| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Irodaépület

Telefonközpontból palota

1/23

A homlokzat a Lovag utca felől - a jövendő passzázs bejáratával, fotó: Zsuppán András

Címeres oromzat, fotó: Vargha Mihály

Az udvar a főlépcsőház hengeres tömbjével, fotó: Fehérváry Rudolf

Nagymező utcai homlokzat, fotó: Zsuppán András

Főbejárat, fotó: Vargha Mihály

A kapu stukkói, fotó: Vargha Mihály

Oromzatok, fotó: Vargha Mihály

A nagyterem egykor

A nagyterem felújítás közben, fotó: Fehérváry Rudolf

Avatási emléktábla az előtérben, fotó: Zsuppán András

A főlépcsőház fotó: Zsuppán András

Az oszlopos előtér, fotó: Zsuppán András

Játékos sellők, fotó: Zsuppán András

Kovácsoltvas lépcsőházi korlát, fotó Zsuppán András

A díszlépcsőház, fotó Zsuppán András

A Teréz Telefonközpont egykor

A belső udvar archív képe

Antenna-szörny a tetőn

A belső udvar rekonstrukciója, balra az elrontott homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf

A helyreállított udvari homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf

Világháborús minibunker, fotó: Fehérváry Rudolf

Homlokzati részletek, fotó: Fehérváry Rudolf

A főlépcsőház fotó: Zsuppán András

?>
A homlokzat a Lovag utca felől - a jövendő passzázs bejáratával, fotó: Zsuppán András
?>
Címeres oromzat, fotó: Vargha Mihály
?>
Az udvar a főlépcsőház hengeres tömbjével, fotó: Fehérváry Rudolf
?>
Nagymező utcai homlokzat, fotó: Zsuppán András
?>
Főbejárat, fotó: Vargha Mihály
?>
A kapu stukkói, fotó: Vargha Mihály
?>
Oromzatok, fotó: Vargha Mihály
?>
A nagyterem egykor
?>
A nagyterem felújítás közben, fotó: Fehérváry Rudolf
?>
Avatási emléktábla az előtérben, fotó: Zsuppán András
?>
A főlépcsőház fotó: Zsuppán András
?>
Az oszlopos előtér, fotó: Zsuppán András
?>
Játékos sellők, fotó: Zsuppán András
?>
Kovácsoltvas lépcsőházi korlát, fotó Zsuppán András
?>
A díszlépcsőház, fotó Zsuppán András
?>
A Teréz Telefonközpont egykor
?>
A belső udvar archív képe
?>
Antenna-szörny a tetőn
?>
A belső udvar rekonstrukciója, balra az elrontott homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf
?>
A helyreállított udvari homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf
?>
Világháborús minibunker, fotó: Fehérváry Rudolf
?>
Homlokzati részletek, fotó: Fehérváry Rudolf
?>
A főlépcsőház fotó: Zsuppán András
1/23

A homlokzat a Lovag utca felől - a jövendő passzázs bejáratával, fotó: Zsuppán András

Címeres oromzat, fotó: Vargha Mihály

Az udvar a főlépcsőház hengeres tömbjével, fotó: Fehérváry Rudolf

Nagymező utcai homlokzat, fotó: Zsuppán András

Főbejárat, fotó: Vargha Mihály

A kapu stukkói, fotó: Vargha Mihály

Oromzatok, fotó: Vargha Mihály

A nagyterem egykor

A nagyterem felújítás közben, fotó: Fehérváry Rudolf

Avatási emléktábla az előtérben, fotó: Zsuppán András

A főlépcsőház fotó: Zsuppán András

Az oszlopos előtér, fotó: Zsuppán András

Játékos sellők, fotó: Zsuppán András

Kovácsoltvas lépcsőházi korlát, fotó Zsuppán András

A díszlépcsőház, fotó Zsuppán András

A Teréz Telefonközpont egykor

A belső udvar archív képe

Antenna-szörny a tetőn

A belső udvar rekonstrukciója, balra az elrontott homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf

A helyreállított udvari homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf

Világháborús minibunker, fotó: Fehérváry Rudolf

Homlokzati részletek, fotó: Fehérváry Rudolf

A főlépcsőház fotó: Zsuppán András

Telefonközpontból palota
Épületek/Irodaépület

Telefonközpontból palota

2009.05.11. 12:09
MÉD

Merkúr Palota néven irodaházként született újjá a volt Terézvárosi Telefonközpont reprezentatív századfordulós épülete a Nagymező utcában. Az utómunkálatok befejezése után a gépkocsiparkolástól mentesített udvar gyalogosforgalmú átjáró passzázzsá alakul a Hajós és a Nagymező utca között. Az átépítés terveit Fehérváry Rudolf jegyzi.

Budapesten a Terézvárosi Telefonközpont volt az első erre a célra épített épület. A technika úttörő vívmánya, a távbeszélő színvonalas, reprezentatív épületet érdemelt. A 11.000 m2 alapterületű épületet Balázs Ernő építész tervei szerint 1900 és 1903 között építették. Helyet kaptak az épületben a telefon technológiához akkor szükséges helyiségek: a föld alatt és a levegőben bejövő vezetékek, kábelrendezők, az elektromos ellátást biztosító generátorok és akkumulátor telepek, az üzemeltető, karbantartó, javító személyzet műhelyei, tartózkodói, kezelő helyiségek, istállók és kocsiszínek. Mindez egy kicsit szecessziós, kicsit eklektikus épületben, amelyet reprezentatív módon, az előzmény nélküli szigorú technológiához illesztve, nagyon színvonalas, stabil épületszerkezetekkel valósítottak meg.

 

A homlokzat a Lovag utca felől - a jövendő passzázs bejáratával, fotó: Zsuppán András
1/23
A homlokzat a Lovag utca felől - a jövendő passzázs bejáratával, fotó: Zsuppán András

Címeres oromzat, fotó: Vargha Mihály
2/23
Címeres oromzat, fotó: Vargha Mihály

Az udvar a főlépcsőház hengeres tömbjével, fotó: Fehérváry Rudolf
3/23
Az udvar a főlépcsőház hengeres tömbjével, fotó: Fehérváry Rudolf

 

Beszéltem olyan emberekkel, akik pár éve még látták az épület eredeti terveit. Sajnos már nem lehetett a nyomukra bukkanni se a fővárosi tervtárban, se a telefontársaságnál.

A technika – így a távközlés is – változik, illetve fejlődik. A fejlődés átépítésekkel jár. Először a légvezetékeket váltották fel a földkábelek, majd a kézi kapcsolást a tárcsázás. Csökkentek a gépek méretei, a személyzet létszáma, egyre kevésbé lett kihasznált az épület. Volt időszak, amikor a technológia igen lassan változott, a telefonkapacitás vele együtt stagnált, inkább új, speciális igények keletkeztek, például a lehallgatás igénye.

Az igazi gyors változást a rendszerváltozás, a piacgazdaság hozta: a sokszorosra megnövekedett telefon és egyéb távközlési forgalmat a töredékére zsugorodott méretű berendezések az épület területének néhány százalékán ki tudták, tudják szolgálni. A telefontársaságnak fölösleges volt a drága üzemű, nagyrészt üres, vagy csak irodának használt nagy épületet tovább fenntartani. A szebb napokat látott palotát egy darabig elhanyagolták, majd eladták.

Az új tulajdonos kereste azt a funkciót, amivel az épületét a legjobban ki tudja használni. A keresésben kapta az első feladatát a tervező. A javasolt – azóta nagyrészt megvalósított – funkciók az épület fekvéséből, a városban elfoglalt helyéből, méretéből, színvonalából, örökölt adottságaiból erednek.

 

Nagymező utcai homlokzat, fotó: Zsuppán András
4/23
Nagymező utcai homlokzat, fotó: Zsuppán András

Főbejárat, fotó: Vargha Mihály
5/23
Főbejárat, fotó: Vargha Mihály

A kapu stukkói, fotó: Vargha Mihály
6/23
A kapu stukkói, fotó: Vargha Mihály

Oromzatok, fotó: Vargha Mihály
7/23
Oromzatok, fotó: Vargha Mihály

 

Az épület a Nagymező és a Hajós utca között átmenő telken fekszik. Az udvara alkalmas átjáró passzázsnak. A Nagymező utcából a közeljövőben talán teljesen gyalogos utcává váló Hajós utcába gyors „menekülő út" az épület átjáró udvara. A belső homlokzatok csendes, nyugalmas udvart védenek. A földszinten kis üzletek, akár kiülős vendéglátó helyek lesznek.

A gépkocsikat is sikerült eltávolítani az udvarból. A ház és az udvar alatt teljes egészében pince van. A nagy pince vállalható kompromisszumokkal parkolóházzá alakult át. Jelen pillanatban csak egy része működik, mert a telefontársaság berendezéseinek egy része egy ideig még a pincében marad. A Nagymező utcai nagyon szabályos, szimmetrikus homlokzat egyik oldalán a kapualj a jelentős elem, a másik oldalán az ablakok alakjával és méretével próbálta az eredeti tervező csökkenteni a szimmetria hiányát. Segítettünk neki tökéletesebbé tenni a művét, kialakítottuk azon a helyen a pince megközelítését szolgáló második, immár szimmetrikus kaput, amely a parkolóházat is kiszolgálja.

Az emeleteket az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag irodaként használták. Ez a rendeltetés ezután sem fog változni. A változást az jelenti csupán, hogy az eddigi két lépcsőház és egy utólag beépített szűk lift mellé további két új függőleges közlekedési magot és egy felvonót létesítettünk. Ki lettek küszöbölve a száz méter hosszú folyosók és lett a háznak négy liftje, négy lépcsőháza. Az új közlekedési magok a valamikor légkábelek fogadására épített két torony belsejébe kerültek. A tetejükre mellvédfalak mögé, a lehetőség szerint legjobban elrejtve a kültéri klímagépek települtek.

 

A nagyterem egykor
8/23
A nagyterem egykor

A nagyterem felújítás közben, fotó: Fehérváry Rudolf
9/23
A nagyterem felújítás közben, fotó: Fehérváry Rudolf

 

Az épület egyik dísze a harmadik emeleti nagyterem. Eredetileg a kézi kapcsoló terem volt, ahol több száz telefonos kisasszony ült és dolgozott a kézi kapcsoló berendezések mellett. A 650 négyzetméter alapterületű, három szintnek megfelelő belmagasságú neogótikus kialakítású és díszítésű terem gyönyörű, de közösségi rendeltetésre a földszinttől, az utcáktól való nagy távolsága miatt alkalmatlan. Jobb híján egyterű iroda lett, ahol az elválasztás üvegezett paravánfalakkal történt. A kialakítás megőrizte a monumentális tér élményét.

 

A főlépcsőház fotó: Zsuppán András
23/23
A főlépcsőház fotó: Zsuppán András

Avatási emléktábla az előtérben, fotó: Zsuppán András
10/23
Avatási emléktábla az előtérben, fotó: Zsuppán András

A főlépcsőház fotó: Zsuppán András
11/23
A főlépcsőház fotó: Zsuppán András

Az oszlopos előtér, fotó: Zsuppán András
12/23
Az oszlopos előtér, fotó: Zsuppán András

Játékos sellők, fotó: Zsuppán András
13/23
Játékos sellők, fotó: Zsuppán András

Kovácsoltvas lépcsőházi korlát, fotó Zsuppán András
14/23
Kovácsoltvas lépcsőházi korlát, fotó Zsuppán András

A díszlépcsőház, fotó Zsuppán András
15/23
A díszlépcsőház, fotó Zsuppán András

 

Az épület másik dísze a Nagymező utca felőli díszlépcsőház. A néhány réteg olajmázolásos átfestés alatt épen megmaradtak a részletei, amelyek színvonalas restauráláson mentek keresztül. Sajnos mostanáig kimaradt a helyreállítások sorából a díszlépcsőház mennyezeti bevilágító felülete. Még mindig csak sima drótüveg éktelenkedik a valamikori igényes díszüvegek helyén.

A tető az építése óta folyamatosan az épület gyenge pontja volt. A logikus és harmonikus épülettagolást sosem követte hasonlóan tiszta tetőszerkezet. Nem a tervező, vagy az építőmesterek tehetségével volt probléma, hanem a kezdeti és a folyamatosan változó telefontechnológiával. A légkábelek erdeje, a tetőre épített fogadó szerkezetek, berendezések a korabeli képek és híradások szerint igen dominánsak és riasztók voltak. Az átépítések sem a tető rendezésével törődtek. Amit átépítettek, azt csak szükségleti jelleggel, hogy az épp aktuális technológiát kiszolgálják, az új antennát, kéményt, emelőgépet, hűtőgépet elhelyezhetővé tegyék.

Az átépítés során a tetőt így szabad vadászterületnek tekintettük. A padlásterek, búvóterek, gépterek, antenna alapozások és kábelfolyosók helyett harmonikus tetőidomok alá lakásokat építettünk. A tetőszinti lakásoknak jár a terasz, ezekkel nem bántunk szűkmarkúan. Az utcák felőli teraszokat a tetősíkba mélyítettük. Az áttört párkányok a külső látványukat eltakarják, de mégis lakhatóvá teszik a teraszokat. Az udvar felé néző teraszokat – amikről az egész várost körbe lehet tekinteni – a belső homlokzat pártázata rejti diszkréten.

 

A Teréz Telefonközpont egykor
16/23
A Teréz Telefonközpont egykor

A belső udvar archív képe
17/23
A belső udvar archív képe

Antenna-szörny a tetőn
18/23
Antenna-szörny a tetőn


 

A homlokzatok különböző mértékben alakultak át az idők során, majd alakultak vissza is. Az utcaiak csak erodálódtak, elkoszosodtak, az udvarit viszont alaposan átépítették. Az eredeti ablakok nagyrészt meg lettek szüntetve, helyettük hatalmas összefüggő üvegtéglás felületek keletkeztek. A felújítás során a homlokzatok az eredeti, vagy ahhoz nagyon közeli állapotba kerültek. Részletezve:

A Nagymező utcai főhomlokzat bal oldalon megkapta a kapualj szimmetrikus társát, a parkolóház bejáratát. A kapu kialakítása a meglévő mintájára készült. A földszinti ablakok elvesztették a parapetüket, portálokká váltak. Várják, hogy mögöttük üzlet, vagy vendéglátó hely nyíljék. Az előkészítés megtörtént. Az emeletek ablakai úgy lettek rendbe téve, hogy a külső szárnyaik az eredetiek maradtak, csak a belső rétegek a hőszigetelők. A tégla felületek javítás, pótlás után tisztítást, hidrofób védelmet kaptak, a vakolt mezők javítást és színezést.

A Hajós utcai homlokzat csak tatarozásra került, sajnos a portálok kialakítása várat még magára, mert a mögötte lévő területet egy darabig a telefontársaság használja.

 

A belső udvar rekonstrukciója, balra az elrontott homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf
19/23
A belső udvar rekonstrukciója, balra az elrontott homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf

A helyreállított udvari homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf
20/23
A helyreállított udvari homlokzat, fotó: Fehérváry Rudolf

Világháborús minibunker, fotó: Fehérváry Rudolf
21/23
Világháborús minibunker, fotó: Fehérváry Rudolf

Homlokzati részletek, fotó: Fehérváry Rudolf
22/23
Homlokzati részletek, fotó: Fehérváry Rudolf

 

Az udvari homlokzatról le kellett bontani az idők folyamán odaépített, majd felhagyott állványokat, csöveket, kábeleket, gépeket. Az elbontott eredeti nyílásrendszer megtalálásában egy korabeli kép sokat segített. A feltárás alkalmával előkerültek a kifordított, másodlagosan beépített kőkeretek, az elvágott acél kiváltó gerendák és persze a nyíláskeretek helyükön maradt részletei is. A megmaradottak mintájára le kellett gyártani az ablakokat keretező és a homlokzat tagozatait alkotó idomtéglákat.

Sok minden nem lett olyan, mint eredetileg volt. A földszinti szélesebb nyílássor eredetileg az istálló és a kocsiszín bejárata volt. Az új rendeltetés üvegezett ajtókat követelt, de a nyílások méretei, helyzete az eredeti. A tégla díszítést közel 40 különbözőféle idomú téglafajtával lehetett volna egészen hitelesen visszaállítani. Aki nagyon figyelmesen vizsgálja, az felfedezheti, hogy a visszaépítést kevesebb fajtából ügyeskedtük ki.

A helyreállítás alatt az épület változó mértékben, de folyamatosan használatban volt. Teljesen még most sincs befejezve, de már nagyon közel van hozzá.

Az épület helyreállításáról elmondható, hogy az új rendeltetések megválasztásában és a rekonstrukció igényességben is példaszerű. Jó lenne, ha minta lenne, sok hozzá hasonló helyreállítás történne!

Fehérváry Rudolf


Merkúr Palota
a volt Terézvárosi Telefonközpont rehabilitációja
Budapest VI., Nagymező utca 54–56.

építészet: Fehérváry és Partnerei Építész Studio Kft.
felelős tervező: Fehérváry Rudolf
építész munkatársak: Farkas Edit, Szőke Ferenc
statikus: Pintér Tibor, Cadplan-Team Kft.
gépész tervező: Kalmár József, Tettau István, Piraton Komplex Kft.
elektromos tervező: Nagy Gábor, Yurosignal Kft.
tűzvédelem:  Papp János, Tűz és lélek Bt.
kivitelező: Kaparit Kft.
felelős műszaki vezető: Ruppert Zoltán
tervezés: 2006
kivitelezés: 2007–2008

 

Vélemények (1)
sponcsak
2009.05.11.
15:16

Gyonyoru!!!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.