megoldottak. A nézőtér-színpad kapcsolatának alakíthatósága érdekében a nézőtér első hat sora gépi eszközökkel mozgatható. Kidolgozott színház-technológiai és akusztikai műleírással rendelkezik.

Az épület kulturális üzenete a nyitott ház, valamint a variábilis színház gondolata, ahol szinte minden játéklehetőséget igyekszik feltárni. Nagy értéke a pályázatnak az ezt dokumentáló grafikai ábrázolások sora. A külső üzenet, visszatérés a régi város gondolatához, beállva a Sugár út - Víztorony ma is létező optikai tengelyébe, egyben stabil igazodási pontot adva rajta, mivel az csak egy végén kapott eddig hangsúlyt épülettel. Másrészt újszerű feltárulkozást mutat be az épület a patak, a part, a természet felé. Ez az üzenet tehát több síkú és erős kinyilatkoztatás a városnak, ami egyfajta progresszív visszanyúlást sugall a hagyományok és a természet irányába.

Hő és hűtési eljárás talajszondával jó megoldás. Kazánüzem (2200 kW) PB energiahordozóval szokatlan megoldás földgázzal ellátott területen.  HMV termeli elsődlegesen napkollektorokkal. További tervezés során tisztázandók a kialakítási megoldások.

A pályamű a volt Rendelőintézetet és Távhő épületét elbontja, és az új színházépületet – egyedülállóan – a Király utca tengelyébe telepíti. A 18-as Honvéd utca két magánépületét megtartja, abban szolgáltatóház kialakítását javasolja. A telepítés következtében az MSH és a színházépület csak a tér szintjén tud kapcsolatot teremteni. A tervezett tetőkert a jobb kihasználtságot, nagyobb látogatottságot elősegítő elem. A 12.387 m-es alapterület a programnak megfelelő nagyságrend, a terek és azok kiszolgálásának szervezése átgondolást igényel.

A mélygarázs a színházépület és a Pelikán park közé kerül, a legmélyebb szintje -4,5 m. A leírás ütemezést nem tartalmaz, az építkezés nem szakaszolható.

A pályaművet a Bíráló Bizottság 6.500.000.- Ft összegű 2. díjban részesítette.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk