Szombathelyi színházpályázat

Rangsorolás nélkül megosztott III. díjban részesült 7. számú pályamű szerzője: Wéber Építésziroda Kft. tervezők: Pelényi Margit, Wéber József  

Rangsorolás nélkül megosztott III. díjban részesült
7. számú pályamű
szerzője: Wéber Építésziroda Kft.
tervezők: Pelényi Margit, Wéber József                
szakági tervezők: Vargha Mihály, Pál Gábor
munkatársak: Dréher Zsófia, Megyesi Zsolt, Rustinczky László, Terjéki Rita, Varga Zsolt

 

 

---

Részletes bírálat
A pályamű jelentős mértékben megtartja az egykori rendelőintézet épületét, ezzel megtartja a jelenlegi térstruktúrát. A megtartott épületegyüttes hosszanti szárnyához történő eléépítés a teret kisebb mértékben szűkíti, mely kedvezően hat annak túlzott méreteire, közelíti az épületet a városközpontból érkező irányhoz. Próbálja kezelni, megosztani, városiassá alakítani a nagyméretű Március 15-e teret. A színház előtti tér nyugati zárása, valamint a gépjármű forgalom elhatárolása érdekében a színház felé lejtő zöldfelületet tervez kialakítani megosztva ezzel a teret közlekedési területekre, az MSH előtti nagyméretű rendezvénytérre és a színház előtti területre.

A színház és az MSH közötti keresztirányú, épületek közötti belső térrel a Pelikán park felé kíván kapcsolatot kialakítani, amely, mint írja csak az MSH épületszárnyának elbontásával, lábakra állított, földszinten nyitott új épület kialakításával válik teljes értékűvé. E téren keresztül kapcsolatot hoz létre az MSH épületével, ugyan akkor helyesen nem tekinti ezt az irányt főiránynak. A terület beépítésének alapvető megtartása mellett az említett beavatkozásokkal differenciált tér együttest sikerül létrehoznia.

A meglévő épület elé épített transzparens üvegfelülettel alakítja ki a főbejárati homlokzatot az előcsarnok és a tér kapcsolatát hozva létre ezzel. Ez az eléépítés és a megtartott hosszanti épületszárny képezi a közönségforgalmi fő tereket, míg mögötte már kötöttség nélkül hozza létre a színházi funkció tereit. A közönségforgalmi tér a megtartott és hozzáépített részek vállalt kettősségéből tevődik össze, jó arányú, tágas, de mégsem túlzó. Az előcsarnokból a nézőtéri foyer-t megközelítő kettős csigalépcső attraktív forma, ugyanakkor tömegek közlekedése számára nem megfelelő.

A pályázó látja, hogy a meglévő magas épületrészt nem tudja racionálisan a színházfunkcióba integrálni. Jól dönt akkor, mikor itt leválasztott kiegészítő funkciókat helyez el lehetőséget adva önmagának egy racionálisan szervezett színházi rész kialakítására. Helyes a döntése amikor az itteni földszinti könyvesboltot és a felsőbb szintek színész vagy vendéglakásait nem kapcsolja a színházépülethez. Megoldatlanná válik viszont e két épület tömegkapcsolata, a köztük kialakuló többszintes keskeny külső tér.

Az épület főhomlokzatának transzparens üvegfelületéről, annak építészeti koncepciójáról már esett szó. Az épület többi homlokzatának kidolgozottsága kívánni valót hagy maga után. Nem egységes, nem derül ki pontosan, hogy a magas épülettömeg esetében a megtartás vagy az átépítés a homlokzati struktúrán túl milyen elemeket tartalmaz. Bizonytalannak érződik a sportház építészetéből átvett sűrű függőleges lamellák alkalmazása a nagy homogén felületek mellett.

Külső közlekedési kapcsolatait tekintve a pályamű kissé kidolgozatlan, elnagyolt. A mélygarázs Karinthy F. utcával szemközti új útcsatlakozásról való megközelítése elviekben jó megoldás lehet, azonban vizsgálandó az így kialakuló eltolt keresztezés csomóponti geometriája, felálló sávok szükségessége, rámpa függőleges vonalvezetése. Nem elfogadható, rossz megoldás a gazdasági bejárat 18-as Honvéd úti csatlakozása, ahol a díszletek beszállítása csak tolatási manőverrel, a főút forgalmának zavarásával valósulhat meg.

Az épület közönségforgalmi terei jól szervezettek. Értéke a pályaműnek, hogy az étterem és a büfé a földszinti előcsarnokhoz kapcsolódik, melyek egyúttal kifelé, a városi terek felé is tudnak működni. Racionális a terek szervezése és aránya, nem tartalmaz olyan funkciókat, melyek megvalósulása irracionális. Szimpatikus a színészklub és a közönségforgalmi terek kapcsolódási lehetősége, ugyanakkor a próbatermektől és az öltözőktől távol került. A kétszintes színészklub és büfé 300 m²-es alapterülete túlzó.

A díszlet- és teherbeszállítás a 18-as Honvéd utca felé nyitott manipulációs térben történik. Kamionok befarolása forgalmi akadályt képezhet. A színpadrendszer alapsíkja a +4,0 m-es szintre kerül, ez a díszletek vertikális szállítását követeli meg és tömegképzésében a színpadtorony magassága kiemelkedik A hátsószínpad mélysége kevés. A stúdiószínpad és a próbaterem összenyithatóságára tett javaslat figyelemre méltó. A nézőtér lejtése kevés, az erkély fölött két szinten elhelyezett technikai helyiségek túl magasra kerültek. Technológiai megoldásai elfogadhatók, annak ellenére, hogy színház-technológiai tervfejezete rendkívül rövid, akusztikai műleírás hiányzik.

A pályázók határozott döntéssel indítják a pályaművet, a meglévő épület felhasználásával, megtartásával és továbbépítésével képzelik el a színház új épületét. A leírásukban is szerepel, hogy  ezt a döntést a legfontosabbnak, a legtöbb dolgot eldöntő kérdésnek tartják. Pontosan fogalmaznak akkor, amikor e kérdést együttesen közelítik meg építészeti, gazdaságossági, technikai, kulturális és történeti szempontból. Ennek következtében e döntésükkel fogalmazzák meg az épület legfontosabb kulturális tartalmát. Folytonosságra törekszenek, értéknek tekintik, hogy a helyszín és az épület létezik a jelenével és múltjával, melyhez köthető a jövő, mellyel lehet és kívánnak is együtt élni. Írásukban említik, hogy e döntésükkel nem akarnak a közelmúlt építészetéről véleményt mondani, ugyanakkor vállalhatónak tartják a folyamatosságot. Ez a döntés is természetesen vélemény, de ez rendjén is van.

A pályázat rövid történetének fontos és napjainkig eldöntetlen dilemmája, mely megosztotta a pályázat kiíróit, bírálóit és a pályaművek készítőit, hogy a folytonosságot vállalva a meglévő és más funkcióval, kulturális tartalommal létrehozott épület felruházható-e új tartalommal. Egy korábbi épületből, annak átírásából létrehozható-e a város egyik legfontosabb középülete, a régi rend megtartása és átírása biztosítja-e annak lehetőségét, hogy ennek az intézménynek mai korszerű szimbolikája létrejöjjön. Ha olyan léptékű az átalakítás, hogy mögötte minden korábbi építészeti érték, jel eltűnik, akkor pusztán a szerkezetet gazdasági megfontolásból megtartani nem érdemes. A pályamű nem ezt választotta, a megtartása valós építészeti értékekre vonatkozik, melyet képes úgy kezelni, hogy annak megújítása ne tűnjön applikációnak, aktuálisan ráakasztott új ruhának.

Az ilyen módon történő megtartás akaratlanul is eredményezi a két építési korból következő kettősséget. Az épületet nem pusztán a korunk formai, szerkesztési eszközeivel alakítja, nem tisztán a mai kor lenyomata jön létre. Felmerül ilyenkor annak veszélye, hogy ily módon lehet-e tisztán és megfelelő erővel szimbolizálni egy színház eszmeiségét. A pályázati anyag ezt a feladatot jól oldotta meg. A régi rendelőintézet hosszanti szárnya elé átlátszó függönyként, burokként helyezi el a hozzáépítést, annak előcsarnokát. A régi épületet belső, vázat képező, látszó struktúraként tartja meg. A meglévő épületegyüttes magasabb épülettömegét építészeti formavilágában megtartja.

A pályamű a volt SZTK épületét integrálja a programba, elkerülve a meglévő épületrész alápincézésének költséges megoldását is. A nagyszínpadot az épület mögé, a Pelikán park felé helyezi el, az új épületrész alatt épülő pince szintje -4,40 m. A kétszintes, 120 parkolóhelyes mélygarázs -7,50 m-es szintje résfal megépítését teszi szükségessé, tekintve hogy ez a mélység már eléri a talajvíz szintjét, ez drágább építési költséget és későbbi meghibásodási lehetőséget okozhat. Több Praktikus és a működés gazdaságosságát elősegítő ötlet a színészház kialakítása az SZTK toronyban. A tervezett 13.600 m²-es alapterület az átlagon felüli, de ezt a kiegészítő funkció (színészház) indokolhatja.

Több szerkezeti rész nincs végigvezetve, a stúdiószinpad és a próbaterem szerkezeti megoldása elnagyolt.

A kondenzációs gázkazán (900 kW) és a kompakt folyadékhűtő (1100 kW) általánosan alkalmazott megoldás. A csapadékvíz fajlagos értéke felülvizsgálandó. A pincében lévő belsőterű szellőzőgépház külső kapcsolatai (levegő be és elvezetés) nehézkesek.

A pályaművet a Bíráló Bizottság 5.000.000.- Ft összegű, rangsorolás nélküli, megosztott 3. díjban részesítette.