"Teret adunk az oktatásnak"

Sajtótájékoztató a felsőoktatási fejlesztésekről a Oktatási Minisztériumban

Összesen 14,419 milliárd forintról szólnak a június 25-én aláírt felsőoktatási finanszírozási szerződések. A kormány megbízásából az Oktatási Minisztérium ezúttal újabb felsőoktatási intézményeknek: a Semmelweis Egyetemnek, a Kaposvári Egyetemnek, a Budapesti Műszaki Főiskolának és a Kecskeméti Főiskolának nyújt támogatást fejlesztésekhez. Ennek fejében az iskolák nagyobb létszámú hallgatóság sokoldalú képzését vállalják, miközben megvalósítják az oktatási, szakmai és strukturális reformokat.

Napirendre kerül tehát mindaz, amit eddig pénz hiányában halogatni kellett: az épületinfrastruktúra és az informatikai infrastruktúra fejlesztése, illetve új kollégiumok, könyvtárak, oktatási és diákcentrumok, szemináriumtermek és tornatermek építése, valamint a meglévő épületek felújítása.

Az elmúlt három évben az integrálódott felsőoktatási intézmények közül 11 nyújtott be beruházási programot, melyből kilencet részben vagy egészben a minisztérium elfogadott. Tavaly márciusban öt szerződést írt alá az oktatási miniszter - a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, illetve az egyházi felsőoktatást képviselő Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorával.
A kormány az eddig kiválasztott 8 állami intézmény fejlesztéseit összesen 41,339 milliárd forinttal, az egyházi főiskolát 1,2 milliárddal támogatja.

Pokorni Zoltán - mint ebben a programban még oktatási miniszter - a sajtótájékoztató címére utalva megjegyezte: "Az oktatás maga vívja ki a számára szükséges teret. Egyre többen ismerik fel, hogy a felsőoktatási képzés által lehetőségeik bővülnek. Az általános tandíj-kötelezettség eltörlése után az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma ugrásszerűen megnőtt, s most újabb növekedés tapasztalható a szeptembertől rendelkezésre álló diákhitelnek köszönhetően. A fejlesztések finanszírozásának egyik célja, hogy a növekedés ne a minőség rovására történjék. 10 évvel ezelőtt egy korosztály 8%-a, ma 34%-a vesz, vett részt a felsőoktatási képzésben. 2006-ra ez az arány várhatóan 44%-ra nő. A finanszírozás másik célja pedig az, hogy 2010-től a felnövekvő korosztályok fele szerezhessen diplomát."

Hogy ne csak falak, hanem az eszközök is szolgálják a minőséget, a támogatások egytizede számítástechnikai, oktatási eszközök fejlesztésére, bővítésére fordítható. A szerződésben foglaltak szerint a Budapesti Műszaki Főiskola 3,85 milliárd forintot költhet két új épület, egy óbudai és egy józsefvárosi "telephely" kialakítására, illetve a meglévő épületek rekonstrukciójára.

A Kaposvári Egyetemnek ítélt 3,74 milliárd forintból dr. Horn Péter rektor elképzelése szerint a szétszórt létesítményrendszer helyett campusos megoldás születik majd, s az egész egyetem úgymond kiköltözik a városból. Az önálló hallgatói munka feltételeként épül multifunkcionális oktatási centrum és kollégium is.

A Kecskeméti Főiskola 5,029 milliárdból gazdálkodhat majd a kecskeméti felsőoktatási centrum létrehozásakor, mely során a legjelentősebb beruházás a Tanítóképző Kar 6000 négyzetméteres új épületének kialakítása lesz. Sor kerül majd az Informatikai Központ épületének átalakítására, illetve a Kertészeti Kar kétemeletes épületének bővítésére is, s ez utóbbi adhat majd helyet az EU-hoz való csatlakozásunk során kiemelt jelentőségűvé váló Környezettudományi Intézetnek.

A Semmelweis Egyetem - mint azt dr. Sótonyi Péter rektor elmondta - az integráció előtt nem rendelkezett főiskolai képzéssel, azonban most, hogy a helyzet megváltozott, újabb épületekre van szükségük. A fejlesztésre megítélt 1,8 milliárd forintot a VIII.kerületi Vas utcában található épület rekonstrukciójára és bővítésére fordítják majd, hogy 18 ezer négyzetméteren - egy helyen folyhasson majd az oktatás, a gyakorlat, itt legyen a tornaterem, a könyvtár és a számítástechnikai kabinet.

Béres István, a felsőoktatási beruházások kormánybiztosa az eddigi eredményekről beszámolva felvázolta a pontos ügymenetet: a tervező kiválasztása - szakhatósági engedélyeztetés - a kivitelező kiválasztása - maga az építkezés. A beruházás látványos részének kezdetéig tehát hosszú az út, de az előző évben elkezdett programok mindegyike túljutott már az első fázison, s Miskolcon és Sárospatakon már elkezdődtek az építési munkálatok.
A fejlesztések során körülbelül 80%-ban készül új épület és 20% a rekonstrukció, s fontos megjegyezni, hogy a források kb. 2%-át mozgáskorlátozottak közlekedését segítő, akadálymentes épületkialakításra fordítják.

A következő körben a békéscsabai Tessedik Sámuel Főiskola, a győri Széchenyi István Főiskola és a Szent István Egyetem juthat hasonló támogatáshoz. Esetükben még folyik a beruházási tervek pontosítása, hiszen nagyon fontos, hogy a fejlesztés fenntartható és szükséges legyen. Ennek érdekében a pályázó intézményeknek fel kell mérniük saját képességeiket, át kell tekinteniük ingatlanállományukat, és ezután következhet a tárgyalás.

Mint azt Pokorni Zoltán és Béres István elmondták, a fejlesztési programra nincs semmilyen hatással az a tény, hogy Magyarország felmondta a világbanki hitelt. "Hazánk kinőtt a segélyezett országok helyzetéből, s remélhetőleg néhány éven belül már nem kedvezményezettek, hanem hitelezők leszünk. Mindezek mellett azonban sokat tanultunk a Világbanktól: nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy fegyelmezett, tervezhető beruházások történjenek - ott, ahol azt el is tudják tartani."

Csordás Izabella
2001.06.25.