// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Épületek/Örökség

Tér a zenének: az Ifjúsági Park építészete

1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

?>
A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.
?>
A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.
?>
Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.
?>
 A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.
?>
A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.
?>
A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.
?>
A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.
?>
A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.
?>
A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.
?>
Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.
?>
Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.
?>
A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.
?>
Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.
?>
A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.
?>
A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.
?>
A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
?>
Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos
?>
Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
?>
Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020
?>
Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020
1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

Épületek/Örökség

Tér a zenének: az Ifjúsági Park építészete

2020.06.24. 08:13
1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Dosszié:

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pázmándi Margit (1930-1995), Kéry Zoltán, Mózer Pál

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.