Épülettervek

Tetején zöld kert - Liva malom

1/10

helyszínrajz

?>
helyszínrajz
?>
látványterv
?>
helyszínrajz
?>
alaprajzok
?>
metszetek
?>
homlokzatok
?>
látványterv
?>
szerkezet
?>
szerkezet
?>
látványterv
1/10

helyszínrajz

Tetején zöld kert - Liva malom
Épülettervek

Tetején zöld kert - Liva malom

2016.07.14. 10:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Dévényi Tamás, Árva József, Pásztor Ádám, Kertész Zsuzsanna

Cég, szervezet:
Mesteriskola

Liva malom és környezetének fejlesztési lehetőségei

Tervezés éve:
2016

Stáblista

2. csapat: Árva József, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám 
mesterük: Dévényi Tamás

Az ÉME Mesteriskola hallgatóianak kiírt pályázatán Árva József, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám, mesterükkel Dévényi Tamással a Liva malom roncsának négyzetes formáját megtartja és a modern technika segítségével a malom fölé helyezi a szennyvíztisztító művet. Tetején a technológiából adódóan egy életerős, zöld kert alakul ki, mely látogatható is. 

Zártkörű ötletpályázatot írt ki XV. került önkormányzata az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatóinak és mestereinek, a rákospalotai egykori Liva Malom és környezetének fejlesztésére. Az második díjat Árva József, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám és mesterükkel Dévényi Tamás nyerte el. 

Arnóth Lajos:
 Végignézve a terveket, a javasolt megoldást mérlegelve, az iskolai anyagban megtanult szituáció jutott eszembe. Egy szóval jellemzem "Mária Terézia Rend". Emlékeztetőül: a parancsot nem teljesítő katonai vezető a saját "parancsát" teljesíti és győzelemre viszi katonáit és Mária Terézia Rendet kap, vagy saját parancsába belebukik és akkor lefokozás, kivégzés az eredmény.

A tervezők "a parancs" csak egyetlen célját teljesítik, a zsűrinek az ítélete kell legyen olyan, hogy a terv reális, józan eredetiségét belássa, sőt...

A malom, ami ma nincs, csak egy "kezétől lábától megfosztott törzs", talán még az sem, 1962-ig vízimalomként működött. Értéket termelt és hasznára volt az itt lakóknak ( liszt - kenyér - tészta - sütemény - stb...). Ez a malom a terület meghatározó darabja volt, jelenség, az itt lakók számon tartották.


helyszínrajz
1/10
helyszínrajz




A jelenlegi terv a malom roncsot, négyzetes formáját megtartja és a modern technika segítségével a malom fölé helyezi a szennyvíztisztító művet, a tetején a technológiából adódó kerttel újra egy meghatározó jel, jelentőségét az itt lakók majd most is számom tarthatják. Persze ez hangsúlyosabb, hangosabb, mint a malom, de a tájba helyezett mondanivaló betölti funkcióját ilyen szempontból is. Akkor és most is. A terv csendben még azt is sugallja: nincs több pénz, ez még megvalósítható és a többi kívánság?

A tetőn megjelenő gyönyörű életerős zöld (a technológiából adódóan) megtekinthető, mint különlegesség. S talán megjön a kívánság; legyen ilyen "zöld" táj, kulturáltabb környezet és kiépül lassan a jelenleg nincs közpénz után a közpark és parkolóhely és annak egyéb épített vonzatai. S ekkor ez a gondolkodás és belőle a valóság mégis "Mária Terézia Rend"?

Ehhez a leírt problematikához két megjegyzés tehető. Az egyik: ez a magatartás egy intellektuális keretben elfogadható. Másik megjegyzés: a pályázók tudták, hogy ez a javaslat "kiüti a biztosítékot". Leolvasható a pályázók egyik lapjára leírt kicsit hebegő-habogó szöveg, mely szimpatikus, nem "nyomdakész", de a tervezők lelki állapotát jól, és igazul tükrözi, tartalmilag is.


látványterv
2/10
látványterv




A malom területéhez javasolt helyszínrajzi megoldáson új gyalogos utakat javasol az új, tervezett és meglévő lakóterületek között. Revitalizálja (kőmatrac) a patakmedret, javasol egy új közparkot a két lakóterület között. A kerékpárút, pihenőhellyel együtt létesül. Tehát a pályázat magára a víztisztítóra koncentrál és az épületet körülvevő természet maradjon csendes, gyalogos világ, csupán a kerékpár az ami a területet "motorizálja". A tóvá bővült patak pedig igazi pihenőhelyet biztosít.

Maga az épület egy kompakt technológiai mű, vasbeton szerkezettel és könnyű, áttört lebegős a betonfal léczsaluzatából kialakított lépcsős folyosó, melyben fel lehet jutni a tetőtérre. Kettős lépcső, egyik a látogatóké, másik az üzemeltetőké. A tömör vasbeton mag könnyű, faanyagú külső mind formailag, mind praktikusan jól megfér egymással. A külső burkolat egy kilátó világát tükrözi, mely egy felső terasszá bővül. A 13 méter magasan lévő üvegház látogató terasz és kiállítás is. A létesítmény lényegét kézzel foghatóan illusztrálja, s a látogató egyben a környezetet, a tájat látja.

A rajzi ábrázolás az épület szerkezeti megoldásáról többet nem mond, utal annak a megvalósítási természetességéről, a monolit vasbeton egyértelmű használatáról a szerkezettervező munkájában.


alaprajzok
4/10
alaprajzok



Sipos Gábor: A malom legmarkánsabb újraértelmezése. A környezet rendezés tekintetében a terv sok pozitívumot tartalmaz: kedvező a régi településrésszel adott gyalogos kapcsolati javaslat, a patak "kiteresítése", a széles gyalogos felület a patak felett, ezek mind megvalósításra érdemesek. A technológia emeletesítése, a régi malom üzemi funkciójának ilyen jellegű újraértelmezése erőteljes irány. Ezzel a közösségi használatú tér az üvegház, igen magasra, a harmadik emeletre szorul. Az erőteljes építészeti megformálás felveti az alábbi nem lekicsinyelendő problémakört: szabad-e egy alapvetően városszéli, „csak ne a szomszé- domba" technológiai funkciót ilyen kihívó helyzetben hozni, jelképpé emelni, vagy azt inkább földközeli, fák által takarható léptéken kell-e tartani, mely kevésbé borzolja az itt élő „őslakosság" ingerküszöbét. Egy tömbben észak-nyugatabbra, a panelok közvetlen közelébe ez a probléma nagy valószínűséggel csökkenne. A terv másik problémája az alapvetően
vízszintes technológia emelése, mely csak komolyabb működési költségekkel tarható fent, ezt csak mérsékelni tudja a lezúduló vízből visszanyerhető energia.
A terv erőteljes építészeti megfogalmazása mindenképpen dicséretes.

Dobai János: Nyilván a legtöbb vitát kiváltó munka. A reális léptékű környezetvizsgálat eredménye a konkrét feladat megoldására koncentráló erőteljes javaslat. A funkcióját és lassan mindenét elveszítő malom nem támasztható fel. Emlékezete a perifériális környezetben erőteljes „gesztussal" tartható fenn. A malom romfalai közé épített torony-szennyvíztisztító ilyen. Megvalósítása a terveket nézve végiggondolt, valóságosan szinte lehetetlen. Szurkolok.


homlokzatok
6/10
homlokzatok



Roth János: A karakteres, erőteljes építészeti javaslat formai szempontból példamutató. Nem a malom, mint ipari épület reinkarnációja, hanem egyben a nosztalgikus emlékezés tagadása is. Ezzel felveti annak a kérdését, hogy közösségi használat tárgya tud-e lenni?

A megfogalmazott jel egyesíti, fizikailag is, a fejlesztést kiváltó Organica megépítését és a malom megőrzésének kívánalmát. Ebben a helyzetben a műemlék viszont díszletté válik, megőrzött falakat jelent csupán. Nem szimbiózisról szól, hanem az új mű egyeduralmáról! Kérdéses, hogy a szűk lépcsőn megközelíthető látogatótér betöltheti-e funkcióját, vagy csak kilátóvá válik?

A patak ötletes revitalizációja kapcsán kialakított kerékpáros pihenőhelyhez semmilyen kiszolgáló funkció sem kapcsolódik.

Kund Iván Patrik: Stratégiájától a javasolt megoldásig a leginkább fókuszált terv. Tájrehabilitáció szempontjából pedig a legautentikusabb megoldás a malom közvetlen környezetében az egykori jellegébe visszaállított, rekonstruált patakmeder, amit azon túlnyúlva a patakmeder revitalizációjával egészít ki. Városi kapcsolata egy erős gesztussal (stég-híd) és a szükséges telek bevonásával megoldott. Hosszútávon a régi (felső) patakkal egyedüliként foglalkozik, a visszaállított malomtavat ebből is táplálva.



metszetek
5/10
metszetek




A malommal való viszonya szintén koncentrált, egyértelmű üzenet az üzemi funkció, mint érték kiemelése, és ebből adódóan az Organica Élőgépének, mint szennyvíztisztító üzemnek az egykori malom gépezetének helyére való telepítése. Ezzel a régi épület eredeti funkciójában és tájszervező szerepében, de egyértelműen új elemével él tovább. A fenti megoldások áldozatokat követelnek, amik technikai jellegűek és megoldhatóak.

A terv gyengéje a terepszinttől eltávolított egyetlen közösségi funkció, amit a stég közelében érdemes lett volna kiegészíteni, illetve akadálymentes elérhetőségét biztosítani.

Arnóth Ádám: A közparkba tervezett új építmény a malomra ráépülve jelenik meg; a stég helye, mérete, megfogalmazása szép, de – a ráépítéshez hasonlóan – kissé vázlatos. A víztisztító működő, fontos funkció – de a malom túlterheltté válik, hiszen háromszor annyi helyet igényel, mint amekkora a malom volt, így az elveszti egykori jellegét. Hátrány továbbá, hogy az érthető módon igényelt közösségi, szabadidős funkció hiányzik. Építészetileg biztosítja romfalak fedését, de kérdés, hogy a kétségtelenül vonzómegoldást a rom a valóságban kibírja-e? A terv ellen szól az építménynek az egykorit jelentősen meghaladó magassága és az alsó szintnek az eredetitől teljesen eltérő cellás alaprajza is.

 Baranyi-Csaba Kata: Az egyetlen olyan terv mely az Organicát a malomépületbe helyezte és ezzel az erős gondolattal keltette életre azt.

Ezzel a gondolattal válaszol a rom rekonstrukciójának kérdésére, mely szerint az épület legfőbb túl élését az jelentheti, hogy megfelelő, működő, szükséges tartalommal tudjuk megtölteni.

szerkezet
8/10
szerkezet





Az új technológia romba való építése, azonban mint kivitelezési, mint fenntartási szempontból többlet terhet ró a megvalósítóra, és a felújítás területre gyakorolt hatása bizonytalan.

A víz használatára komplex gondolattal válaszol, felhasználja az épület energia ellátásában, rehabilitálja a patakot, a malom környezetében visszaállítja a természetes medret, helyreállítja a tavat és revitalizálja.

Csillik Barbara: A terv mindenképpen érdekes megoldási lehetőséget vet fel vertikális orientáltságával. A malom romjának használata, bevonása a koncepcióba szimpatikus hozzáállás, külső megjelenésében esztétikus, jelként funkcionál a területen. Egyesíteni próbálja a műemléket és az új technológiai kívánalmakat, a vendégfogadást és az üzemi területeket. Gondoltak a fentről gravitációsan lejutó víz energiájának felhasználására, ezáltal a telep saját működése támogatottá válik, kicsit a klasszikus malom működési mechanizmusát idézi. Statikai és kivitelezési szempontból (a medencékben lévő hasznos teher nagyjából 100 kN/m²) így egy nehéz feladatot generál, mely szinte megoldhatatlannak látszik. A telep térszervezése gravitációsan nem, erős gépészeti támogatással (így magasabb üzemeltetési költséggel) és kisebb módosításokkal működhetnek. A technológiai tér kissé szűkösnek bizonyul (főként az előkezelés és konténertárolás részei), funkcionálisan nagyjából rendben van.


látványterv
10/10
látványterv



A Bírálóbizottság a pályaművet második díjra értékelte.ű


A tervpályázat füzete ezen a linken tekinthető meg. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk