Helyek/Tájépítészet

Tájépítészet a járvány után: kihívások és lehetőségek

1/2

Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

?>
Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Bikás park. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
1/2

Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

Tájépítészet a járvány után: kihívások és lehetőségek
Helyek/Tájépítészet

Tájépítészet a járvány után: kihívások és lehetőségek

2020.06.15. 15:26

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Földrajzi hely:
Magyarország

A vírushelyzet következtében felértékelődtek zöldfelületeink, megváltoztak a parkhasználati szokásaink. Ebben a helyzetben a tájépítészek szerepe is felerősödik, hiszen ők azok, akik szakértőként nemcsak a tájat, de a városhasználók gondolkodásmódját is alakítani tudják.

A vírushelyzet enyhülésével egyre több időt töltünk a szabadban, igényünk van rá, hogy korlátok nélkül, szabadon, nagy területeken legyünk. Zöldterületeink felértékelődése a járványhelyzet kezdetével egyenes arányban nőtt, hiszen a parkok, erdők, kertek voltak azok a helyek, ahol távol lehettünk a néha börtönként megélt otthontól, a bezártságtól és ahol kikapcsolhattunk, feltöltődhettünk. Sokszor evidensnek vesszük a parkok vagy a városokban fellelhető zöldszigetek létezését, holott ezek alakításán, fenntartásán egy egész szakma munkálkodik. A tájépítészek komplex tudással alakítják élő környezetünket, hogy egy ilyen helyzet esetében is nyugodtan, szabadon használhassuk őket. De milyen hatással van erre a szakmára a COVID-19?

A Magyar Tájépítészek Szövetsége április elején indított felmérést a járvány tájépítészekre és a szakmára gyakorolt hatásáról, következményeiről, melyben a gazdasági nehézségekre, az otthoni munkavégzés tapasztalataira, jövőképre és a járvány adta lehetőségek kihasználására kérdeztek rá. A felmérés kezdeti eredményeiből kiderül, hogy a lelassult, esetenként leállt fejlesztések, a home office működésének megfelelő rendszer kialakítása miatt jelentkező többletkiadások sok esetben a cégek tartalékaiból vesznek el. Veszélyes lehet, hogy a kevesebb megrendelés következtében a kisebb cégek a megszokottnál jóval alacsonyabb áron vállalják el a munkát, ami az árak letörését fogja eredményezni. Mindez azért is hat negatívan a szakmára, mert a tervezői díjak visszaesése a bérek és bérleti díjak előteremtését akadályozza.

Bikás park. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
2/2
Bikás park. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A vírushelyzet során előtérbe került az egészséges környezetre való igény és ez a trend úgy tűnik, a vészhelyzet megszünésével sem tűnik el. A zöld infrastruktúra tervezésében, javításában, az egészséges környezet alakításában egyértelmű a tájépítészet fontossága. Hogyan alakítsuk úgy városainkat, hogy egy hasonló helyzetben távolságot tartva használhassuk parkjainkat? Hogyan érhető el, hogy a mainstream Normafa, Gellért-hegy vagy Margit-sziget helyett a - jelen esetben - főváros más területein is elkezdjük használni a zöldet? Egyáltalán, tisztában vagyunk a zöldfelületeink létezésével? Városainkban a beton, a számtalan épülő beruházás miatt kevésbé vesszük észre a zöldet, ugyanakkor, a fővárosban pl. van 860 hektár védett természeti érték - ez a városhasználó fejében nem tudatosul. A tájépítészek szerepe most ezért is értékelődhet fel, hiszen ők azok, akik ezekre a helyekre felhívhatják a figyelmet, ők azok, akik segíthetnek abban, hogy az elfeledett, pusztuló zöldterületeket és települési szabadtereket felélénkítsük. Ebben segít a Lépték-Terv Tájépítész Iroda által írt összefoglaló is - hamarosan olvasható lesz az Építészfórum oldalán -, melyben bemutatják, milyen változások szükségesek ahhoz szabadtereinken, hogy a zsúfoltság elkerülésével intézhessük napi teendőinket vagy pihenhessünk.

Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a parkhasználat újragondolására van szükség: láttunk már példát távolságtartásra optimalizált park tervéről és játszótérről is, de ebben a folyamatban a társadalmi egyeztetésen alapuló tervezés ugyanilyen fontos. Ez az idő az alternatívák kidolgozásának, az új rendszerek és módszerek megalkotásának és a társadalom gondolkodásának, környezethez való hozzáállásának alakításának kedvez, és ebben a tájépítészeknek iránymutató szerepe van. Ezek a folyamatok már megindultak: a Fővárosi Önkormányzat 6 park megújításának társadalmi konzultációját hirdette meg az elmúlt hónapokban, létrejött a budapesti fa- és parkkataszter applikáció, új, ideiglenes kerékpársávok kialakítása, sétálóutcák létrehozására vagy éppen klímastratégiát véleményező munkacsoport megalakulására látunk példákat, és ezek tervezésénél, megvalósításánál szükség van a szakértőként, szakemberként bevonható tájépítészekre.

Fürdős Zsanett

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk