Épülettervek

Tiszta és mértéktartó - az MTA agrártudományi kutatótömb nyertes terve

1/15

helyszín - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán

?>
helyszín - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
beépítés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
tömegképzés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
bejárat - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
program - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
közlekedés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
belső udvar - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
aula - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
alaprajzok - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
metszet - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
homlokzatok - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
homolkzatok - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
homlokzatképzés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
homlokzatképzés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
?>
lead
1/15

helyszín - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán

Tiszta és mértéktartó - az MTA agrártudományi kutatótömb nyertes terve
Épülettervek

Tiszta és mértéktartó - az MTA agrártudományi kutatótömb nyertes terve

2017.07.28. 13:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Skrabák Zoltán, Nagy Marianna, Boda István

Földrajzi hely:
Magyarország, Martonvásár

MTA - Agrártudományi Kutatási tömb tervezése, nyílt építészeti tervpályázat

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész vezető tervezők: Boda István, Nagy Marianna, Skrabák Zoltán

statikus tervező: Búti Géza, Kovács József

épületgépész tervező: Hámori Sándor, L. Szabó Gábor

Környezetbe illő, egyszerű homlokzataival, racionális szerkesztésével Boda István, Nagy Marianna és Skrabák Zoltán terve kapta az első díjat a martonvásári MTA Agrártudományi Kutatási tömb tervezésére kiírt pályázaton. A tervezésnél gondoltak a praktikumra is: az épület könnyen építhető és üzemeltethető, és később az alapstruktúra megváltoztatása nélkül egyszerűen bővíthető.

Beépítési koncepció

A tervezési helyszín a Martonvásári kastélypark délnyugati részén található. Északról délkeletre haladva a Brunszvik-kastély, a Kiskastély, a Kukoricakutató intézet épülete, nyugatabbra üvegházak és az MTA Mezőgazdasági Kutató intézete helyezkedik el. Ennek köszönhetően a helyszín kettészakad a kastélyok és a kutatási terület parkjaira.

E két terület határán helyezkedik el a Kukoricakutató Intézet, melyhez közvetlenül kapcsolódik az új épület. Az építési helyszín feltárása a már meglévő Kodály Zoltán utca felőli bejáraton történik. A területre megérkezve egy hangsúlyos kapuzat jelöli ki a főbejárat helyét. Figyelembe véve az Intézet közlekedési rendszerét és a bővítés lehetőségét, valamint a meglévő épület főbb irányait, egy kelet nyugati tengelyű, egy az úttal párhuzamos hosszanti tömeggel lezárt fésűs beépítés alakult ki.

beépítés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
2/15
beépítés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán



Funkcionális leírás

Az épület feltárása a főbejáraton, illetve a D tömbbel párhuzamosan futó rámpán lejutva a garázson keresztül történhet. A főbejárat felől egy háromszintes lobbytérbe érkezünk, melynek a bal oldalán helyezkedik el a kutatói részleg, jobbról pedig ettől szeparáltan kialakítva csatlakozik a konferenciaterem és kiszolgálói funkciói. A meglévő Kukoricakutató és az új tömb között ilyen módon a kapcsolat biztosított.

Az A, B, C jelű F+2 szintes kutatótömbökben kapnak helyet az MTA-ATK NÖVI, TAKI és MGI osztályai. Az ezeket lezáró negyedik, F+3 szintes tömbben találhatóak a piaci alapú laborok és irodák, az osztályok közös helyiségei, illetve a harmadik emeleten az üvegházak. A funkcionális kötöttségeknek köszönhetően egy nagyon szigorú épület jött létre, ezért rendkívül fontosnak tartottuk, hogy kialakuljanak találkozásra, rekreációra alkalmas terek, melyek oldják ezt a merevséget. Az A, B, C kutatótömbök és a D tömb között kialakított aulatér ezt hivatott szolgálni. A pinceszinten a mélygarázson kívül a természetes fényt és szellőzést nem igénylő közös helyiségek találhatóak, továbbá a karbantartás, üzemeltetés helyiségei is itt kaptak helyet.


tömegképzés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
3/15
tömegképzés - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán



A közlekedési rendszer az A, B, C tömbökben középfolyosós kialakítású. A tömbök közepénél található a vertikális közlekedési mag, mely biztosítja a szintek közötti átjárást, valamint ebből a közlekedési magból indulnak az osztályok közötti kapcsolatot biztosító átkötő hidak is. A 3 kutatótömb középfolyosói a többszintes aulán keresztül folytatódnak szintén hidakként a D épülettömbig, ahonnan szögtöréssel csatlakoznak annak középfolyosós rendszeréhez. Az épület háromszintes aulájában található a központi érkeztető és elosztó közlekedési mag. Ez kapcsolatot teremt az osztályok és a közös intézményi helyiségek között, továbbá rugalmasan használhatóvá teszi a belső rekreációs tereket.

A kutatótömbökben az irodák a tömb délkeleti oldalán, a laborhelyiségek pedig a tömbök északnyugati oldalán helezkednek el. A helyiségek sorát a közlekedőmag szakítja meg annak érdekében, hogy a laborok elzárhatóak legyenek. A földszinten a kutatóhelyiségek közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek. A kutatók számára jól használható belső udvar lehetőséget biztosít a konferenciára érkezők körében is a használatra. A három hasonló épülettömb délkeleti végéhez és az előcsarnokhoz kapcsolódó épületágak között egy zárt belső teresedés jön létre, mely intimebb pihenőzugnak, helyenként tárgyalónak is alkalmas.

program - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
5/15
program - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán



Homlokzatképzés

A bútorozhatóság miatt szalagablakok kerülnek elhelyezésre az irodákban és laborokban. Arra a homlokzati felületre, ami intenzívebb napnak van kitéve, árnyékolók kerülnek, melyek porszórt alumínium profilból készülnek és igénynek megfelelően belülről motorikusan forgathatóak, szakaszokban is. A tömör falfelületek jellemzően fehér színű hőszigetelő vakolati rendszerrel készülnek.

Környezetrendezés

Fontos szempont volt a környezetrendezésnél, hogy a Kastélypark meglévő közlekedési rendszerét folytassuk, amely néhány új gesztussal egészül csak ki. A meglévő rendszer és a tervezett beépítés irányultságai alakították a fedett belső előcsarnok (udvar) növénykazettáinak struktúráját, ami folytatódik az azonos tömegű épülettömbök köztes udvaraiban is.


aula - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán
8/15
aula - MTA Agrártudományi Kutatási tömb pályázat - építész: Boda István, Nagy Mariann, Skrabák Zoltán



Boda István, Nagy Marianna, Skrabák Zoltán


A zsűri értékelése a zárójelentésben

A tervezett épület telepítése kiválóan alkalmazkodik a meglévő adottságokhoz. Négy jól elkülöníthető épületsávból áll, amelyek koordinátája illeszkedik a meglévő épületekhez. Az új bejárat a Kodály Zoltán utca felől közelíthető meg gépkocsival és gyalogosan egyaránt. A főbejáratot a Kukoricakutató meglévő épülete, az azt kiegészítő földművelés, az új előadóterem és az új épülettömb fogja közre. A főbejárat hangsúlyos elem, amely méltó és illő lehet egy ilyen jelentőségű kutatóintézethez. A főbejárat közvetlenül csatlakozik egy többfunkciós aulatérhez, amely összeköti a négy kutatótömböt. Ez a köztes tér a terv legszebb és leghosszabb eleme. Egy ipari rekreációs zóna, felfűzve a döntően középfolyosós, merev rendszerű szobák és laborok világát.

F+2 szintes A, B, C kutatótömbök tartalmazzák a kiírásnak megfelelően az MTA-ATK NÖVI, TAKI és MGI osztályait. Ezek jól elkülönülnek, de két helyen össze is kapcsolódnak - egyrészt a vertikális közlekedőmagoknak köszönhetően, másrészt az aulában. A negyedik F+3 szintes déli tömbben helyezkednek el az osztályok közös helyiségei, illetve a piaci alapú irodák és laborok, valamint a tetőtéri üvegházak.

A továbbtervezésnél felülvizsgálandó az A, B, C tömbök közötti légtérarány, amelyet néhány méterrel érdemes növelni, egyben az aulatér hossza is kismértékben csökkentendő. Az épülettömbök bütüje biztosítja az esetleges bővítés lehetőségét, viszont túl zárt. Javasolható legalább a középfolyosó teljes mértékben történő megnyitása. Ezek a bütük, valamint a konferenciaterem utcafrontjai alkalmasak lehetnek vertikális zöldfelületek kialakítására.

A pinceszinten helyezkedik el az összes kiszolgáló-, raktár és gépészeti helyiség, valamint a vizes laborok. Ezek elrendezése, mérete és megközelítése megfelelő.
A pinceszint nagyobb része alkalmas a mintegy 90 db gépkocsi és 60 db kerékpár elhelyezésére.

A tervezett épület szerkezete cölöpalapozásra kerülő, alul-felül sík monolit vasbeton lemez, maximum fesztávolság 8,1 m. Tömege jó arányú, környezetbe illő homlokzatai mértéktartóak, egyszerűek. A pályaműre jellemző a tiszta és racionális szerkesztés. A mű könnyen építhető és üzemeltethető. Igény esetén könnyen és több helyen bővíthető az alapstruktúra változtatása és a munkafolyamatok megszakítása nélkül.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk