Épületek/Örökség

Tér a zenének: az Ifjúsági Park építészete

1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

?>
A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.
?>
A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.
?>
Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.
?>
 A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.
?>
A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.
?>
A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.
?>
A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.
?>
A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.
?>
A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.
?>
Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.
?>
Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.
?>
A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.
?>
Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.
?>
A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.
?>
A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.
?>
A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
?>
Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos
?>
Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
?>
Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020
?>
Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020
1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

Épületek/Örökség

Tér a zenének: az Ifjúsági Park építészete

2020.06.24. 08:13
1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Dosszié:

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pázmándi Margit (1930-1995), Kéry Zoltán, Mózer Pál

Nézőpontok/Történet

Egy hely – A Corvin Áruház

2023.11.22. 10:03
8:45

A Corvin Áruház közel 100 évvel ezelőtt, 1926-ban, a legelőkelőbb magyar divatáruházként nyílt meg, vendéglővel, kávéházzal, jegyirodával, gyorsfényképészettel, de otthont adott divatbemutatóknak és kiállításoknak is. Az alumínium csomagolásból kibontott eklektikus épület homlokzatait már restaurálták, a felső terei azonban csak 2025-re készülnek el végleg. Az Egy hely csapata ezekre, a még átalakulás alatt álló szintekre is betekintést nyújt.

A Corvin Áruház közel 100 évvel ezelőtt, 1926-ban, a legelőkelőbb magyar divatáruházként nyílt meg, vendéglővel, kávéházzal, jegyirodával, gyorsfényképészettel, de otthont adott divatbemutatóknak és kiállításoknak is. Az alumínium csomagolásból kibontott eklektikus épület homlokzatait már restaurálták, a felső terei azonban csak 2025-re készülnek el végleg. Az Egy hely csapata ezekre, a még átalakulás alatt álló szintekre is betekintést nyújt.

Nézőpontok/Történet

A ráckevei hajómalom // Építészfórum & Egy Hely

2023.11.01. 12:12
7:21

A középkortól a 19. századig egészen más képet festettek folyóink. Motorcsónakok és turistahajók helyett – a nagy vízsodrást kereső – úszómalmok vándoroltak a folyón. Ráckevén ma is megtekinthető egy hajómalom replika, melyet már villanymotor hajt és egyes részei időtálló afrikai fából készültek.

A középkortól a 19. századig egészen más képet festettek folyóink. Motorcsónakok és turistahajók helyett – a nagy vízsodrást kereső – úszómalmok vándoroltak a folyón. Ráckevén ma is megtekinthető egy hajómalom replika, melyet már villanymotor hajt és egyes részei időtálló afrikai fából készültek.