Közélet, hírek

THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában

1/8

Trouble in Paradise, Velencei Építészeti Biennálé, Lengyel Pavilon, 2021 photo: Michał Sierakowski, graphic design: zespół wespół. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

?>
Trouble in Paradise, Velencei Építészeti Biennálé, Lengyel Pavilon, 2021 photo: Michał Sierakowski, graphic design: zespół wespół. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
A magyar csapat (balról: Guba Sándor, Demeter László, Bodonyi Panni, Hámori Péter, Kovács Budha Tamás) photo © iambarnie.com
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species makettfotója © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Traumnovelle: EURECA, KOSMOS Architects: Countryspine, RZUT: Social Infrastructure. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Atelier Fanelsa: Village Commons, GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species, Rural Office for Architecture: Społem © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
1/8

Trouble in Paradise, Velencei Építészeti Biennálé, Lengyel Pavilon, 2021 photo: Michał Sierakowski, graphic design: zespół wespół. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában
Közélet, hírek

THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában

2021.04.15. 09:57

A 17. Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjának kurátori csapata, a PROLOG+1 meghívására a GUBAHÁMORI építésziroda, a FILIP (Bodonyi Panni illusztrátor és Kovács Budha Tamás képzőművész) és Demeter László ökológus által készített projekt része a hat nemzetközi alkotócsoport munkáiból álló kiállításnak. A Biennálé főkurátori koncepciójához igazodva, a lengyel nemzeti pavilon Trouble in Paradise címmel a vidék és a vidéki életforma újraértelmezésének tematikájával foglalkozik.

A magyar csapat (balról: Guba Sándor, Demeter László, Bodonyi Panni, Hámori Péter, Kovács Budha Tamás) photo © iambarnie.com
2/8
A magyar csapat (balról: Guba Sándor, Demeter László, Bodonyi Panni, Hámori Péter, Kovács Budha Tamás) photo © iambarnie.com

Hashim Sarkis libanoni-amerikai építész, a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé meghirdetett főkurátori programjában azt a kérdést tette fel, hogyan fogunk tudni a jövőben együtt élni (How will we live together?).  A Trouble in Paradise a közjavak (commons) újraértelmezése mentén keresi a lehetséges alternatívákat. A különböző szcenáriókat a magyar alkotók mellett öt másik meghívott alkotói csapat mutatja be a Zachęta — Nemzeti Művészeti Galéria szervezésében.  (Atelier Fanelsa (DE), KOSMOS Architects (RU, CH, AT), Rural Office for Architecture (GB), RZUT (PL), Traumnovelle (BE) )

A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Traumnovelle: EURECA, KOSMOS Architects: Countryspine, RZUT: Social Infrastructure. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
7/8
A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Traumnovelle: EURECA, KOSMOS Architects: Countryspine, RZUT: Social Infrastructure. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A lengyel kurátori csapat önálló kutatási területként tekint a vidékre. A lengyel vidék kiváló mintaterület, hiszen a Közép-Európai posztszocialista táj- és társadalomfejlődés jellegzetességei és problémái a régió számos országára általános érvénnyel bírnak. Egyedülálló módon viszont, a globálisan megfigyelhető tendenciákkal ellentétben, Lengyelországban a vidék lakossága növekszik. A meghívott alkotók három különböző téri lépték (táj / település / lakóház) felől közelítve keresik a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan képzelhető el a vidéki területek jövője.

A lengyel projekt az egyes tervezőcsapatok spekulatív projektjein és interdiszciplináris kutatómunka eredményén keresztül feszegeti a vidékkel kapcsolatos, leginkább negatív sztereotípiák és beégett paradigmák érvényességét. A vidék mindmáig perifériaként él az emberi képzeletben, ám ha meghaladva az elválasztó gondolkodásmódot a városra nem központként tekintünk, máris megszűnik a vidék várossal szembeni alárendelt pozíciója. “A vidék nem hierarchikus, hanem horizontális entitás, amelynek a működését csak akkor érthetjük meg, ha a táji felépítését szemléljük. Ebben a mellérendelt felfogásban érdemes vizsgálódni a tájban, és eldönteni, hogy a távoli horizonton derengő városi sziluett vajon veszélyt jelent-e a Paradicsomra." – állapítják meg a kurátorok.

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
3/8
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A magyar projekt SACRED SPECIES című munkája egy vidéki életkörülmények radikális megváltozását bemutató allegória segítségével mutat rá a táj és ember jelenlegi viszonyrendszerének dilemmáira. Spekulatív tervükben a Fa egy mindenek fölé emelkedő, egyúttal érinthetetlen, szent egyeddé válik, amely teljesen újrarendezi a vidéki életközösségeket, megváltoztatja az infrastruktúrákat és ezzel radikálisan átalakítja az ember lakókörnyezetét is. A projekt a saját észlelési és tájhasználati stratégiáinkkal szembesít: Képes-e az ember önös érdekeit háttérbe szorítva teret engedni a természetnek és alkalmazkodni ahhoz? Része-e egyáltalán az ember az őt körülvevő természetnek? Az alkalmazkodás vagy inkább a hatékonyság növelésének stratégiáját választjuk? Hogyan sáfárkodunk a közjavakkal, ki birtokolja a tájat? Kié egyáltalán a vidék? 

A kiállítás 2021. május 22 - november 21. között tekinthető meg a velencei Giardini-ben található Lengyel Pavilonban. A nyitónaptól a projekt online változata is elérhető lesz. A vírushelyzettel kapcsolatos legfrissebb látogatói információk a Biennálé hivatalos honlapján érhetőek el.

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species makettfotója © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
6/8
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species makettfotója © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A magyar alkotói csapat a 2020-as Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának pályázata kapcsán dolgozott először együtt. A zsűri végül az Othernity projektet választotta, de a csapat Territórium című projektje felkeltette a lengyel kurátorok figyelmét és meghívták a formációt, hogy vegyenek részt az ő munkájukban. GUBAHÁMORI, FILIP és Demeter László közös munkái az építészet és képzőművészet eszközeivel hívják fel a figyelmet arra, hogyan tűnik el az ökológiai és élőhelyi sokféleség az ember által letarolt tájban. Abban a tájban, amely mára egyetlen faj igényeinek kielégítésére alakul és formálódik.

 

Forrás: sajtóközlemény

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk