/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Közélet, hírek

THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában

1/8

Trouble in Paradise, Velencei Építészeti Biennálé, Lengyel Pavilon, 2021 photo: Michał Sierakowski, graphic design: zespół wespół. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

?>
Trouble in Paradise, Velencei Építészeti Biennálé, Lengyel Pavilon, 2021 photo: Michał Sierakowski, graphic design: zespół wespół. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
A magyar csapat (balról: Guba Sándor, Demeter László, Bodonyi Panni, Hámori Péter, Kovács Budha Tamás) photo © iambarnie.com
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species makettfotója © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Traumnovelle: EURECA, KOSMOS Architects: Countryspine, RZUT: Social Infrastructure. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Atelier Fanelsa: Village Commons, GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species, Rural Office for Architecture: Społem © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
1/8

Trouble in Paradise, Velencei Építészeti Biennálé, Lengyel Pavilon, 2021 photo: Michał Sierakowski, graphic design: zespół wespół. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában
Közélet, hírek

THE SACRED SPECIES – Magyar kiállítók a Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjában

2021.04.15. 09:57

A 17. Velencei Építészeti Biennálé Lengyel Pavilonjának kurátori csapata, a PROLOG+1 meghívására a GUBAHÁMORI építésziroda, a FILIP (Bodonyi Panni illusztrátor és Kovács Budha Tamás képzőművész) és Demeter László ökológus által készített projekt része a hat nemzetközi alkotócsoport munkáiból álló kiállításnak. A Biennálé főkurátori koncepciójához igazodva, a lengyel nemzeti pavilon Trouble in Paradise címmel a vidék és a vidéki életforma újraértelmezésének tematikájával foglalkozik.

A magyar csapat (balról: Guba Sándor, Demeter László, Bodonyi Panni, Hámori Péter, Kovács Budha Tamás) photo © iambarnie.com
2/8
A magyar csapat (balról: Guba Sándor, Demeter László, Bodonyi Panni, Hámori Péter, Kovács Budha Tamás) photo © iambarnie.com

Hashim Sarkis libanoni-amerikai építész, a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé meghirdetett főkurátori programjában azt a kérdést tette fel, hogyan fogunk tudni a jövőben együtt élni (How will we live together?).  A Trouble in Paradise a közjavak (commons) újraértelmezése mentén keresi a lehetséges alternatívákat. A különböző szcenáriókat a magyar alkotók mellett öt másik meghívott alkotói csapat mutatja be a Zachęta — Nemzeti Művészeti Galéria szervezésében.  (Atelier Fanelsa (DE), KOSMOS Architects (RU, CH, AT), Rural Office for Architecture (GB), RZUT (PL), Traumnovelle (BE) )

A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Traumnovelle: EURECA, KOSMOS Architects: Countryspine, RZUT: Social Infrastructure. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
7/8
A Trouble in Paradise kiállítás projektjei balról: Traumnovelle: EURECA, KOSMOS Architects: Countryspine, RZUT: Social Infrastructure. © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A lengyel kurátori csapat önálló kutatási területként tekint a vidékre. A lengyel vidék kiváló mintaterület, hiszen a Közép-Európai posztszocialista táj- és társadalomfejlődés jellegzetességei és problémái a régió számos országára általános érvénnyel bírnak. Egyedülálló módon viszont, a globálisan megfigyelhető tendenciákkal ellentétben, Lengyelországban a vidék lakossága növekszik. A meghívott alkotók három különböző téri lépték (táj / település / lakóház) felől közelítve keresik a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan képzelhető el a vidéki területek jövője.

A lengyel projekt az egyes tervezőcsapatok spekulatív projektjein és interdiszciplináris kutatómunka eredményén keresztül feszegeti a vidékkel kapcsolatos, leginkább negatív sztereotípiák és beégett paradigmák érvényességét. A vidék mindmáig perifériaként él az emberi képzeletben, ám ha meghaladva az elválasztó gondolkodásmódot a városra nem központként tekintünk, máris megszűnik a vidék várossal szembeni alárendelt pozíciója. “A vidék nem hierarchikus, hanem horizontális entitás, amelynek a működését csak akkor érthetjük meg, ha a táji felépítését szemléljük. Ebben a mellérendelt felfogásban érdemes vizsgálódni a tájban, és eldönteni, hogy a távoli horizonton derengő városi sziluett vajon veszélyt jelent-e a Paradicsomra." – állapítják meg a kurátorok.

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
3/8
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A magyar projekt SACRED SPECIES című munkája egy vidéki életkörülmények radikális megváltozását bemutató allegória segítségével mutat rá a táj és ember jelenlegi viszonyrendszerének dilemmáira. Spekulatív tervükben a Fa egy mindenek fölé emelkedő, egyúttal érinthetetlen, szent egyeddé válik, amely teljesen újrarendezi a vidéki életközösségeket, megváltoztatja az infrastruktúrákat és ezzel radikálisan átalakítja az ember lakókörnyezetét is. A projekt a saját észlelési és tájhasználati stratégiáinkkal szembesít: Képes-e az ember önös érdekeit háttérbe szorítva teret engedni a természetnek és alkalmazkodni ahhoz? Része-e egyáltalán az ember az őt körülvevő természetnek? Az alkalmazkodás vagy inkább a hatékonyság növelésének stratégiáját választjuk? Hogyan sáfárkodunk a közjavakkal, ki birtokolja a tájat? Kié egyáltalán a vidék? 

A kiállítás 2021. május 22 - november 21. között tekinthető meg a velencei Giardini-ben található Lengyel Pavilonban. A nyitónaptól a projekt online változata is elérhető lesz. A vírushelyzettel kapcsolatos legfrissebb látogatói információk a Biennálé hivatalos honlapján érhetőek el.

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species makettfotója © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
6/8
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species makettfotója © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A magyar alkotói csapat a 2020-as Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának pályázata kapcsán dolgozott először együtt. A zsűri végül az Othernity projektet választotta, de a csapat Territórium című projektje felkeltette a lengyel kurátorok figyelmét és meghívták a formációt, hogy vegyenek részt az ő munkájukban. GUBAHÁMORI, FILIP és Demeter László közös munkái az építészet és képzőművészet eszközeivel hívják fel a figyelmet arra, hogyan tűnik el az ökológiai és élőhelyi sokféleség az ember által letarolt tájban. Abban a tájban, amely mára egyetlen faj igényeinek kielégítésére alakul és formálódik.

 

Forrás: sajtóközlemény

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk