| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Tanulmány

Tematikus séták az épített környezeti oktatásban: A BME Urbanisztika tanszék sétái

1/6

Hallgatói fényképek a Bevezetés az Építészetbe kurzus 2022-es városi sétáiról (Forrás: Bartha Kristóf, Géczi Eszter, Győri Mikes, Kalmár Benedek, Nemes Virág, Somogyi Eszter, Tölgyesi Benedek Márton, Tóth Zsuzsanna, Zöld Tamás Kristóf, 2022)

A Szervita téren a KÉK Városi Séták „Successes and Failures of the Inner City” tematikus sétáján (Forrás: KÉK Városi Séták)

Professional Tours on Housingfüzetek 2. túrájának (Józsefváros és Kőbánya) borítója (Forrás: BME Urbanisztika Tanszék)

Serial vision – szekvenciális látványelemzés (Forrás: Gordon Cullen: The Concise Townscape, 1961)

2011-2022 között a BME Urbanisztika tanszék által szervezett séták a Bevezetés az Építészetbe tárgy keretein belül (Forrás: saját szerkesztés)

Hallgatói fényképek a Városépítészet 1. kurzus beépítéseket bemutató sétájáról (Forrás: Spilenberg Donát, Szász Adél Hanna, Molnár Zita Krisztina, 2022)

?>
Hallgatói fényképek a Bevezetés az Építészetbe kurzus 2022-es városi sétáiról (Forrás: Bartha Kristóf, Géczi Eszter, Győri Mikes, Kalmár Benedek, Nemes Virág, Somogyi Eszter, Tölgyesi Benedek Márton, Tóth Zsuzsanna, Zöld Tamás Kristóf, 2022)
?>
A Szervita téren a KÉK Városi Séták „Successes and Failures of the Inner City” tematikus sétáján (Forrás: KÉK Városi Séták)
?>
Professional Tours on Housingfüzetek 2. túrájának (Józsefváros és Kőbánya) borítója (Forrás: BME Urbanisztika Tanszék)
?>
Serial vision – szekvenciális látványelemzés (Forrás: Gordon Cullen: The Concise Townscape, 1961)
?>
2011-2022 között a BME Urbanisztika tanszék által szervezett séták a Bevezetés az Építészetbe tárgy keretein belül (Forrás: saját szerkesztés)
?>
Hallgatói fényképek a Városépítészet 1. kurzus beépítéseket bemutató sétájáról (Forrás: Spilenberg Donát, Szász Adél Hanna, Molnár Zita Krisztina, 2022)
1/6

Hallgatói fényképek a Bevezetés az Építészetbe kurzus 2022-es városi sétáiról (Forrás: Bartha Kristóf, Géczi Eszter, Győri Mikes, Kalmár Benedek, Nemes Virág, Somogyi Eszter, Tölgyesi Benedek Márton, Tóth Zsuzsanna, Zöld Tamás Kristóf, 2022)

A Szervita téren a KÉK Városi Séták „Successes and Failures of the Inner City” tematikus sétáján (Forrás: KÉK Városi Séták)

Professional Tours on Housingfüzetek 2. túrájának (Józsefváros és Kőbánya) borítója (Forrás: BME Urbanisztika Tanszék)

Serial vision – szekvenciális látványelemzés (Forrás: Gordon Cullen: The Concise Townscape, 1961)

2011-2022 között a BME Urbanisztika tanszék által szervezett séták a Bevezetés az Építészetbe tárgy keretein belül (Forrás: saját szerkesztés)

Hallgatói fényképek a Városépítészet 1. kurzus beépítéseket bemutató sétájáról (Forrás: Spilenberg Donát, Szász Adél Hanna, Molnár Zita Krisztina, 2022)

Tematikus séták az épített környezeti oktatásban: A BME Urbanisztika tanszék sétái
Nézőpontok/Tanulmány

Tematikus séták az épített környezeti oktatásban: A BME Urbanisztika tanszék sétái

2023.08.31. 15:59

Az elmúlt évtizedben egyre növekvő népszerűségnek örvendő tematikus városi séták műfajáról számos cikk számolt már be. Ezeknek a sétáknak azonban nem csak a turizmus szektorban van egyre nagyobb jelentőségük, hanem az épített környezeti oktatás területén is fontos szerepet töltenek be. Az építészeti és városi örökség megértéséhez fontos eszköz az élményalapú oktatás, aminek egyik legfontosabb műhelye a hazai építészképzés keretein belül a BME Urbanisztika tanszék, ahol már évtizedek óta foglalkoznak a sétálás művészetével, kutatásával és edukációs lehetőségeivel. Klaniczay János, a BME Urbanisztika tanszék doktoranduszának kutatási beszámolója következik.

Lassan egy évtizede foglalkozom városi sétákkal. Egy 2013-as chicagói tanulmányút során kezdett el érdekelni a téma, amikor a posztmodern amerikai metropolisz épített örökségének felfedezése végett több tematikus sétán is részt vettem. Írtam TDK-t a témában, majd bekerültem a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezői közé, ahol a KÉK Városi Séták projektvezetőjeként a gyakorlatban foglalkozhattam a város megismerésének lépéseivel. 2020-ban a témát doktori szinten kezdtem el kutatni, szintén a tanszék kötelékében, így adódott lehetőségem mélyebben is megismerni és egy ÚNKP ösztöndíjnak köszönhetően kutatni a BME Urbanisztika tanszék sétáinak történetét.

Tematikus séták alatt azokat a városi sétákat értjük, amelyek nem a klasszikus látványosságokat mutatják meg a látogatóknak, hanem a város egy adott rétegét emelik ki egy narratívára felfűzve az útvonalat. A sétavezetők személye is fontos egy adott tematika kapcsán, a szakértői vezetés tudja biztosítani azt a fajta hitelességet, amit a látogatók és a helyiek egyaránt keresnek a város megismerése kapcsán. A Budapesthez hasonló heterogén városi szövet kifejezetten alkalmas ilyen tematikák kidolgozására, nem is meglepő, hogy jelenleg több mint egy tucat cég dolgozik ilyen területen, és 2018 óta már Magyar Sétaszövetség is létezik. A tendencia összeköthető azokkal a nemzetközi trendekkel is, hogy a városlakók egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak saját épített környezetük irányába, növekvő igény van saját városunk megismerésére. Az ilyen sétáknak mérhető hatása van a lakók helyidentitásának kialakulására és helyhez való kötődésükre, az épített környezet megismerésével otthonosabbnak érezzük a városrészt, ahol lakunk vagy dolgozunk. Ez a folyamat hosszútávon ahhoz is hozzájárul, hogy az épített környezetet tudatosabban kezelő, fenntartható közösségek jöhessenek létre, akik törődnek saját városuk építészetével.

A Szervita téren a KÉK Városi Séták „Successes and Failures of the Inner City” tematikus sétáján (Forrás: KÉK Városi Séták)
2/6
A Szervita téren a KÉK Városi Séták „Successes and Failures of the Inner City” tematikus sétáján (Forrás: KÉK Városi Séták)

A KÉK kurátoraként több programunk kapcsán is láttam, hogy egy-egy projektet kiegészítő városi séta szervezése milyen többlet élményt tud nyújtani a résztvevőknek. Legyen szó nyitott üzletek fesztiváljáról, amikor a pesti "Csikágó" területén indultak építészeti séták, vagy akár a Tájtéka projekthez kapcsolódó SéTapolca fesztiválról, a séták alkalmasak voltak változatos kontextusban és tág közönség számára befogadhatóvá tenni az épített környezetet. 2022 óta az Europa Nostra-díjas Budapest100-hoz külön Sétanap kapcsolódik, és a KÉK által szervezett 14+ Budapest: Városi Séták Gimnazistáknak projekt edukációs hatásairól is beszámolt már az Építészfórum 2020-ban és 2022-ben is.

A városi sétálás oktatási műfajként való adaptálásában a BME Urbanisztika tanszék vonatkozó munkásságát azonban az egyetemi hallgatók évente cserélődő csoportjain kívül kevesen ismerik. Jelen kutatásom egyik célja a tanszéki séták történetének feldolgozása, bemutatva az épített környezeti oktatás meghatározó műhelyének gyakorlatát.

Az Urbanisztika tanszék lassan egy évszázada működik a városépítészet oktatásának és kutatásának egyik meghatározó központjaként. 1929-es alapítása óta számos kezdeményezés köthető a tanszékhez, mely a városok felfedezésére és megismerésére buzdította a hallgatóságot és az építész szakmai közösséget. A mai napra több kurzus kiegészítő elemeként szerveződnek tematikus séták, melyek során a hallgatók testközelből ismerhetik meg azokat az elméleti és gyakorlati elemeket, amik a városfejlődés történetéhez, a kortárs városépítészethez vagy Budapest várostörténetéhez kapcsolódnak.

Az oktatókkal folytatott beszélgetések alapján az egyik legkorábbi példája a tematikus útvonalak kialakításának a Mesteriskola tevékenységéhez is köthető. 1993-ban a tanszék berkeiben született meg a "Professional Tours on Housing" kiadvány, mely több kötetben dolgozta fel a lakhatás kérdéskörét tematikus sétaútvonalakon keresztül. A füzeteket Ekler Dezső ötlete alapján Locsmándi Gábor, Hegedűs József, Tosics Iván és Erő Zoltán dolgozták ki. Építészettel foglalkozó bédekkerek, útvonalakat is felmutató útikönyvek már korábban is íródtak. Az idén teljesen átdolgozott új Budapest Könyv alapjául szolgáló kötetet, a Budapest: A Critical Guide címmel 1986-ban kezdte el megírni Török András. A tanszék lakhatást bemutató sétáinak újító mivolta a szigorúan meghatározott tematikában, a szakmai és az építészeti hitelességben mutatkozott meg. A kiadványokból 2007-ben Locsmándi Gábor (tanszékvezető 1999-2005) és Szabó Árpád (tanszékvezető 2019-) gondozásában készült oktatási segédletként is használható összefoglaló "Guidebook for an Urban Ecological Tour on Housing in the City of Budapest" címmel.

Professional Tours on Housingfüzetek 2. túrájának (Józsefváros és Kőbánya) borítója (Forrás: BME Urbanisztika Tanszék)
3/6
Professional Tours on Housingfüzetek 2. túrájának (Józsefváros és Kőbánya) borítója (Forrás: BME Urbanisztika Tanszék)

A tematikus túrák a mindennapi oktatásban is megjelentek a tanszék kurzusain. A 90-es években a francia képzés keretein belül évente szerveztek olyan buszos túrákat, melyek 3-4 állomás beiktatásával sugárirányban kifelé haladtak Budapest belvárosából. Az angol képzés során a kezdetektől fogva voltak olyan kurzusok, melyek kifejezetten a főváros sétákon keresztül történő bemutatását tűzték ki célul. Míg a külföldi hallgatók számára egyértelműbbnek tűnt a város turisztikai eszközökkel való megismertetése, addig a magyar hallgatók kevesebb olyan kurzust találhattak, ahol sétálva lehetett felfedezni a városi örökséget. E tekintetben a 2000-es években indult el egy váltás Pálfy Sándor tanszékvezetősége alatt (2005-2012), amikor a tervezési tárgyakhoz kapcsolódó helyszínbejárások egész délutános programmá bővülve tematikus városnézésbe fordultak. Az Urbanisztika tanszék tervezésmódszertanában mindig nagy hangsúlyt kapott a kontextus megismerése, az építészeti koncepció kialakításának a városi környezetbe ágyazottsága. Ennek érdekében a tervezési műhelyek a mai napig rendszeresen szerveznek helyszíni tematikus bejárásokat a hallgatókkal.

Meggyesi Tamás az Urbanisztika tanszék vezetőjeként (1992-2000) és a városépítészeti szakirodalom kiemelkedő alkotójaként vált ismertté. Az utóbbi években egyre többet foglalkozott a sétálás művészetével is, a Lucius Burckhardt által az 1980-as években kidolgozott promenadológia tudományával. Számos írása jelent meg a séta poéziséről, a városi tér dinamikus megismerésének módjairól, a sétatudomány hazai alapjait lefektetve. A tanszéken a 2010-es években Bevezetés a Környezetesztétikába címen új kurzust is indított, melynek témája (személyes emlékeim szerint) a városi épített örökség szemlélésének oktatása volt. A szeminárium során a városi séták kutatásának szempontjából is fontos szakirodalomról is szó esett. Camillo Sitte, Gordon Cullen, Christopher Alexander, Kevin Lynch és Jane Jacobs elméleti munkásságával Meggyesi tanár úr kurzusain lehetett megismerkedni. A "Spaziergangswissenschaft" tudományával legújabban már az egyetem falain kívül is találkozhatunk a Girls Can Scan kollektíva programjain.

Serial vision – szekvenciális látványelemzés (Forrás: Gordon Cullen: The Concise Townscape, 1961)
4/6
Serial vision – szekvenciális látványelemzés (Forrás: Gordon Cullen: The Concise Townscape, 1961)

Az Urbanisztika tanszék egyik legfontosabb feladata az építészképzés első évének első előadássorozata, a Bevezetés az építészetbe kurzus. Az épített környezet iránt érdeklődő, ám az építészeti nyelvet még (legtöbb esetben) nem beszélő hallgatók az első szemeszter során ismerik meg az építészet absztrakt világát, a tér, a hely, a lépték és számos egyéb fogalom bevezetésével. Benkő Melinda (tanszékvezető 2012-2019) kezdeményezésére 2011 óta a tanszék oktatói és doktoranduszai minden ősszel tematikus városi sétákat szerveznek az elsőéves hallgatóknak a kurzus keretein belül. 2011-2022 között összesen 88 építészeti sétán vehettek már részt a hallgatók. A témák között a pesti Belváros építészetét, Víziváros kortárs formáit, Ferencváros és Józsefváros rehabilitációs folyamatait, a Dunapartok kialakítását, átjáróházakat, ipari területeket, és számos egyéb izgalmas építészeti kérdést jártak körbe a csoportok. A hallgatókra nagy hatással vannak az élmény-alapú oktatási módszerek, egy városi séta során pedig nem csak építészeti és urbanisztika kérdésekről esik szó. A sétán 2022-ben résztvevő hallgatók között végzett kérdőíves felmérés tanulságai szerint a diákok helyhez való kötődése is erősödött a sétát követően.

2011-2022 között a BME Urbanisztika tanszék által szervezett séták a Bevezetés az Építészetbe tárgy keretein belül (Forrás: saját szerkesztés)
5/6
2011-2022 között a BME Urbanisztika tanszék által szervezett séták a Bevezetés az Építészetbe tárgy keretein belül (Forrás: saját szerkesztés)

Hasonló módon a harmadéves hallgatók is részt vehetnek egy tematikus sétán a Városépítészet 1. előadássorozat részeként. A várostervezést megalapozó kötelező kurzuson az urbanisztika főbb kérdésköreiről esik szó, többek között a beépítések és szabályozások témáiról. A tanszék oktatói és egyben a Városépítészet 2. tervezési tárgy tankörvezetői a félév során olyan tematikus sétára viszik a hallgatókat, ahol élőben lehet megnézni a különböző beépítési típusokat. A Műegyetemről indulva könnyen lehet találni körülépített udvaros (gangos) házat, cour d’honneur-ös épületet, csatlakozó udvaros keretes beépítést, a szocreálra jellemző felszakított keretes kialakítást és sávos telepítést is.

Hallgatói fényképek a Városépítészet 1. kurzus beépítéseket bemutató sétájáról (Forrás: Spilenberg Donát, Szász Adél Hanna, Molnár Zita Krisztina, 2022)
6/6
Hallgatói fényképek a Városépítészet 1. kurzus beépítéseket bemutató sétájáról (Forrás: Spilenberg Donát, Szász Adél Hanna, Molnár Zita Krisztina, 2022)

A specializáció választás után a Város és Idő kurzus biztosít újabban lehetőséget a városi séták oktatásban való alkalmazására. A Fonyódi Mariann által szervezett szeminárium negyedéves hallgatói várostörténelemmel, városi narratívákkal, helyi történetekben gyökerező rehabilitációkkal foglalkoznak. A félév végén egy saját tematikus városi séta kidolgozása a feladatuk, felfedve (és megismerve) Budapest tematikus rétegeit.

A főváros építészetének és fejlődésének átfogó megismerésére a Budapesti változások kurzuson nyílik a legjobb lehetőség, amire a BME más karairól is lehetőség van jelentkezni. A Szabó Julianna által szervezett kurzus során kronológiai sorrendben indulnak tematikus séták a városban, a rómaiaktól a középkoron keresztül az újkori fejlesztésekig, a századfordulótól a szocialista modernizmuson keresztül egészen a kortárs városépítészetig. A séták során a történeti kontextus megismerése mellett a városépítészeti aspektusok megvizsgálása a cél.

És lehetne folytatni a sort korábbi tantárgyakhoz, kurzusokhoz vagy éppen nemzetközi projektek partnertalálkozóihoz kapcsolódó sétákkal, melyeket a tanszék szervezett, de ennek a cikknek nem célja egy teljes katalógus létrehozása. Az Urbanisztika tanszék doktoranduszaként természetesen más tanszékek és karok gyakorlatára kevesebb rálátásom van, és biztosra veszem, hogy a Műegyetem falain kívül is számos kezdeményezés található, mely az építészetoktatás során alkalmazza a városi séták eszközét. Kutatásom jelenleg a tanszék gyakorlatára korlátozódik, mely remélhetőleg hasznos adalék a lassan 100 éves történethez. A fentebb példaként említett egyetemi kurzusok változatossága pedig jól mutatja a tematikus séták sokrétű alkalmazásának lehetőségét az épített környezeti oktatásban. Bevezető jelleggel az épített örökség megismertetésére alkalmas elsős diákoknak és más karok hallgatóinak is. Szakmai séták szervezhetők urbanisztikai témák mentén, vagy akár a lakhatás kérdésének körüljárására. Saját séta elkészítésén keresztül pedig a város komplexitását és rétegeit ismerhetjük meg, új szemléletmódot (19. századi "flâneur"-séget, a szituacionista "dérivé"-t vagy éppen a promenadológia kritikai sétáit) tanítva a hallgatóknak. Az Urbanisztika tanszéken kifejlesztett módszertanok pedig tágabb körben is érvényesek és adaptálhatók az épített környezeti oktatás területén.

A doktori képzésem megkezdése óta eltelt években személyesen is részt vehettem a fentebb említett tanszéki séták szervezésében és vezetésében. Konzulensként aktívan volt lehetőségem kezdeményezni a séták módszertanának használatát a kurzusok keretein belül. A tanszék örökségének feldolgozásán túl a doktori kutatásom fókusza az épített környezet megértésének és megértetésének módjait vizsgálja, a helyidentitás változásainak és a fenntartható városi közösségek kialakulásának tükrében. Ennek az interdiszciplináris témának a feldolgozására az Urbanisztika tanszék biztosít elméleti és gyakorlati hátteret. A kutatás hatására az elmúlt években fellendült a tematikus séták gyakorlata a tanszéken. Tervben van újabb kiadványok készítése szakmai sétákról és innovatív kutatási módszertanok adaptálása a sétálók érzelmeinek mérésén keresztül is. A tematikus városi séták épített környezeti oktatásban történő alkalmazása a tanszék közel száz éves örökségének a részét képzi, doktori kutatásommal ehhez a hagyományhoz igyekszem új gyakorlati és tudományos eredményekkel hozzájárulni.

Klaniczay János

A Kulturális és Innovációs és Minisztérium ÚNKP-22-3-II-BME-262 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.