Nézőpontok/Vélemény

Találkozási pontok a fronton - a venezuelai pavilon

1/7

forrás: urban-forces.com

?>
forrás: urban-forces.com
?>
forrás: urban-forces.com
?>
forrás: urban-forces.com
?>
forrás: urban-forces.com
?>
forrás: urban-forces.com
?>
forrás: urban-forces.com
?>
lead
1/7

forrás: urban-forces.com

Találkozási pontok a fronton - a venezuelai pavilon
Nézőpontok/Vélemény

Találkozási pontok a fronton - a venezuelai pavilon

2016.12.09. 15:29

Venezuelai pavilon anyagát a szegények építési lehetőségeinek és technikáinak a megértése és segítése iránti elköteleződés jellemzi, azonban kérdéses, hogy egy ilyen ellentmondásokkal rendelkező országban milyen sikeres építészeti beavatkozások képesek születni. A bemutatott programok legvégső célja nem maga az építmény, hanem a közösségek önszervező és építő képességének a támogatása. Kovács Fruzsina írása.

A venezuelai folyamatok megértéséhez elengedhetetlen némi háttérismeret az ország gazdaságát, politikáját illetően. Venezuela Latin-Amerika fejlettebb államai közé sorolható, ám jellemző a jövedelmek rendkívüli mértékű szóródása - a megtermelt jövedelem túlnyomó hányadát a népesség egy szűk rétege birtokolja, míg széles néprétegek nyomorban tengődnek.

A 30 milliós országban a viszonylagos jólétet a nagy mennyiségben rendelkezésre álló kőolaj kitermelése és exportja adja. Az 1980-as és 90-es évek elhibázott gazdaságpolitikája, a nyomában járó zavargások és katonai puccsok az országot anarchiába sodorták, miközben megerősödött egy helyi ízű szocialista mozgalom. A Hugo Chávez vezette Egyesült Szocialista Párt végül az 1998-as elnökválasztásokon elsöprő győzelmet aratott, s Chávez az ország elnökeként hozzáláthatott a bolivári forradalom megvalósításához. Az adórendszer átalakításával, államosításokkal, a szociális-jóléti juttatások körének kiszélesítésével néhány év leforgása alatt jelentős fordulatot hajtottak végre. Az állam ugyanakkor a rendelkezésére álló bevételek fölött költött, erőteljesen beavatkozott a gazdaság más szektoraiba is, korlátozta a szabad piacot.

Chávez 2013-ban bekövetkezett halálát követően a „chavezista“ mozgalom és ellenzéke között fölerősödött a politikai küzdelem. A sorozatos sztrájkok és tüntetések, az elmélyülő áruhiány, a magas infláció széleskörű elégedetlenséget váltott ki. Tovább fokozta a nehézségeket az olajárak világpiaci árának drasztikus csökkenése, ami az egyoldalúan a kőolajbevételekből élő ország gazdaságát roppant instabillá tette. Venezuela népességének 89%-a városokban él, ezzel Latin-Amerika legurbanizáltabb állama (ENSZ, 2015). Itt is komoly gondot okoz, hogy a népesség jelentős része (kb. 30%) nyomornegyedekben él. Ezek a hatósági engedély nélkül épített illegális városrészek az elzárt, nehezen megközelíthető területekre (pl. folyók ártere, hegyoldalak) települtek. Ezeken a rendkívüli gyorsasággal növekvő informális területeken az épületek 90 %-át az ott lakók építik fel minden professzionális háttértudás és segítség nélkül, így óriási a kockázata a katasztrófa beköveztekzésének földrengések és földcsuszamlások esetén.


forrás: urban-forces.com
1/7
forrás: urban-forces.com



Ezen problémák megoldására a politikában és a közéletben számos új mozgalom alakult, míg az építészek körében is egyre elterjedtebb a szegények építési lehetőségeinek és technikáinak a megértése és segítése iránti elköteleződés. Azonban kérdéses, hogy egy ilyen ellentmondásokkal rendelkező országban milyen sikeres építészeti beavatkozások képesek születni. A lentebb bemutatott programok legvégső célja nem maga az építmény, hanem a közösségek önszervező és építő képességének a támogatása. Egy olyan modell kidolgozására törekednek, amely tanuló- és fejlődőképes, és átvehető a kormányzati politikában is. Ez adja a venezuelai esetek különlegességét a többi latin-amerikai projekthez képest.

A Jelentés a frontról mottójú Biennále témájához tökéletesen igazodik a venezuelai pavilon, melynek Urban Forces (“Városi Erők") elnevezésű programja 15 különböző 2014 és 2016 között megvalósuló projektet mutat be. Nelsón Rodriguez építész a program biztosa, akinek vezetésével állt össze a kurátori csapat, melynek tagjai: Miguel Braceli, Rolando Carmona, Marcos Coronel, Alejandro Haiek, Maximillian Nowotka, Jose Naza Rodríguez és Gabriel Visconti.


forrás: urban-forces.com
2/7
forrás: urban-forces.com



Az Urban Forces (“Városi Erők") egyfajta figyelemfelhívás a meglévő terek, épületek publikus terekként, illetve középületekként történő hasznosítására, újrahasznosítására és ennek szükségére. Fontos, hogy meglegyenek a különböző társadalmi-gazdasági és kulturális hátterű emberek találkozásának színterei, hiszen alapvető és szükséges stratégiai elv egy olyan társadalom szervezése, melynek tagjai érintkeznek és kommunikálnak egymással. Ebből adódóan a projektekben olyan épületek, építmények, azokhoz kapcsoló teresedések, közterek és kilátók valósultak meg, melyek mind találkozási pontként szolgálnak. Az épületek esetében elmondható, hogy nagy hangsúly került azok multifunkcionalitására (például gyakorta keveredik a közösségi ház funkciója különféle rekreációs és oktatási lehetőségekkel), az adaptálódásra, így minél praktikusabban és változatosabban képesek a közösség igényeit kielégíteni. További meghatározó elem a fiatal generációk számára való sportolási lehetőségek biztosítása és játszóterek kialakítása volt.


forrás: urban-forces.com
3/7
forrás: urban-forces.com



Bár a beavatkozások nem csak Caracasban, hanem a fővároson kívül további hét nagyobb településen találhatóak, mégis anyaghasználatban mind megegyezést mutatnak. Formailag gyakorta jellemző, hogy ezen szerkezetek acél háromszögletű elemek moduláris sokszorosításával épülnek fel. A projektek több mint harmadában meglévő épületek rekonstrukciójára és azokra való fémszerkezetű bővítésére került sor. A helyszínen található építőanyagok és a újrahasznosított anyagok alkalmazása is általános szempont volt, tekintettel a környezetvédelemre és a fenntarthatóság kérdésére.


forrás: urban-forces.com
4/7
forrás: urban-forces.com



A programok elsődleges célja, hogy az alapvető városi szolgáltatásokhoz mindenki hozzáférhessen, és a barriokban élők ne másodosztályú lakosokként legyenek a társadalmi kirekesztettségre ítélve. Az említett beavatkozások olyan kísérletezések, melyek egyben tanulási folyamatnak is tekinthetőek, hiszen a közösségi összefogás létrehozására és erősítésére, a kollektív felhatalmazás kialakítására irányulnak. Utóbbinak célja, hogy minimalizálja a bürokratikus procedúrákba fektetett időt és energiát, illetve csökkentse a kivitelezések során szükséges külső felügyeletet, ezáltal is további spontánabb beavatkozásokat generálva. Minden egyes projektre jellemző a közösségi részvétel, vagyis az adott negyedben élő idősek, felnőttek és gyerekek egyaránt megfogalmazhatják igényeiket, illetve részt vehetnek az azokra adott válaszok kidolgozásában a találkozók és rendezvények során.


forrás: urban-forces.com
5/7
forrás: urban-forces.com



A kivitelezések során igyekeztek helyi munkaerőt alkalmazni, ugyanis annak hosszú távú következményeként az emberek nem csak megtanulják környezetüket óvni és gondozni, hanem azt később nagyobb potenciállal képesek tovább alakítani. Rendszerint a közösségek fiatal munkaképes tagjait is bevonták az építési munkálatokba annak érdekében, hogy idejük elvesztegetése helyett ismereteiket bővítsék, és elsősorban ők is felelősséget éreznek a megvalósított beavatkozások iránt. A projektek kidolgozása során az építészek, mérnökök és technikusok aktív jelenléte nemcsak szakértelmük miatt elengedhetetlen, hanem a közösségekkel folytatott közvetlen párbeszéd is a tervek javát szolgálja. Mindebből a szakemberek is profitálhatnak, ugyanis bármilyen kézműves tevékenység ismerete már a tervezési folyamat során segíti az anyaghasználat és a megoldás gondolatának paralel fejlesztését. Egyes beavatkozások nem csak venezuelai, hanem ecuadori, kolumbiai, argentin, chilei, costa ricai, spanyol építészirodák közreműködésével valósultak meg - mindez jelzi, hogy a téma nem csupán hazai, hanem nemzetközi érdeklődésnek is örvend.


forrás: urban-forces.com
6/7
forrás: urban-forces.com



A megvalósításban több szereplő vesz részt, nem hierarchikus szerkezetű, a kormányzati szereplők mellett szakértők (építészek, mérnökök, művészek), számos közintézmény, és a szerveződő közösségek együttműködésével valósult meg. Főbb szervező a közreműködő intézmények, a kormányzati szervezetek mellett egy építőipari vállalat (Construpatria) mely a beavatkozások acélszerkezeteit biztosította.

Az építészet szociális vonatkozásainak kérdésköre egyre erősebben foglalkoztatja a szakmát világszerte. Csak Latin-Amerika területét nézve példaértékűnek számítanak az Urban-Think Tank stúdió (U-TT) venezuelai munkái, vagy az Aravena vezette ELEMENTAL csoport megoldásai a szociális lakásépítésre Chilében, illetve a szintén Biennálén szereplő kolumbiai pavilon által bemutatott kezdeményezés, mely a víztározók környezetének felhasználását gondolja újra. A venezuelaihoz képest magasabb építészeti minőség a Kolumbiában lévő kevésbé erős kormányzati befolyás és korlátozás eredményeként jött létre. Ezzel szemben Venezuelában tagadhatatlanul a kormánypropaganda része a projektek állami támogatása, ezért ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy valóban olyan őszinte, minőségi, és teljes értékű-e a városi erők használata, mint amilyen lehetne?

Kovács Fruzsina

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk