Épülettervek/Középület

Térplasztika megalkotása a Tessedik Sámuel Főiskola szarvasi kollégiumi beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény

1/5

Albert Farkas: Ölelkezők

Albert Farkas: Ölelkezők

Albert Farkas: Összefonodó alakok

Albert Farkas: Összefonodó alakok

?>
Albert Farkas: Ölelkezők
?>
Albert Farkas: Ölelkezők
?>
Albert Farkas: Összefonodó alakok
?>
Albert Farkas: Összefonodó alakok
?>
1/5

Albert Farkas: Ölelkezők

Albert Farkas: Ölelkezők

Albert Farkas: Összefonodó alakok

Albert Farkas: Összefonodó alakok

Térplasztika megalkotása a Tessedik Sámuel Főiskola szarvasi kollégiumi beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény
Épülettervek/Középület

Térplasztika megalkotása a Tessedik Sámuel Főiskola szarvasi kollégiumi beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény

2008.10.03. 07:10

A pályázat nyertese: Albert Farkas: "Ölelkezők" és "Összefonódó alakok"

A Tessedik Sámuel Főiskola kollégiumi beruházásához kapcsolódva, a Tessedik Sámuel Főiskola és az Immorent Oktatási Kft. megbízásából, a Kortárs Művészeti Zsűri nyilvános, egyfordulós, névaláírásos pályázatot hirdetett a Magyar Universitas Program keretén belül.

A pályázat nyertese: Albert Farkas: "Ölelkezők" és "Összefonódó alakok"

 

Albert Farkas: Ölelkezők
1/5
Albert Farkas: Ölelkezők

Albert Farkas: Ölelkezők
2/5
Albert Farkas: Ölelkezők

Albert Farkas: Összefonodó alakok
3/5
Albert Farkas: Összefonodó alakok

Albert Farkas: Összefonodó alakok
4/5
Albert Farkas: Összefonodó alakok

 

 


A nyertes pályamű méltatása:

Ölelkező és Összefonódó alakok
anyaga: finomszemcsés, ún. homokbeton, technikája: kéregöntvény

A szoborpáros szabadtéri felállításra terveződött, látszólag a szobrászat klasszikus hagyományait követi. Mindkét mű az emberi test elvonatkoztatott megjelenítése, nagy ölelkező és nagy összefonódó pozitúrában. A zárt, gömbszerű formában indított mű érzékeny feloldását eredményezik a jelzésértékűen megjelenített ívesen összehajló ölelő karok.

A hagyományos szobrászat idézőjelbe emelődik a hangsúlyosan kiemelt anyagiság, a beton, melynek egy újabb előképet „kölcsönöz", a kavics formát gigantikus méretre emelve.

A mű külön erénye a fent említett formai feladatok harmonikus ötvözete és a táj, ill. környezethez való jó illeszkedés. Szarvas város csodálatos természeti adottságai itt összefoglaltan megismétlődnek.


További szerzők és alkotásaik (a nyilvánosságrahozatalhoz való hozzájárulás alapján):

Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: "Medence" és "Eresz"
Ocztos Isvtán - Galambos István: "k & m"
Szöllőssy Barbara - Pyka Zsolt (Városi Tájkép Csoport): "Ábrándozó"
Zalavári József: "Férfi" és "Nő"

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.