Nézőpontok/Vélemény

Tervtanácsi vélemény a Foster&Partners Bécsi utcába tervezett épületéről

2010.07.20. 11:18

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
4

Ezúton közöljük az V. Kerület, Bécsi utcába a Foster&Partners által készített, nagy vihart kavart, ugyanakkor eddig nem tapasztalt szakmai, illetve szakmán kívüli összefogást kiváltó építészeti koncepcióról született tervtanácsi véleményt.

A Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács együttes ülése

TERVTANÁCSI VÉLEMÉNY
53/2010.

Az ülés ideje és helye: 2010. június 30.
NFGM Nagytárgyaló, Budapest, VII. ker. Kéthly Anna tér 1.

A bemutatott terv: Budapest, V. kerület, Bécsi utca
(hrsz.: 24437-39, 244413, 244415, 24440, 24416, 24427)
Vegyes funkciójú épületegyüttes koncepcióterve
(világörökség védő zóna)

Tervezők: Darron Haylock, Stefan Behling (Foster and Partners), Pálffy György (Pálffy Építész Iroda Kft.)

Opponens: Gunther Zsolt

Jelen voltak: Elnök: Fegyverneky Sándor. Tagok: Balogh Balázs, Cséfalvay Gyula, Fazakas György, dr. Finta József, Okrutay Miklós, Ráday Mihály, Weiler Árpád, Kálmán Ernő, Lukács István, B. Nyékhelyi Mária, Eltér István, Ferkai András, dr. Fiala István, Hegedűs Péter, Marosi Miklós, Z. Halmágyi Judit, Somogyi Judit. Opponens: Gunther Zsolt.

Meghívottak: Darron Haylock, Stefan Behling, Pálffy György, Nagy Gábor, Csipak Péter, Elekes András, Cselovszki Zoltán, Rogán Antal, B. Máthé Ildikó, dr. Bedő Katalin, Bertha Zsuzsa, Filipcsei Mirandella. Juhász Veronika, Kalászi Hajnalka M., Kaminski Fanny, Liszkay Krisztina, Soltész Ilona, Zöldi Anna.

A tervezési terület a Belváros műemléki jelentőségű területén, VK-V övezetben helyezkedik el, ahol „építészeti hangsúly képezhető". Az V. kerületi szabályozás négy kijelölt akcióterületen progresszíven szabályoz és a „gúzsba kötő szabályozás" helyett teret ad a formaalkotó építészeknek. Az előírás szerint a központi tervtanács döntheti el az adott mű létjogosultságát. A bemutatott épületet telekösszevonásával, a jelenleg álló 5 épület elbontásával tervezik. Ezek közül a Deák Ferenc utcai saroképület, a Chemolimpex (Bécsi u. 4.) Gulyás Zoltán által tervezett épülete és a Harmincad utcai saroképület a Fischer-ház (Bécsi u. 10.) képeznek jelentős építészettörténeti értéket. A tervezett megoldás markáns megjelenésű kereskedelmi és vendéglátó, iroda illetve szálloda és mélygarázs funkciónak teremt helyet, közvetlen kapcsolatot teremtve az Erzsébet tér és a Szervita tér között. A megrendelő igénye, hogy az épület olyan városi léptékű építészeti hangsúllyal jelenjen meg, amely hirdeti és ikonként kiemeli a funkciót, vonzó és ugyanakkor gazdagítja a város látképét. A Bécsi utca mentén az épület egységes térfalát csak a Deák Ferenc utca töri meg, a Szervita tér, a Deák Ferenc utca és az Erzsébet tér felé markánsan megnyílik. A tetőn a városfeletti kilátást biztosító, növényekkel beépített közpark létesül, melyre az Andrássy út axisában, az épülettestet átszelő üvegfalú siklókabin vezet majd fel. A tető-park fölött egy lebegő, kortárs építészeti elem - Zeppelin-forma, egy boutique hotel jelenik meg, kaput képezve a Deák Ferenc utca felett átnyúló tömeggel. A koncepció célja a gyalogos, illetve a földszintről megközelíthető üzletterületek zónájának növelése és a megrendelő által a Deák Ferenc utcában már korábban megvalósított bevásárló-zónához való kapcsolódás. A bemutatott látványtervek csak a koncepció érzékeltetésére készültek, a homlokzatok még változni fognak, a tervezők a Tervtanácsot a koncepció megítélésére kérik. Tervezett össz-szintterület kb. 44600 m2, 233 gk. számára 7000 m2 szintalatti parkolóterület, feltárása a Szervita tér és az Erzsébet tér felől történik. Rogán Antal polgármester úr az önkormányzat nevében támogatta a projektet. Az épületek tetőszintjére tervezett zöldfelület nyilvános közpark jellegét és a Harmincad utca korlátozásmentes gyalogos használatát a projekt megvalósulása során településrendezési szerződés keretében garantálja az önkormányzat.

A Tervtanács a bemutatott tervek, az opponens és a tervtanácsi tagok észrevételei alapján az alábbi szakmai véleményt alakította ki:
  1. A Tervtanács a tervet koncepcióterv szinten véleményezi, az elvi engedélyt a beépítés tömegére, kontúrjára kérik a tervezők. Az épület nagy sűrűsége már metropoliszi méretű, melyet a településrendezési szerződés előírásai tesznek lehetővé. Az épület párkánymagasságával illeszkedik a környezetéhez, melynek a szabályozási terv szerinti meghatározó eleme a Kempinsky szálló épülete. A felemelt szálló formája tudatosan úgy lett kialakítva, hogy a lehetőségekhez képest minél kevésbé árnyékolja le az utcát. A visszahúzott, üvegezett szivarszerű forma ugyanakkor tükörként is működik, hiszen mindig van olyan felülete, mely a nap járásának megfelelően fényt tükröz az utcába. A Belváros új Főutcája koncepcióval szerkezetileg megváltozott a Belváros és felértékelődött a Bécsi utca is. A két tömbnyi utcafronti épület bontását a funkcióváltás indokolja. A Tervtanács a város szövetében ilyen mértékű bontással létrejövő, eddig példa nélküli léptéket képviselő új belvárosi épület megvalósítását a Belváros élhetőségéhez, minőségi megújulásához vezető elfogadható kisérletként értékeli, de nem szeretné, ha ez a metódus precedens értékű lenne.
  2. A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri. A mára elhanyagolt és vegyes állagú épületek a Bécsi utca 2-4-6-8-10. sz. alatt, az új Fő utca térfalát képezik: a Bécsi u. 2. szokatlanul keskeny telekre épült négyemeletes, eklektikus bérház tervezője Bukovics Gyula, 1873-75; a Bécsi u. 4. a Chemolimpex-irodaház a Belváros egyik legszebb modern épülete a 60-as évekből, tervezője Gulyás Zoltán, az épületet a 90-es években átalakították (üvegpiramis, homlokzati burkolatcsere); Bécsi u. 6. az Iparterv székháza, 1949-ben épült hétemeletes épület későbbi tetőtérbeépítéssel; a Bécsi u. 8. Kallina Mór építész terve, 1884.-ből, ő a budavári evangélikus templom és a Honvéd Főparancsnokság tervezője, az eredetileg kétemeletes épület egyedi, igényes részletképzésekkel készült; Bécsi u. 10. Kármán Aladár és Ullman Gyula tervei szerint készült 1909-ben, Fischer Simon kereskedő megbízásából épített, az eklektikus és a szecessziós elemeket ötvöző épület alsó szintjén működött Budapest első nagyáruháza, nemrég fővárosi (helyi) védelemben részesült épület volt. A Tervtanács a Gulyás Zoltán-féle ház bontását tartja a legaggályosabbnak, Kéri, hogy az új épület legalább annak szellemiségét őrizze meg. A bontás ellenzői kifejtik, hogy épp a kapcsolódó Deák Ferenc utcai üzlet-utca a jó példa a régi épületek revitalizációjára, újraértékelődésére. A tervezési szemléletet tartják problémásnak, túl nagy városszöveti beavatkozásként értékelik a tervet és legalább a Gulyás-féle ház megtartását javasolják. A Belváros élhetőségének megteremtésére nem biztos, hogy jelképre és nagyberuházásra van szükség. Más történeti belvárosok jó példája is igazolja, hogy bontások nélkül is lehet revitalizálni egy területet, a rossz állag a felújításra is ok lehet, túl nagy sebet üt a városszövetben az öt ház elbontása.

  3. A Tervtanács javasolja az építési hatóságnak, hogy bontási engedélyt ne adjanak ki az épületek építészeti terveinek elkészültéig, illetve azok nyilvános bemutatásáig.

  4. A tervezési helyszín mindenképpen kitüntetett szerepű. A hangsúlyképzés bemutatott formája a vízszintesen elhúzódó, elegáns forma kiemelésével új jelképpé válhat. A kiemelkedő vízszintes jel eddig nem volt jellemző a pesti oldal sziluettjére, tornyok, magastetők, kupolák a megszokottak. A terv továbbfejlesztésénél ajánlott megvizsgálni a déli irodaudvarra rányúló szivarvég viszonyát az alsó udvarhoz és a különböző látványokat. Esti fényben a szállodaszobák kivilágítása széthulló, nem ad egygesztusú fényt a felépítménynek. A Tervtanács javasolja a Bécsi utcai homlokzatnak a budapesti eklektikára jellemző tagolását, felosztását - nem erőltetett módon - és javasolja, hogy ne legyen monochrom a homlokzat. Az ülésen elhangzottakra reagálva az építtető és a tervező a helyszínen ígéretet tettek arra, hogy Gulyás Zoltán épületének szellemét megőrizve készítik el az építési engedélyezési szintű terveket.

  5. A Tervtanács egyetért a vegyes funkciójú beépítéssel, a tetőszinti attraktív közterület fejlesztéssel - annak szerződéses garanciájával -, a ferde élménysikló tervével és azzal, hogy az üzletek az utcáról nyílnak. A sarkokat megnyitó, az Andrássy útra kinyíló struktúra jó. A földszinten lehetőség szerint minél nagyobb átjárhatóságot javasol a Tervtanács az alaprajzok kialakításánál. Keresni kell a Vörösmarty térre nyíló passzázsok nyitásának lehetőségét is. A Kempinsky szálloda Bécsi utca felőli földszintje is alkalmas megnyitásra. Elvi engedélyezési terv szintjén gondolni kell a környezeti hatásvizsgálatra. A Tervtanács a közterületről való gépkocsi feltárást jogilag aggályosnak tartja.

Összefoglalva:
A Belváros nagyobb élhetőségét megcélzó, egyetlen építészeti gesztussal megformált, két fél-háztömbnyi területen létesülő épület a visszaadott tetőszinti közterülettel és attraktív felépítménnyel példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében. A Tervtanács az új beépítés kontúrjával, sűrűségével egyetért, de javasolja, hogy a végleges engedélyezési szintű építészeti tervek tervtanácsi véleményezéséig ne kerüljön sor az öt épület bontására. A Tervtanács több tagja legalább a Gulyás-féle ház megtartásával értene egyet, a meglévő épületek értékvizsgálatát dokumentálni kell. A Tervtanács a terv továbbfejlesztése során a Bécsi utcai homlokzatnak a környezetre finomabban reagáló tagolását, a földszint minél nagyobb átjárhatóságának biztosítását javasolja.

A Tervtanács a koncepciótervben körvonalazott beépítést - annak tartalma szerint - elvi engedélyezésre ajánlja.

Budapest, 2010. július 15.

Fegyverneky Sándor
országos főépítész

a Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács elnöke


Vélemények (4)
kékharis
2010.07.22.
12:59

Durva + cinikus.

Fegyverneky álláspontja egyértelmű. A végső megállapítás kérésre: „A Tervtanács a koncepciótervben körvonalazott beépítést - annak tartalma szerint - elvi engedélyezésre ajánlja”.

Engedélyezésre ajánlja, mert:1. „… a város szövetében ilyen mértékű bontással létrejövő, eddig példa nélküli léptéket képviselő új belvárosi épület megvalósítását a Belváros élhetőségéhez, minőségi megújulásához vezető elfogadható kísérletként értékeli, de nem szeretné, ha ez a metódus precedens értékű lenne.”Vagyis ez egy olyan kísérlet… aminek a kimenetele Fegyverneky számára is kétségtelen, hiszen megelőlegzi: nem lehet folytatni soha többet.…ez egy tuti sikertelen próbálkozás.2. „A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri.”Vagyis előbb döntünk, hogy épületeket döntünk-bontunk, aztán majd le kell papírozni!… a bontással lehet gond.„A Belváros élhetőségének megteremtésére nem biztos, hogy jelképre és nagyberuházásra van szükség.” Azta hát ez sima nem…… a belvárosban ilyen léptékű épületnek-beruházásnak nincs helye.3. „A Tervtanács javasolja az építési hatóságnak, hogy bontási engedélyt ne adjanak ki az épületek építészeti terveinek elkészültéig, illetve azok nyilvános bemutatásáig.”Értelmetlen mind építészetileg, mind jogilag. A hatóságot nem utasíthatja… az simán jogszabály alkalmazó. Ugyanakkor a lelkivilága annyi, hogy várjunk, addig míg meglátjuk mekkora lesz a felháborodás.… (vigyázat) a bontással nagy gond lehet.4. a) "A kiemelkedő vízszintes jel eddig nem volt jellemző a pesti oldal sziluettjére, tornyok, magastetők, kupolák a megszokottak." Azta hát még formailag se…… az épületet horizontalitása miatt a pesti városképbe rakni vétek.4. b) „A Tervtanács javasolja a Bécsi utcai homlokzatnak a budapesti eklektikára jellemző tagolását, felosztását…” Lehet nagy ötlet, nagy ívű gondolat, de azért balusztrád kéne rá, biztos ami biztos… „Gulyás Zoltán épületének szellemét megőrizve készítik el az építési engedélyezési szintű terveket…” Ezt nagyon durvának érzem. Mondhatnám szellemes… érzik, hogy a bontás is gond…… (jaj vigyázat) a bontással nagyon nagy gond lehet.5. … az üzletekkel gond van és a közterületi garázsbejáratok jogszabályt sértenek (!).

A végső megállapítással ellentétben van minden pontja az állásfoglalásnak. Ezek a szakmának szólnak… Ők megmondták, mossák kezeiket. Sose tudni meddig lesz ez az egypárt. Na ugye. Ezt így kell csinálni… ez szakma-politika, bocs szakma+politika.  Az érvek (indoklás pontjai) hogy "miért ne", azok szakmaiak. Az "ajánlja" végső megállapítás az poltika.

Van egy új infó is: 45000 nm, azaz kb 9,0 a szintterületi mutatója az épületnek, gondolom teraszok és erkélyek stb nélkül…

Gratulálok!

Magyarország, én így szeretlek!

schigeru
2010.07.22.
13:12

@kékharis: Köszönjük Emese, majd értesítjük!

schigeru
2010.07.22.
13:46

@schigeru: Te vagy az, Sanyikám?

belvárosi
2010.07.21.
10:12

Hát ezek tök hülyék.

Azt se tudják mit beszélnek.

Sikerült nekik az összes lehetséges álláspontot leírni.

Most akkor mi is a véleményük? Ne bontsanak, de mégis építsenek? Mivvvaaannn?????

Nem éppen határozott emberek ülhetnek ebben a tervtanács szarban.Mindenkinek be akarnak nyalni és el se tudják dönteni, hogy mi a saját véleményük. Inkább kussoljanak.

Látszik, hogy nem értenek hozzá. Vagy az sem kizárt, hogy ők is jól le vannak fizetve, de azért mégsem akarnak túl gyanúsak lenni, ezért az összes álláspont a véleményük

Az biztos, hogy nincs túl sok közük a témához, csak hivatalból próbálnak valami szar véleményt összehozni.

SZAR SZAR SZAR EZ A VÉLEMÉNY. INKÁBB HÚZÓDJANAK VISSZA. ILYET BÁRKI TUD ÍRNI.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk