Téradat-alapú informatikai fejlesztés a közigazgatásban
Integrált informatikai keretrendszer biztosítja majd a téradatok, információk és dokumentumok egységes nyilvántartását a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása" néven a Lechner Tudásközpont KÖFOP projektjének eredményeként. Térinformatikai alaptérképtől a családi házak háromdimenziós elektronikus adatbázisáig terjedően tíz szakrendszer fejlesztése alapozza meg az ország épített környezetének korszerű nyilvántartásához szükséges 3D alapú adat infrastruktúrát.
Az Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság szakmai felügyelete mellett a Lechner Tudásközpontban zajlik a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása" közigazgatásfejlesztési projekt informatikai fejlesztése. A projekt keretében fejlesztett és továbbfejlesztett alkalmazások együttműködését integrált informatikai keretrendszer teszi majd lehetővé, melyben a különböző szakrendszerek és adataik képesek lesznek kommunikálni egymással, és az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában" projektben fejlesztett modulokkal egyaránt.
A projekt egyik eredményeként már most is működik az e-közmű, azaz az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartás. Az alkalmazás a közmű-egyeztetési folyamatot egyszerűsíti és teszi hatékonyabbá, a jövőben pedig 3D adatkezelést és ábrázolást is lehetővé tevő adatmodelleket, valamint a gépi földmunkák kivitelezésében segítő információkat is tartalmaz majd. A projekt keretében a húsz éve működő Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer is megújul. A lakossági építtetőket a Nemzeti Mintaterv Katalógus zsűrizett családi ház tervdokumentációit magában foglaló, az épületeket háromdimenzióban is bemutató elektronikus adatbázisa támogatja, amelynek lényeges eleme az épületinformációs modellezés (BIM) módszertanok integrációja. Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszerben már jelenleg is elérhető a hatályos területrendezési tervek egy része, mely a közeljövőben tovább bővül majd a megyei területrendezési tervekkel. A hátralévő fejlesztések a települési tervek és a helyi építési előírások egységes hozzáférhetőségét szolgálják, amihez a Településképi Arculati Kézikönyvek modulja is kapcsolódik.
A projekt részeként készül a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép 1.0, az első hazai díjmentes és folyamatosan rendelkezésre álló alaptérkép szolgáltatás. Az online térkép kétféle módon érhető el: webes térképfelületen (vékonykliens), vagy közvetlenül hívható szolgáltatásként desktop térinformatikai programban (vastagkliens). A térinformatikai programként történő elérés lehetősége nagy segítség az érintett felhasználók számára, mert meglévő térképi rétegeikkel egy alkalmazásban, integráltan lesznek képesek értelmezni, használni, kiegészíteni és fejleszteni téradataikat. A szolgáltatás az Open Geospatial Consortium által fejlesztett WMTS (Web Map Tile Service) szabványos technológiát használja, mely a gyors kiszolgálás érdekében az előre előállított raszter térképrészleteket, az ún. csempéket (tile) továbbítja. Ezek a szolgáltató által meghatározott vetületben, méretarányokban és jelkulcsrendszer, illetve stílus szerint jelennek meg a kliens oldalon. Az NTA 1.0 új távlatokat nyithat a térinformatika hazai felhasználásában, hiszen a WMTS beépülhet számos szolgáltatás alá, a megfelelő felhasználási feltételeket szem előtt tartva.
A projekt során fejlesztendő keretrendszeri modulok részben már használatban vannak, részben előkészítés alatt állnak. Utóbbiak közül kiemelkedő fontosságú az az egység, amelynek segítségével a különböző alkalmazások felhasználóinak adatai egy központi helyen, egységesen tárolhatóak, de a felhasználók az egyes alkalmazások eléréséhez az arra vonatkozó jogszabályoknak vagy szerződési feltételeknek megfelelően kapnak jogosultságot. Lényeges, hogy az önkormányzat vagy a hatóság az adott intézmény felhasználóit kezelő adminisztrátorokat nevesítsen az alkalmazásokhoz, így „helyi szintre" kerül a felhasználókkal kapcsolatos karbantartás.
A projekt további eredménye lesz még az Állami Középület Kataszter, az Építőipari Tételes Költség Adatbázis, a Nemzeti Fejlesztési Potenciál Térkép és az építésügyhöz kapcsolódó irányelvek digitális egyeztetését támogató Műszaki Irányelv Program is.
Az elektronikus építésügyi szakrendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása" című projekt keretében történik.
17:50
A fenti hozzászólásom után derült ki, hogy az MvM és a Lechner a legutoljára módosított támogatási szerződésből kivágták: 1. Az Építőipari Tételes Költség-adatbázist (ÉTKA) Az ÉTKA az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó állami költségvetési forrásból, vagy uniós támogatásból megvalósuló építési beruházások tételes költségadatait tartalmazó elektronikus adatbázis. A reális költségbecslési adatok érdekében a tervezett rendszer - lehetőség szerint - ezen építési beruházások költségadatainak tételes gyűjtését és nyilvántartását biztosítja. A projekt vizsgálja az uniós értékhatárt el nem érő összértékű építési beruházások tételes költségadatai gyűjtésének lehetőségét. Pedig erre ennyit kívántak költeni: ÉTKA-ra 58 mFT bérjárulék, és egyéb költség bér nélkül 57 hónapra, egyéb személyi kifizetés arányosítva 57 hónapra, elektronikus szolgáltatás fejlesztés 524.348.934. Ft, Amely egyik oka, hogy kivágták: 2. A 3D Magyarországból pedig a 3. D-t! Pedig itt is nagy volt az álmodozás: Azon kívül, hogy szabványokat akartak írni, Nem teljesült, hogy: 25 db. tankönyvet készítsenek: 101.600.00. Ft-ból. Nem jött létre a Lechneren belül a „3D Építésügyi Módszertani Központ”. (Vagy ha igen akkor ennek semmi nyomát sem látni.) Viszont ezt az indikátorok közül elfelejtették kihúzni, ott díszeleg, mint teljesítés. Ui. Mivel ilyen a Lechner teljesítése kíváncsi vagyok, hogy egy a 1060/2021. (II. 19.) Korm. határozattal rábízott „a kormányzati szintű beruházás-monitoring rendszer kialakításáról” feladattal hogyan fog megbirkózni, mert: 1. Évek óta működik egy többszáz millió forintért kifejlesztett szoftver a KÁBER, amit éppen erre a célra hoztak létre (vagy mégsem?, vagy nem tudja az alapfeladatát?) 2. A MÉK, az MMK, és az ÉVOSZ áldásos tevékenysége alapján a projekt- és portfóliómenedzsmentet teljesen kiirtották a szakmából. Pedig egy beruházás az mindig projekt! 3 A helyett, hogy vennének egy erre alkalmas és megbízható szoftvert – aminek a testre szabása sem piskóta – neki fognak állni magyar ámítástechnikusokkal valami buherálásához. (Lásd COVID-dal összefüggő állami honlapokat.)
11:25
Ha valaki utána néz pályázatkereső.gov honlapon a Lechnernek megítélt több és többmilliárdos projektek lapjai, szomorúan állapítja meg: ezeknek a projekteknek a befejezési határideje többször módosult (gondolom eredmények hiányában), itt a projektek végrehajtásáról sem található semmi, érdemi anyag, mivel engem elsősorban a BIM-mel kapcsolatos dolgok érdekelnek, a Lechner honlapján megtalálható célok közül sem találtam semmit, amely már megvalósult volna (az indikátorok között szereplők közül), pedig az indítás akkorát durrant, a jogszabály alkotó azt írta, majd a Lechner szabványokat fog készíteni, mert fogalma sem volt arról, hogy mi is a szabvány, és hogy ki készíthet szabványt! Szóval, rajta fiuk, az év végig még van hátra 10 hónap!