Helyek/Tájépítészet

Tájépítész történetek IV.: Kopaszi Gát – Lágymányosi Öböl

1/19

A lágymányosi Duna partot a XIX. sz. végén rendezték. A lágymányosi szakaszt párhuzamművek közé szorították (Kopaszi párhuzammű, 1870.), így a Duna szélességét 1050 m-ről 380 m-re csökkentették. Forrás: Garten Studio archívuma

?>
A lágymányosi Duna partot a XIX. sz. végén rendezték. A lágymányosi szakaszt párhuzamművek közé szorították (Kopaszi párhuzammű, 1870.), így a Duna szélességét 1050 m-ről 380 m-re csökkentették. Forrás: Garten Studio archívuma
?>
Átalakulóban az Öböl báját adó eldugott, felfedezésre váró világ. Fotó: Glázer Attila
?>
?>
?>
?>
A plázs kialakításánál figyelembe vettük a vízszint 8,5m-es magassági ingadozását. A homokos part megfelelő szélességének és lejtésszögének megválasztásával sikerült a legnagyobb használható homokos strandfelületet létrehozni. Fotó: Glázer Attila
?>
A Kelenföldi Hőerőmű vízkiemelő műtárgyainak parti létesítményei, melyek a technológia váltás miatt elbontásra kerültek.	Forrás: Garten Studio archívuma
?>
A félbemardt rehabilitáció még izgalmas lehetőségeket rejt. Fotó: Glázer Attila
?>
A Kelenföldi Hőerőmű vízkiemelő műtárgyainak elbontása után felszabadult öböl fölé a t2A Építész Iroda egy különleges, víz fölött
?>
A félbemardt rehabilitáció még izgalmas lehetőségeket rejt. Fotó: Glázer Attila
?>
A Kopaszi gát egykori ikonikus épületei: Spartacus, BEAC evezős club, West Balkán, Aranyhal étterem, Partside, Vállalati üdülő, Klubház, lakóhajók, vízi rendőrség.	Forrás: Garten Studio archívuma
?>
Bal oldalt a néhány megmaradt épület egyike.	 Fotó: Glázer Attila
?>
A
?>
?>
A XIX. sz. végi, Kopaszi gát által lehatárolt Lágymányosi öböl eredeti funkcióját, a téli kikötő hangulatát idézi vissza a 2005. augusztusában készült kép.	Forrás: Garten Studio archívuma
?>
Az öböl felülete 11,2ha. Az ipari használat miatt szennyezett (cink, ólom, arzén, kadmium, olaj, foszfor-foszfát) iszapot kb. 2m vastatgságban kotorták ki és szállították el. Több, mint 22 halfaj él a jó minőségű vízben.	Fotó: Glázer Attila
?>
Bármennyire is nosztalgiával tekintünk vissza a területre, elhanyagolt zöldterület és öregedő, rövid életciklusú puhafás faállomány jellemezte. Az 1993-ban bejegyzett helyi jelentőségű védettséget 2004-ben feloldották. Forrás: Garten Studio archívuma
?>
A legalacsonyabb jeges vízállást 1954-ben mérték. Ez a szint a képen látható vízszinthez képest kb. 2m-el van lejjebb. Fotó: Glázer Attila
?>
Ilyen volt - ilyen lett: Kopaszi gát
1/19

A lágymányosi Duna partot a XIX. sz. végén rendezték. A lágymányosi szakaszt párhuzamművek közé szorították (Kopaszi párhuzammű, 1870.), így a Duna szélességét 1050 m-ről 380 m-re csökkentették. Forrás: Garten Studio archívuma

Helyek/Tájépítészet

Tájépítész történetek IV.: Kopaszi Gát – Lágymányosi Öböl

2021.04.29. 16:40
1/19

A lágymányosi Duna partot a XIX. sz. végén rendezték. A lágymányosi szakaszt párhuzamművek közé szorították (Kopaszi párhuzammű, 1870.), így a Duna szélességét 1050 m-ről 380 m-re csökkentették. Forrás: Garten Studio archívuma

Cikkinfó

Szerzők:
fotó: Glázer Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Garten Studio

Kopaszi Gát – Lágymányosi Öböl

URL:
GARTEN Studio

Tervezés éve:
2005-2006

Építés éve:
2006-2007

Stáblista

Kopaszi gát, Andalgó utca (megvalósult szakasz)

Tájépítészet: Garten Studio Kft.

Vezető tervező: Steffler István

Vízpart utca (részben megvalósult szakasz):

Vezető tervező: Szloszjár György

Díjak:

2008.: Budapesti Építészeti Nívódíj

2009.: Magyar Ingatlenfejlesztési Nívodíj, zsűri különdíja

2009.: Pro Architektúra díj

A bemutatott anyag a Garten Studio ’Tájépítész történetek’ című könyvében szereplő képek bővített galériája. A könyv elérhető a kiadótól: konyv@gartenstudio.hu, vagy a szerző Zubreczki Dávid weboldaláról.

Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk