| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Lakóépület

Testre szabva

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Testre szabva
Épületek/Lakóépület

Testre szabva

2006.09.28. 10:34

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Fekete Antal, Magyar Mária

Letölthető dokumentumok:

"Maga az épület a legegyszerűbb házformát képviseli: minden teret egyetlen téglalap alaprajzon emelkedő, alacsony nyeregtetővel fedett hasábforma foglal magába." Haba Péter egy budai villáról. Felelős tervező: Fekete Antal, tervezőtárs: Magyar Mária

Villa Budán

A Mártonhegy egyik kanyargós utcájában sétálva talán a legszebb budapesti panorámában gyönyörködhetünk. Az előtérben a budai zöldövezet völgyei-lankái tárulnak elénk, kissé távolabb a Vár tornyai, a Gellérthegy, a Duna csillogó szalagja, a pesti Belváros kupolái rajzolják fel mozgalmas sziluettjüket a tájra. A távolban a Gödöllői dombság lágy hullámvonala a horizont.

 

E megnyugtató, szemlélődésre késztető látvány irányába, kelet felé tájolta az építész, Fekete Antal – tervezőtársa Magyar Mária – azt az új villát, mely egy ebben az utcában elhelyezkedő telken áll. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: funkcionális szempontból (elsősorban a benapozás ideje, szöge és időszaka tekintetében) ez a megoldás nem a legszerencsésebb. Ugyanakkor mind ő, mind a megrendelő házaspár úgy érezte, hogy a szélesen elterülő táj és a belső tér szoros kapcsolata teljes mértékben ellensúlyozza a tájolásból adódó esetleges előnytelenségeket.

 

Maga az épület a legegyszerűbb házformát képviseli: minden teret egyetlen téglalap alaprajzon emelkedő, alacsony nyeregtetővel fedett hasábforma foglal magába. Az utca felé néző nyugati, illetve a két rövidebb oldalsó (déli és északi) homlokzat viszonylag zárt; csak a legszükségesebb helyeken bontják meg ablakok. Ez a helyi klíma szempontjából is előnyös, ugyanis a ház mögött húzódó magasabb hegyvonulatok felől ezen a területen áramlik lefelé a hidegebb levegő a város felé – ekképp a ház mintegy védekezik az erősebb téli lehűlés ellen.

 

A kerti homlokzat azonban megtöri a ház e befelé forduló jellegét. A széles, magas ablakok, üvegfalak, erkélyek engedik, hogy a szobák hangulatát a táj szépsége, mindig változó látványa határozza meg. A ház szigorú hasábja is oldódik itt: az alsó két szint falai egy rövid szakaszon kissé kilépnek a homlokzat síkjából, míg az emeleten – mintegy ellenpontként – mély loggia látható. A homlokzat közepén könnyed betonpillérre rögzített erkély bővíti ki a nappali terét. A villa ehelyütt nyitott és plasztikus egyszerre, az árnyékba boruló részletek a térbe kinyúló, napsütötte formákkal váltakoznak. Az ablakok formája az idehaza hagyományosnak mondható – s bizonyos értelemben a mai divatokkal ellentétes – álló téglalap formát mutatja, melybe középen függőlegesen osztott keretet helyeztek.

 

A ház karakterét azonban nem elsősorban ezek a részletek határozzák meg, sokkal inkább a süttői mészkőből készült falburkolat dominál. Az egyes kőelemek pattintott felületű előoldala helyett Fekete Antal a fűrésznyomokat mutató hátoldalukat alkalmazta: ekképp a falak egészen különleges látványt nyertek. Az összkép változatosságát fokozza, hogy az egyes elemek nem azonos magasságúak, így a felület textúrája szinte domborműszerűvé válik, melyen a napszakonként változó fény-árnyék-viszonyok mindig új karaktert adnak a homlokzatoknak.

        
A belső terek rendszere szinte teljes mértékben a megrendelők igényei szerint  épült fel. Ahogy a tájolás esetében, úgy e tekintetben is olyan kompromisszumok születtek, melyek nem feltétlenül igazodnak a funkcionális térelrendezés általánosan elfogadott  alapelveihez, ugyanakkor a használó számára tökéletes megoldásoknak bizonyulnak. Az építész – elfogadva, hogy a térszerkesztés „akadémikus" szabályai nem minden esetben célravezetők – olyan köztes alternatívákra talált, melyek szakmailag vállalhatók. Példa erre a garázs, mely merőben szokatlan módon a középső szinten (az utca felől nézve a földszinten, illetve a lejtős kert felől nézve az első emeleten), közvetlenül a nappali mellett kapott helyet – természetesen megfelelően elkülönítve.

 

A ház legszebb tere a középső szint központi része. Itt egyetlen nagy közös térben egyesül a már említett nappali, az étkező és a konyha. Innen nyílik a bejárati előszoba mellett elhelyezkedő lépcsőház is, melynek utca felőli falát a tervezők teljes magasságban keskeny, üvegezett nyílással törték át. Az emeleten a hálószobák és egyéb intimebb helyiségek sora, valamint a könyvtár helyezkedik el. Ez utóbbi figyelemre méltó részlete a középütt álló üvegasztal, mely valójában a födémet áttörő, az alant fekvő nappaliba letekintést engedő négyzetes nyílást fedi le. Ez a különleges részlet elsősorban vizuális funkciót lát el: oldja a terek lehatároltságának érzését, a nappali számára pedig egyfajta világítóaknaként szolgál, hogy még derűsebbé, levegősebbé tegye a helyiséget.


Göde András, a villa belsőépítésze a ház egészének visszafogott, de érzékeny formálásmódját követte. Koncepcióját a vörösfenyő sajátos tulajdonságaira alapozta: minden helyiséget e fafajta meleg színe, selymes felülete hatja át, s tesz ez által otthonossá. A vörösfenyő a homlokzatokon is megjelenik, ebből készültek a padlóburkolatokon és bútorokon kívül a nyílászárók is. Ez a szoros anyagbeli egység a ház egyik legfőbb értéke, a szervesség, a kiegyensúlyozottság harmonikus érzését kelti használójában.

szöveg: Haba Péter, képek: Fekete Antal, Magyar Mária

Alaprajzok, metszetek, homlokzatok a csatolt pdf-ben.


 

Budai villa
Budapest, XII. kerület

Tervező: Finta és Társai Építész Stúdió Kft.

Felelős tervező: Fekete Antal
Tervezőtárs: Magyar Mária
Építész munkatársak:
Dienes Szabolcs

Rendes Balázs

Belsőépítészet: Göde András
Statika: Ungi Lajos – UNGI Kft
Épületgépészet: Dr. Szemerédi György – LARING Kft
Épületvillamosság: Kovács György – PROVILL Kft
Környezettervezés: Steffler István

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.