Tanulmánytervek készültek a keszthelyi Balaton-part fejlesztésére

A beruházásban érintett a 4,5 km-es partszakasz, ahol sétányt hoznának létre, emellett a projekt keretében sport- és szabadidőközpont is épülhet. 

Három fontosabb elemet és helyszínt tartalmazva, mintegy 4,5 kilométer partszakaszt érintően készültek el a keszthelyi Balaton-part fejlesztésének tanulmánytervei - közölte sajtótájékoztatón a város polgármestere, Nagy Bálint. A gyenesdiási településhatártól a déli partszakaszig nyúló vízparti területet, a jelenlegi futballpályát, valamint a parthoz közeli Kresz-parkot érinti a fejlesztés, amelynek tanulmányterveit nyílt közbeszerzési pályázat után két tervezőiroda készítette el. A tavaly októberi közbeszerzési értesítő alapján ez a két iroda a Forma Tervező és Fővállalkozó Zrt., valamint az Arker Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. Előbbi a parti zóna, utóbbi pedig a sport- és szabadidőközpont, illetve a sport alközpont tervezésén dolgozik. 

A polgármester elmondása szerint az a cél, hogy a teljes partszakasz ligetes, parkos sétányként bejárható legyen, ehhez nemcsak állami, de évtizedek óta lezárt magánterületekre is szereztek használati jogot.

A második elemként a futballpálya továbbfejlesztésével sport- és szabadidőközpontot hoznának létre, amivel a városi strand zöldfelületét is növelni akarják, egy wellnesscentrum kialakításával pedig a strandszezon meghosszabbítására is lehetőség nyílik.

A tervezett beruházás harmadik eleme a Kresz-park, amelynek fő funkciója megmarad, de modernizálják, kerékpáros ügyességi pályával bővítik, valamint korszerűsítik a sportfunkcióit és a zöldfelületeket.

Az elképzelések tervvé formálásban részt vett a Magyar Művészeti Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskola, de a helyi lakosok és civil szervezetek véleményét is kikérték. A tanulmányterveket a városi és a megyei tervtanács már értékelte, a véglegesítés heteken belül megtörténik. [A Magyar Művészeti Akadémia és a BME doktori iskola az itt bemutatott tervek elkészítésében nem vett részt. Az MMA a területre vonatkozó pályázatának és a doktori iskola szintén a helyszínnel foglalkozó kutatómunkájának eredménye a végleges tervektől független, azok tartalmát nem befolyásolta. A részleteket lásd lentebb, a frissítésben - a szerk.]

Ahogy Nagy Bálint mondta, új városközpont létrehozását célozták meg a beruházással, amelynek következő fázisában a Helikon Parkon keresztül összekötnék a sétálóutcát és a Festetics-kastélyt a Balaton-parttal. 

Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője szerint "Keszthely Balaton-partjának a kihasználatlanság miatt is szüksége van fejlesztésre", tudomásul véve azt, hogy ezt óvatosan kell megtenni. Így elvetették például azt az elképzelést, hogy a futballpálya helyére szálloda épüljön, és azt is, hogy termálvizes fürdőt alakítsanak ki, de a sportfunkciók fejlesztése vagy a wellnessközpont megépítése szerintük fontos az itt élők és az ide látogatók számára a szezon kiterjesztése miatt is. 

Az elképzelés szerint a város arculatát hosszú távra meghatározó projektek előkészítése mintegy másfél évig tartott, a kormányzat 400 millió forintot biztosított ehhez. Az előzetes számítások szerint a három elemből álló balatoni fejlesztés várható költsége 6-9 milliárd forint között alakulhat - írta tudósításában az MTI.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata 2020-ban hirdetett nyílt, titkos pályázatot Keszthely balatoni központjának fejlesztésére. A pályázat keretében építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételeket vártak egy magas szintű szolgáltatást nyújtó, multifunkcionális együttes (strand, wellness, szórakoztató kereskedelmi és más egységek) létesítésére vonatkozóan. A pályamunkák közül többet is bemutattunk az Építészfórumon. 

Frissítés (01. 28.) Cikkünk megjelenése után Turi Attila építész, az MMA Építőművészeti tagozat vezetője közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Ebben azt írja: "A Magyar Művészeti Akadémia – mint ahogy a cikk is említi – 2020-ban a rendszeres, 40 év alatti építészeknek meghirdetett pályázatában javaslatokat kért a területre, ezt zsűrizte, az eredményt megismertette a város vezetőivel. A BME Építőművészeti Doktori Iskola pedig tovább gondozva az ügyet egy éven át dolgozott a témában. A pályázatban és az utómunkában megfogalmazott javaslatok, gondolatok nem lelhetők fel a bemutatott tervekben, ahhoz ennek a folyamatnak semmi köze."

A polgármester által említett, a projektek előkészítésére vonatkozó 400 millió forintos állami támogatással kapcsolatban azt közölte: "A Magyar Művészeti Akadémia és a BME Építőművészeti Doktori Iskola saját forrásait felhasználva kívánt a fontos projekt segítségére lenni gondolatok képi megjelenítésével és kutatásaival. Jószándékkal álltunk az ügyhöz, de kijelentjük, hogy semmi közünk a bemutatott tervekhez, annak előkészítésében nem vettünk részt, az előkészítési forrásokból nem részesültük, s sajnáljuk, hogy jószándékú munkánk, javaslataink után ilyen mű keletkezett."

Frissítés (01. 31.) Nagy Bálint polgármester ezt írta lapunknak megküldött helyreigazítási kérésében: "Fontos megjegyezni, hogy a doktorandusz hallgatók nem az elképzelések tervvé formálásában vettek részt, hanem a tervezést megelőzően ellenszolgáltatás nélkül foglalkoztak a terület és a város kapcsolatával."