Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

1/10

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
?>
1/10

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat
Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

2009.12.10. 06:26

A díjazásban nem részesült 11. számú pályamű szerzője: Tima Stúdió, Közti Zrt.; tervezők: Tima Zoltán, Stein Zoltán, Tölgyesi Kaplony

Díjazásban nem részesült 11. számú pályamű
szerzője: Tima Stúdió, Közti Zrt.
tervezők: Tima Zoltán, Stein Zoltán, Tölgyesi Kaplony
építész munkatársak: Szőke Mariann, Szabó Dávid, Ráti Orsolya, Lamos Péter
szakági tervezők: Schinagl Gábor, Strack Lőrinc, Görgeyné Bihary Erzsébet, Dobráter Béla

 

 

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
1/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
2/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
3/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
4/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
5/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
6/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

 

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
7/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
8/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió
9/10
Szombathelyi színházpályázat - Tima Stúdió

 


Részletes bírálat:
A pályamű a Március 15-e tér 60-as évekbeli beépítési koncepcióját és a Pelikán parkkal való kapcsolatát ma is érvényesnek és működőnek tartja. A jelenlegi helyzetet status quonak tekintve, ezen nem is kíván változtatni. Ennek ellenére mégis elbontja az SZTK épületét, mert úgy találja, hogy az a színházi funkció befogadására alkalmatlan. Nagyjából az SZTK beépítési vonalát követő új színházépülete előtt alakítja ki az általa csupa nagybetűvel említett SZÍNHÁZ TERET. Ezt a beépítési döntését a pályázó azzal magyarázza, hogy a színház „minden ellenkező híreszteléssel szemben" „városi épület", ezért a Király utcai tengelyt tartja az egyedül meghatározó telepítési szempontnak. Mind a teret, mind az épületet a Pelikán parktól teljesen elzárja, elfalazza. Ezáltal az MSH és a színház között egy szűk, funkció nélküli, zsákszerű udvart hoz létre. (Árulkodó a tervben a „díszkert" szóval történő megnevezés, mint egy olyan tér neve, ami semmire sem használható. A pályázó a műleírásában némileg értetlenül fel is emlegeti, hogy a pályázati kiírás „rendezvénytérnek" gondolja ezt a helyet, miközben csak egy semmire sem használható zsákudvar.)

A másik döntése, hogy a színház „kedvező", tehát optimális magasságának a földszint + 2 emeletet tartja. A ragaszkodás ehhez a magassághoz azt a valóban kedvező eredményt hozza, hogy az épület főpárkánya illeszkedik a szomszédos házakéhoz, - beleértve ebbe a Sportházét is. Ebből csak a zsinórpadlás nagy magasságú tömege emelkedik ki, minden átmenet nélkül és ebben a kontextusban építészetileg értelmezhetetlen módon.

A tervet ez a két alapdöntés határozza meg.

A pályázó így a környezetrendezés szempontjából nem is tesz semmit hozzá a jelenlegi helyzethez. Viszont a szándéka szerint a meglévő szituációnak új tartalmat akar adni, újra akarja értelmezni. Ehhez azonban már nem marad más eszköze csak az épület homlokzati formálása. Bár az előbb említett párkánymagasság, magassági értelemben közelíti az épület léptékét a környezetéhez, mégis bekövetkezik a léptéktörés. Ugyanis a színházépület a vállalt homlokzatmagasság miatt a teljes rendelkezésre álló beépítési kontúrt kitölti és túlzottan nagy kiterjedésű tömbszerű tömeget alkot. A Király utca tengelyét hangsúlyozó hatalmas oszlopos előtető, úgy is mint a színház kulturális funkcióját emblematikusan kifejező építészeti jel csak fokozza ezt a léptéktörést. A Március 15-e téri homlokzat így még inkább úgy hat, mintha egy önmagában arányos és kellemes homlokzatot a duplájára nagyítottak volna.

A pályázó harmadik alapdöntése az, hogy a nézőteret a térre, a főbejáratra merőlegesen elfordítja. Ennek következtében a foyert kénytelen „U" alakban körbevinni a nézőtér körül, és bár a Március 15-e térre is és a Honvéd útra is nagy üvegfelületeket nyit, mégsem tud az épület a környezetével aktív, élő kapcsolatot létrehozni. A nagy hosszban kiterített előcsarnokból ténylegesen aktív felületet csak a büfé tere tud alkotni, aminek zsúfoltságát fokozza, hogy a közönség WC-k is innen nyílnak és innen lehet az emeleti stúdiószínpadot is megközelíteni. Így, miközben az előcsarnok nagy része üresen tátong, a közönség a maradék kis területen zsúfolódik össze.

A fenti döntések okozta kényszerek mellett a pályamű számos erénnyel rendelkezik. Nagy méretei ellenére finom és érzékeny, a környezetre reagáló vonalban vezeti a színház tér felé néző homlokzati üvegfalát. A belső ortogonálisan szervezett tömeg ehhez képest egy másik, belső homlokzatot ír le, ami egyúttal a térnek is homlokzatává válik. Ez a kétszólamúság jelenik meg az épület MSH felé lelépcsőző sarkánál is, reagálva annak lépcsőző tömegére. Kár, hogy ezt a finom mozdulatot a túlzott méretű tető elnyomja. A belső terek és a homlokzatok kulturáltságához mérhető az anyaghasználat is. A nagy nézőtér a monarchia Fellner-és Helmer-féle hagyományos nézőtéri formáját idézi, de építészetileg mégis visszafogottan és ízlésesen.

A pályamű fent taglalt építészeti hangvétele összhangban van a  műleírásában megfogalmazottakkal: „A tervezett épület kulturális üzenete maga a felfogás, mely nem tesz különbséget funkció és forma között, azokat egyenrangúnak és egyaránt meghatározónak tartja." Ezt az üzenetet az épület homlokzatai és belső terei ki is fejezik. Ez azonban önmagában kevés. A legfontosabb a tervpályázat célja szempontjából mégis az, hogy az épület képes-e élő és gazdag városi tereket, térbeli viszonylatokat létrehozni. És ebben a tekintetben a pályamű beépítési döntései nem vezettek eredményre.

Jól oldotta meg a pályázó a mélygarázs megközelítését a Március 15. térről az egyirányú fel- és lehajtó rámpákon keresztül. Kedvező a buszparkolók bejárat közeli elhelyezése. Nem elfogadható azonban a tolatva történő díszletbeszállítás, hiszen az zavarja a 18-as Honvéd u. forgalmát. Nem eléggé átgondolt a mélygarázs parkoló kiosztása. Egyes parkoló állások a kijelölés szerinti módon használhatatlanok, a le- és felhajtó rámpák és a mélygarázs belső útcsatlakozásának törésszerű, lekerekítés nélküli kapcsolódása nem biztosítja a jó járhatóságot.

A díszletszállító kamionok nehezen tudnak a kialakított rakodórámpához beállni. A fő és mellékszínpadok kialakítása megfelelő. A stúdiószínpad elhelyezése, alakja és személy- és teherforgalmi kiszolgálása megoldott. A színészek közlekedési útvonalai rövidek. A nézőtér hengeres alakja nem szerencsés, akusztikai szempontból kifejezetten hátrányos. A garázs egy szinten a pincében található, a szerkezeti kialakítás jó, vannak meglehetősen karcsú pillérei (de ez méretezés kérdése). A szerkezet meglehetősen nagy tetőkonzollal lett kiegészítve, (de ez is méretezés kérdése)

Hőellátás – hűtési ellátás geotermikus kutakkal kondenzációs gépkazán, hűtőgép kiegészítéssel. Több különálló szellőző rendszer. Kis környezetszennyező kialakítás, gazdaságosan üzemeltethető megoldás. Sprinkler normál hálózatról történő ellátása megvizsgálandó.

A pályamű a tér meglévő épületeit elbontja, megítélése szerint az SZTK épületének szerkezete csak súlyos kompromisszumok árán tudná befogadni a színházi funkciókat, ráadásul a toronyépület túlságosan is kötötté tenné az új épület elhelyezését. Az épület alá egységesen egy pinceszint épül -5 m-en, ebben található a 112 férőhelyes mélygarázs is. A 12.473 m²-es alapterület a programnak megfelelő nagyságrend. A leírás ütemezési javaslatot nem tartalmaz, a pályamű egy ütemben történő kivitelezést tesz lehetővé.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk