Tervtanács előtt a II. Gülbaba utca 20-22. lakóház terve

December 13-án összevont fővárosi és műemléki tervtanács tárgyalta a II. Gülbaba u. 20-22. alatti új lakóház engedélyezési tervét, amit a Semmelweis 21-hez hasonlóan tervezőként az Építészlabor (Grand Gabriella, Gyüre Zoltán, Sajtos Gábor), designkonzulensként Z. Halmágyi Judit jegyez.

 

A két apró telek a meredek Gülbaba utca törésénél, a türbéhez (a török világ ötödik legfontosabb emlékhelyéhez) vezető lépcső mellett található, ahol a szűkös, domboldali, árnyékolt körülmények nehéz helyzet elé állították a tervezőket. Az építtető lakóházat szeretne a helyszínre, 85-120 nm-es lakásokkal, ezzel párhuzamosan ZHJ felvette a kapcsolatot a török konzulátussal egy esetleges török kulturális központ vagy kávézó kialakításának lehetőségével.

ZHJ felsorolta azokat az építészeti csínyeket, amelyekkel több fény és kilátási lehetőség csalogatható a házba (utalt a fényaknák kialakításának lehetőségére, ahol zsalurendszer védené a tetőablakokat; a háromrétegű üvegtéglára, amivel a tűzfal kialakítható lenne; belső, intarziaszerű díszítőmotívumokra; periszkópra). A domboldal felé "loggiaszerű" hidakon lehet kijutni a lakásokhoz tartozó függőkertbe. A homlokzat a tervezés jelenlegi fázisában kávébarna és grafitszürke árnyalatok kombinációját tükrözi, lehetőleg kőből, "mintha az épület kőszobor vagy ékszerdarab lenne". A részletek ugyanakkor a türbével kapcsolatos kulturális asszociációkból táplálkoznak (pl. az Alhambrából kölcsönzött díszítő motívumok).

A helyszínre egyébként a terv sajátságaitól meglehetősen eltérő szabályozás vonatkozik: vakolt fal és cserépfedés. ZHJ ezügyben a tervtanács véleményét kérte, vajon van-e lehetőség arra, hogy e ház esetében eltérjenek az előírásoktól.

 

Ferkai András "szereptévesztésnek" tartotta a jelenséget, mivel ZHJ a házat középületként prezentálta, miközben egy átlagos lakóházról volt szó, amelynél nem indokolt az iszlám kultúrára való reflexió (ráadásul a terven inkább a kortárs holland építészet, például az MVRDV hatása érezhető - tette hozzá Ferkai). A török-iszlám formakincs erőltetettségét Simon Mariann is érzékelte, míg Mezey Alice művészettörténészt meggyőzte a prezentáció. Lővei Pál tisztázta a dolgot: a türbe oszmán-török épület, aminek semmi köze az arab kultúrához. Roth János a gondolatot "nem tudta befogadni", de a terv attól még lehet kiváló, mint mondta. A tervtanács tagjai közül többen a tervezett épület túlzott magasságát illetve a tető formálását kifogásolták (párkány vs kőtömb), bár a magasság és a tetőhajlásszög megfelel a szabályozási tervben előírtaknak.

Arnóth Ádám összegzésében elmondta, hogy erős ellenérzések követték a tervet, a tömeget túl nagynak, az iszlám utalásokat erőltetettnek ítélték, de a vakolattól és a cseréptől való eltérést el tudják képzelni. Pazár Béla pozitívumként értékelte az épületek teljes felületének (a falaknak és a tetőnek is) a kővel való burkolását, mert így elkerülhetőek a tetőn megjelenő "kutyaólak", e véleményhez csatlakozott Lővei Pál és Okrutay Miklós is. Mivel az új épület nyilvánvalóan lakóház-funkciót fog kapni, ennek szellemében kérték a terv továbbdolgozását.

Építészet: Építészlabor és ZHJ
Tervezők: Grand Gabriella, Gyüre Zoltán, Sajtos Gábor
Konzulens: Z. Halmágyi Judit

sn.