Tervtanács előtt a biztosító központi irodaházának terve

Az Uniqa biztosító egyetlen hatalmas irodaházba vonná össze hivatalait. Fokozatosan felvásárolja a Róbert Károly krt. 68-78/a szám alatt található telkeket. A „saroktól sarokig" húzódó házat két ütemben építik. A középső rész tervét mutatta be a tervező, Ferdinánd Árpád.

Az Uniqa biztosító egyetlen hatalmas irodaházba vonná össze a jelenleg kisebb épületekben, a város különböző pontjain működő hivatalait. Ennek érdekében fokozatosan felvásárolja a XIII. Róbert Károly krt. 68-78/a szám alatt található telkeket. A „saroktól sarokig" húzódó házat két ütemben fogják megépíteni, először a középső rész készül el, azaz a 68-74. számú – üresen álló – telkek épülnek be. A két sarkon (vagyis a körút és a Lehel utca, illetve a körút és a Csata utca sarkán) álló egy-egy épületet a kerületi KSZT bontásra ítélte.

 

 

Ferdinánd Árpád, az épület felelős tervezője a Fővárosi Tervtanács május 16-i ülésén elmondta, hogy az első ütemben megvalósuló épületrész körúti szárnyához két ferdeszögben csatlakozó tömb is épülne. Ezek középső részükön tompaszögben megtörnek. E „szabálytalanságokat" a telek mögött átlós irányban futó szolgalmi út kényszeríti ki: a beruházó elvárásainak megfelelő összterület csak így biztosítható. A közlekedőmagok az egyes szárnyak csatlakozásánál jelennek meg. A második ütemben épülne meg a két sarokszárny: a Lehel úti ívben záródna, a Csata utcai kifelé dőlő, hegyesszögű toronnyal kapna hangsúlyt. A közbülső szárnyat két, a homloksík elé lépő, a többi épületrész fölé emelkedő hasáb tagolná. Ezek szigorú raszterhomlokzatot kapnának, míg a köztes részek kőburkolatú és üvegfalas homlokzatait dinamikus vonalháló tagolná.

 

 

Z. Halmágyi Judit opponenciájában hangsúlyozta, hogy bár a terv a régi telekosztás ritmusát, jellegét idézi, a homlokzat megformálása ebben a kontextusban nem értelmezhető. A homlokzat logikáját a sarkok megformálása során is feladta a tervező. Ugyanakkor az épület összességében elegáns, felidézi a kerületben található modern épületek világát. Halmágyi véleménye az, hogy ezen a helyen egyszerű, visszafogott gesztusok kellenek, mert a szabályozás a bonyolult megoldásokat könnyen kisstílűvé teheti.

 

Roth János szerint a terv olyan „jó minőségű tucat", amely leginkább a rendteremtést szolgálhatja a környék építészeti zűrzavarában. A telepítés a nem túl szerencsés telekformát jól használja ki.

 

Tomay Tamás megemlíti, hogy a ház formálásban naprakész akar lenni, ám érződik, hogy ehhez nem elég profi. A kiugró „dobozok" avítt, húsz éve lejárt építészeti gondolkodást tükröznek, a ’60-as évek sablonjait hozzák vissza. Szerinte a ferde oldalszárnyak téri értelemben nem gazdagítják a tervet, s biztosra veszi, hogy megvalósításuk rendkívül drága, gazdaságtalan.

 

Eltér István színesítené a földszinti funkciókat: az épületnek sokkal jobban meg kell nyílnia az utca felé. Beleznay Éva egyetért: ha majd a körút emberbarátabb lesz, kisebb lesz a forgalom, megnő a gyalogosok száma, fontossá válnak a földszinti közösségi terek. A tanácsatagok többsége kifogásolja a sarkok szervetlen, esetleges lezárását.

 

A Tervtanács engedélyezésre javasolja a tervet, de a földszinti alaprajz, a homlokzatok részletei és a sarkok megformálása tekintetében átdolgozást ajánl.

 

szöveg és képek: HP