Épülettervek/Hallgatói terv

Test- és lélekfrissítő - Budai Park Teniszklub

1/21

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/21

Test- és lélekfrissítő - Budai Park Teniszklub
Épülettervek/Hallgatói terv

Test- és lélekfrissítő - Budai Park Teniszklub

2015.08.07. 08:25
MÉD

A Feneketlen tónál található Park Teniszklub több mint 100 éves épületét tervezte újjá Marozsán Máté diplomamunkájában, mely versenyek lebonyolítása mellett szabadidős tevékenységnek is helyet biztosít. A parkoló kiszorításával, a zöldfelület csökkentése helyett tovább növelte a már meglévő területet. 

Témaválasztás

Diplomamunkám témaválasztásánál azt tartottam szem előtt, hogy olyan épületegyüttest tervezzek, amely lehetőséget biztosít napjaink rohanó tempójában a szabadidő kulturált és hasznos eltöltéséhez, a családi, baráti együttléthez és a sportoláshoz. Fontosnak tartottam, hogy olyan helyszínt válasszak, ahol az egész napos munka után a lélek és a test a szabadban frissülhessen fel.

Helyszínválasztás

A sportlétesítmény helyszínének kiválasztásánál arra koncentráltam, hogy a létesítmény miatt ne csökkenjen Budapest lakosságszámához rendelkezésre álló, viszonylag kevés zöldfelület, sőt azt növeljem. Ehhez a megfelelő helyszínt a Feneketlen-tónál lévő Park Teniszklub területe nyújtotta.
A helyszín megismerése és a további kutatásaimat követően a jelenlegi, több mint 100 éves, több jelentős sportsikereket elért teniszezőt kinevelő létesítmény újjáépítése mellett döntöttem.

Az általam tervezett új Budai Park Teniszklub továbbra is lehetőséget nyújt a profi versenyzők edzéséhez és a teniszezni szeretők számára a szabadidő kellemes környezetben való eltöltéséhez. Az új épületegyüttes kialakításával kisebb versenyek lebonyolításához is megteremtettem a kor és a nézők elvárásainak megfelelő feltételeket, továbbá az építmény hatékonyabb funkcionális megoldásaival, kb. 4 000 m2 – el növelhető a Feneketlen-tó körüli park és egyben a városi zöldterület.





A Feneketlen-tó és környékének szerepe a városszövetben

Feneketlen-tó és az azt körülvevő park Budapest XI. kerületi szövetének szerves részét képezi. A tó egy több mint 4 hektáros parkban, megközelítőleg 1 hektáros területen terjeszkedik a Kosztolányi Dezső tér és Villányi út között.
A tó környékének parkosítása 1957-ben kezdődött, kialakításában részt vett a kerület lakossága is. A tó körüli park tervezője, a munkák kivitelezője dr. Mőcsényi Mihály úgy nyilatkozott, hogy „Arra törekedtem, hogy „sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek."

Építészeti koncepció

A tervezési koncepcióm elsődleges szempontja a jelenlegi parkoló felület kiszorítása a parkból és ezáltal a zöld felület növelése volt. Ezen kívül fontosnak tartottam egy olyan zárt egység létrehozását, amely a Fadrusz utca átmenő forgalmával von párhuzamot.

A létesítmény több mint 1000 m2-es főépületét Villányi úttal párhuzamosan helyeztem el. Mellette alakítottam ki a szabályozásnak megfelelő parkolót. Ezzel a megoldással a park keleti oldalát két közel azonos sávra tudtam osztani, melyek közül az egyikben található a kiszolgáló épület, az azt körülvevő U alakú „lelátószárny" és az általa körülvett 2 versenypálya, ezen kívül a 9 gyakorló pálya. Ezzel az egységgel párhuzamosan a parkoló ellenpontjaként kialakult egy közel 4000 m2-es funkcionális zöldfelület, melyben a szabadtéri sportolás, edzés kedvelői otthon érezhetik magukat.




Funkcionális felépítés

Az épülettömeg kialakítása során a tervezésben nagy szerepet játszott a helyszín izgalmasságát jelentő 3-3,6 m-es szintkülönbség a Villányi út és a Bartók Béla út között.

Megoldásra váró feladat volt a szintkülönbség kihasználása, így az épület tömegét és funkcionális elrendezését úgy alakítottam ki, hogy a sportolók számára biztosított helyiségek (öltözők, mosdók, zuhanyzók, konditerem) a teniszpályákkal azonos szinten helyezkedjenek el. Az emeleti tömeg pedig méltó érkezési lehetőséget kínál minden érdeklődőnek.

A szintkülönbség áthidalására elsődlegesen a kiszolgáló épület előterében található lépcső nyújt lehetőséget, azonban biztosítanom kellett az épületen kívül közlekedők számára is a zavartalan útvonalat a Villányi út és a park területe között. A kezdeti fázisban ezt a lépcsőt az épület tömegén kívül helyeztem el, azonban a terv kialakulása közben izgalmasnak éreztem, ha ezt a lépcsőt bevonom az épülettömegbe, így maga az épület egyfajta szűrőként fog működni, hiszen az épület másodlagos bejárata a lépcső által kijelölt útvonalon található.





Az U alakú szárnyban két lelátót helyeztem el, a keleti és a nyugati oldalon. A keleti oldalon található lelátó egy tereptárgyhoz hasonlóan alkalmazkodik a zöldfelülethez, így a lelátó fokai egymáshoz képest rövidebbek vagy hosszabbak, mely egyfajta játékosságot is biztosít.

A lelátók elhelyezésével kettős volt a célom: egyrészt véleményem szerint a nézők jelenléte, a teniszjátékot kísérő feszült csend, erős ösztönző erőt nyújt a játékosok számára, másrészt a modern, kényelmes és a jelenleginél nagyobb nézőszámot befogadó lelátók segítségével a tenisz sportot kedvelők számára egy újabb szabadidős lehetőséget biztosítunk, illetve az utánpótlás nevelésben is nagy szerepe lehet.




Anyaghasználat

A homlokzati anyagok megválasztásánál az esztétikai szempontokat, a funkcióhoz, a környezethez való illeszkedést, valamint a tartósságot is szem előtt tartottam. A fa, az üveg és a táblás rézlemez burkolati anyagként való használatával a tradicionális és a modern építészeti anyagokat próbáltam ötvözni. A közöttük lévő helyes arány alkalmazása megteremti az általam megálmodott sportlétesítmény egyszerű mértékletességét, időállóságát ugyanakkor kihangsúlyozza a teniszjáték eleganciáját.

A három burkolati anyag gondoskodik a homlokzat vizuális tagoltságáról, megtöri az épület tömegét és dinamizmust biztosít az épületegyüttesnek. A homlokzati réztáblákkal színazonos korcolt fémlemezfedés, optikailag teremti meg a homlokzat és a tető közötti egységet.

Az üveg függönyfal biztosítja a vizuális kapcsolatot a kiszolgáló épületrész és a teniszpályák között. Az épület letisztult formavilágához, szögletességéhez jól illeszkedik ez a hideg, anorganikus építőanyag. A fa meleg természetességet kölcsönöz az épületnek és megteremti a környezettel a harmonikus kapcsolatot.

Belsőépítészet

Az épület belső kialakításánál a célszerűséget és a praktikumot tartottam szem előtt. Az épület belső tereinek felületképzése a külső homlokzaton felhasznált anyagoknak állít ellentétet. A világos színek, nyers felületek dominálnak és az üveg függönyfalnak köszönhetően a használati terek világosak és barátságosak. A csiszolt betonpadló, látszóbeton pult, faburkolat és a bőr ülőfelület eltérő tulajdonságai megteremtik a belső tér vibrálását. A felmenő falszerkezetek és az álmennyezet fehér festése kiemeli a beton eleganciáját.




Kerttervezés

A Villányi úti főbejáratnál és a Fadrusz utcán lévő fasort érintetlenül megtartottam. Az új parkrészletben a díszfüvek és a pázsit közötti színbeli kontraszt egyszerre kölcsönöz nyugalmat, vidámságot és játékosságot, míg a levendulamezővel a lendületességet csempésztem a parkba.
A park tervezésével az volt a célom, hogy olyan közösségi teret hozzak létre, amely egyaránt biztosít lehetőséget a pihenésre, sétára, de arra is, hogy az érdeklődők a szabadban hódolhassanak az elhelyezett edzőgépek segítségével a mozgásigényüknek.





Marozsán Máté


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk