Szombathelyi színházpályázat

Díjazásban nem részesült 12. számú pályamű; szerzője: ONL (Oosterhuis, Lénárd), tervezők: Kas Oosterhuis, Ilona Lénárd, Gijs Joosen, Pieter Schreurs, Csiszér András, Ilaria Giardiello, Káli Béla, Andrei Ivánescu

Díjazásban nem részesült 12. számú pályamű
szerzője: ONL (Oosterhuis, Lénárd)
tervezők: Kas Oosterhuis, Ilona Lénárd, Gijs Joosen, Pieter Schreurs, Csiszér András, Ilaria Giardiello, Káli Béla, Andrei Ivánescu
szakági tervezők: Szígyártó Gábor, Papp Péter, Csott Róbert, Szöllősi Levente, Markovits Péter, Rhorer Ádám, Szepezdi Ildikó, Vargha Mihály, Turi Ádám, Bérczi Gábor

 

 

---

Részletes bírálat

A pályázó az SZTK és a Honvéd utcai lakóházak elbontásával és az így rendelkezésre álló teljes tervezési terület beépítésével számol. Részben ennek köszönhetően, részben mert az alápincézést -10,50 m mélyre süllyeszti, megvalósítja azt a maga elé tűzött célt, hogy az épület tömege – természetesen a zsinórpad kivételével – az MSH előcsarnokánál nem emelkedik magasabbra. Az amorf, amőbaforma alaprajzú, lekerekített sarkokkal megformált épületet a Sportház és a Király utca vonalának folytatásába telepíti és a két épület előtt megemeli mind a tér, mind az előtte húzódó közút terepszintjét 60 cm-rel. Erről a szintről – amely az MSH jelenlegi földszintje – közelíti meg mindkét intézményt, hangsúlyozva a rokon funkciókat.

A színház épületét egy markáns megjelenésű vasbeton tartószerkezettel öltözteti, amely egyrészt egy, a Honvéd utca felől indított rámpát foglal magába (amely az épület felett kialakított tetőkertre vezet), másrészt az előcsarnok változatosan kialakított térhatárolását szolgálja. Architektúráját tekintve jelképes kíván lenni, a W betűk egymás mellé sorolásával a színház névadójára utalva. Kialakításával és következetes körbevitelével eléri, hogy az épületnek nincs ún. „hátsó homlokzata". A karakteres megjelenés oltárán azonban feláldozza a hangsúlyos bejárat kialakításának elvét, lehetőségét. Ezen kívül a pályamű nem foglalkozik kellő mértékben a tervezett és meglévő épület közötti belső tér hasznosításával, megformálásával, illetve mindössze a művészbejáró – gazdasági bejárat funkciókat helyezi ide.

Sajnos, a színház gépjárművel történő megközelítése és az elegáns térszervezés egymást gyengíti. A megemelt dísztér és a gépkocsiforgalom keveredése nem szerencsés. Még nehezebben képzelhető el a díszletszállítás süllyeszthető kamionlifttel való működtetése a tér geometriai középpontjában.

A színház belső térszervezése, az előcsarnok szintbeli tagolása sajátos, sajnos nem kellően kiérlelt elképzelést tükröz. A nézők a bejárati szintről egy kisebb lelépcsőzéssel érik el a nézőtér legmagasabb, nagyobb süllyedéssel a nézőtér legalacsonyabb, illetve a stúdió színpad szintjét. Sajnos a páholy megközelítése a tervről nem azonosítható be, miként a zenekari árok közlekedési kapcsolata sem megoldott. Az üzemi és a közönségforgalom jól szétválasztott, ugyanakkor a színészek öltözője nagyon távolra került a színpadoktól.

A tetőterasz funkcióval való megtöltése értékes javaslat.

A pályamű közlekedési kapcsolatainak megoldásai közül kiemelendő, hogy jól oldotta meg a mélygarázs belső forgalmi rendjét, a parkolók kiosztását. Nincs kidolgozva a mélygarázs, valamint a kamionlift külső útcsatlakozása.

A Március 15. tér felől ékező, díszleteket szállító tehergépjárművekből színpadszinten átpakol. A pincei raktárak miatt megnő a vertikális teherforgalom szerepe. A főszínpad kialakítása megfelelő, a hátsószínpad mélysége azonban kevés. Az oldalszínpad megnyitható a külső szabadtéri színház felé. A stúdiószínpad közvetlenül kapcsolódhat a főszínpadhoz, mintegy mellékszínpadként is használható. A nézőtér membránszerű – alakját és fényét programozhatóan változtatni képes - falburkolatára tett javaslata érdekes, de a színházi előadás lényegétől teljesen idegen gondolat.

A pályamű a tervezési terület épületeit elbontja, és új színházépületet alakít ki közel 14.000 m²-es alapterületen. Gazdaságossági szempontból előnytelen továbbá a második pinceszinten, -10,5 m-en épülő mélygarázs és a tehergépjárművek süllyesztésére tervezett lift is. A közönségforgalmi terek tervezett légterei jelentősen növelhetik a fenntartási költségeket.

A pályamű építési ütemezést tartalmaz, az építkezés nem szakaszolható.

Az épület tartószerkezete kissé bonyolult. A kétszintes parkoló már eléri a talajvíz szintjét. Az előbbiek ellenére működőképes szerkezeti kialakítású, hibájaként talán a drágaságát lehet felhozni, de ez nem befolyásolja mértékadóan az építés összköltségét.

A pályamű valamennyi lehetőséget felsorolja a hő- és hűtési energia előállítására, annak konkrét meghatározása nélkül. A továbbtervezés során az ideális megoldást kell kiválasztani. A tűzivíz, sprinkler nyomásfokozóról történő ellátása biztosítottnak tűnik.