Közélet, hírek
Tisztelt Kérdező Kollégák Társasága! – Mányi István válasza
2007.11.14. 14:08
a Nyílt levélre a „Budavár – Dísz tér 17." építészeti tervpályázat „utóélete" kapcsán
Tisztelt Kérdező Kollégák Társasága!
Nem gondolom, hogy bármely kérdés elől ki kellene térnem, de első kérdésetekre válaszolva mármint, hogy sem hivatalos felkérésem, sem szerződésem nincsen e kérdéskör tekintetében, számomra a további kérdések most nem aktuálisak. Hogy foglalkoztat a kérdés a HM-HP romokat illetően, ezt nem tagadom. Így volt ez a Várkert Bazár esetében is, amely éveken át lekötötte a figyelmemet. Lezsűrizett tervekkel, teljes szakmai konszenzus mellett saját nevemre szereztem elvi építési engedélyt a műemlék épületek kiviteli szintű kidolgozásával. De passzióból tettem ugyanezt a Rákóczi úti volt Arany Griff, alias Pannónia szállodával megbízás nélkül, mígnem az 15 évvel később termőre fordult. De közel két évtizedes munkám van nekem is abban, és nem éppen lejtmenetben, hogy Egyetem áll a lágymányosi kutyafuttató parton.
A húsz évből 10 év tisztán önként cipelt feladatként. Ha valaki ismeri ezt a történetet, el kell ismerje, hogy van érzékem humorhoz és eufemizáláshoz.
Nem kell senki emlékezzen rá, de dokumentált tény az, hogy 2005-ben a HM-HP történetben a nyertes Építész megkerülésével szervezett mutyi pályázat elleni felszólalásomra született az az etikai bizottsági határozat, amely máig irányadó. Nincsen tehát passzívumom sem az elvárható kollegialitás, sem a szakmai szolidaritás rovatban, és nincsen szükségem arra, hogy bárki etikai kérdésekkel karéjozzon.
Akkor pedig fokozottan nyűgös vagyok, ha macerálják a nevemet.
Tisztelettel kérlek hát Benneteket, hogy bármely élethelyzetben, hiteles ismeretek híján mindenki csak olyan mértékig mártózzon meg, amennyire azt feltétlenül és múlhatatlanul szükségesnek ítéli. Mások rágalmazásába pedig csak akkor fogjon, ha azt később nem kell szégyellnie, már akinek van affinitása a szégyenérzethez.
Mert miről is van szó? Közíró Kollégánk magánblogjában, több folytatásban ellenőrizetlen információkkal kezdett hánykolódni.
Az első visszakérdezésre, miszerint megkérdezett-e embereket, akikről ír, máris kitérő sasszé következett. Az egészet Somlyódy Nóra kezdte. Mondhatta volna szebben kis lovag. Ez nem elég elegáns felütés így!
Majd a parttalan csapongásra kártyavár épült. Majd horror.
Nem lehet lekonzervatívozni egy kerület lakóit csupán, mert érdekli őket mi is épül a portájukon. Ez alapjog, amit éppen egy építész nem kérdőjelezhet meg, különösképp ha ott építési engedélyt remél. Handabanda.
Nem lehet en bloc lestupidozni a műemlékvédelmet, miközben folytonosan etikára hivatkozunk.
Ha csak a „Középkori Templomainkat" lapozom, Dobos Lajos gyönyörű fotóival, egyre bámulok, hogy megannyi pusztítás, romlás után még ennyi értékünk van.
A műemlékvédelem okán.
Nem lehet nem tudomásul venni önkormányzati szabályozási döntéseket sem. Vitatkozni lehet felettük, de ennek részeként fontos projektet zátonyra futtatni nem.
Most visszakérdeznék.
Hogy fordulhatott elő bármely elhibázott pályázati kiírásnál, hogy a gyeplő be volt dobva a lovak közé, miközben nem is ötletelésről, hanem megvalósítási tervezési szerződésről is szó esett?
Ki gondolhatott irdatlan közpénzeket költeni egy olyan szerződés keretében, amely nem eredményszavatos?
Vagy nem számolt senki azzal, hogy semmi garancia nincs a szabályozási terv módosítására? Nem evilágon élünk? Mit szól ehhez a Kamara? Ez nem etikai kérdés? Szerzett már bárki építési engedélyt szabályozási terv ellenében? Bizonyosan volt már ilyen, de az kívül esik a jogszerű kereteken.
Einstandolás-e az, ha az Építtető ilyen kényszerhelyzetben a jogszerű megoldhatóságon töri a fejét, ami elvárható Tőle, és feladata is egyben.
Kétségtelen, hogy az Építtető mozdulhatna már!
Egyeztethetne Kamarával, Kerülettel, Fővárossal és dönthetne és kommunikálhatná döntését. Csak és csakis ebben a sorrendben. És ha a résztvevők számára megfelelő egyezség van, akkor lehet feladatokat osztani.
Konfliktushelyzet van, de az nem írható a pályázatot nyerő Építész számlájára! Az enyémre végképp nem!
A konfliktus nem személyek közötti. Kerülöm is nevek említését.
De vajon létezik-e ebben a történetben még szeplőtlen szereplő?
Történt-e legalább kísérlet a KSZT módosítására?
Ha még ez sem, úgy a Kamara miért nem állt ki férfiasan, hogy no ezt a pályázatot is elrontottuk, és ezt csak egy újabb országos pályázattal lehet reparálni.
Lehet-e több év tévedéseinek, mulasztásainak, hibáinak, vétkeinek minden következményét most a megkérdezett három kamarai tagra zúdítani.
Lehet, hogy itt és most sem csupán fekete – fehér szerepjátékról van szó?
Szabad-e politikai erőtérbe helyezni ezt a szakmai ügyet? Mi a határ? Már vannak eszmefuttatások.
Semmi nem drága? Hegyen-völgyön lakodalom?
Ki határozhatja meg, hogy még be sem azonosított kamarai érdekek sérülése a nagyobb veszteség, vagy egy alapprojekt ejtése?
Felül lehet-e ennyire emelkedni a realitásokon, mielőtt a Felek egyezségre törekednének.
Van-e most bárkinek érvényes szerződése? Utánanézett ennek valaki?
További kérdések tolulnak.
Ti, a Kérdezők Tisztelt Társasága, nem gondoljátok-e, hogy mélyen behatoltatok a személyes szuverenitásom területére, és hogy milyen mértéken terjedtetek túl a saját lehetőségeiteken?
Elfoglaltátok az Etikai Bizottság helyét. Ki választott oda benneteket? Kinek az érdekében?
Miért nem ülnek le az OKM és a MÉK képviselői, hogy megoldást találjanak? Miért nem lehet a sok rossz történet után egy jót is megfogalmazni?
Hogy képzeli valaki azt, hogy beépül egy még nem is létező csapatmunkába. Zsenialitását kiiktatva fakezűvé azonosul. Fékezi a csapatot, hogy egy talányos éjjelen kicseréljen két dokumentációt. Ilyesmire törhetett Hegedűs István az egri várban, ha időben le nem fülelik. Ki teszi fel ezt a kérdést Rex Machinának?
Beszélhetünk itt etikáról?
Tudom, hogy minden utalás csak azok számára érthető, akik végigkísérték a folyamatot.
Zárom soraimat.
Öreg varjú vagyok már. Több karó régi ismerősként köszönt, ha széllel szemben éppen arra vitorlázom. Néha a hollóval is találkozom. A gyűrűssel! Mindig egyedül, pedig a hollók párban járnak. Párja lennék? Éjfekete, komoly tekintetében neheztelést látok, ha a rom felett körözünk. Több kár ne essen már!
Igaz hívetek,
Mányi István
Ui.: 1970. március 1-én a HM rom akkor még álló szárnyának emeletén, a délnyugati sarokszobában kezdtem dolgozni Brjeska István műtermében. Oda–vissza éppenhogy romtalanított épületrészeken botorkáltunk át. Azóta adósnak érzem itt magam.
Senkinek ne legyen kétsége. Ha a körülmények engedik, nem teszek fölösleges kerülőket.
Tisztelt MÉK és OKM! Üljetek le és jussatok ésszerű eredményre!
És mindenkinek köszönöm, hogy hozzájárult a helyzet tisztázásához.
Elsőhelyt Somlyódy Nórának.
Kedves Nóra!
Ha rendezett körülmények között lesz feladatom és tudom majd, hogy mi az, örömmel beszélgetek Veled, mint korábban is.
Mányi István
Az előzmény:
Nyílt levél a „Budavár – Dísz tér 17." építészeti tervpályázat „utóélete" kapcsán
BÉK közlemény a „Budavár – Dísz tér 17." pályázat „utóélete" ügyében
22:01
Masznyik Csaba: KÉSZ(Részlet a zárójelentésből)"A Kerületi Építési Szabályzatnak való megfelelés vizsgálata:Érdekes eredménnyel és tanulsággal járt a terveknek a Kerületi Építési Szabályzattal (KÉSZ) történő összevetése, megjegyezve azt, hogy a kiírás az indokolt eltérést lehetővé tette. Bár a méreteket sok esetben nem lehetett pontosítani, az mégis teljesen egyértelmű volt, hogy a beépítés hátsó (déli) építési vonalát a pályázók többsége nem a KÉSZ előírásai szerint választotta meg. A 30 pályázat közül 23-an módosították a kötelező építési vonalat, aminek szinte minden esetben konkrét építészeti indoka is volt. Figyelemre méltó az is, hogy a kötelező magastető választása helyett a pályázók csaknem fele lapostetős megoldást választott. A KÉSZ-ben megadott kötelező homlokzatmagassági, illetve gerincmagassági értékeket is sok tervező megváltoztatta: tény azonban, hogy – a tornyos megoldásokat nem tekintve – a magassági értékek a KÉSZ által meghatározott értékek közelében voltak. A kötelező fal-nyílás arány konkrét értékét ugyan nem lehetett meghatározni, de a tervek mintegy egyharmadában ezt az arányrendszert sem tartották be a pályázók. Ugyancsak viszonylag magas volt azoknak a száma, akik bár a szabályzatban előírt magastetős megoldást választották, a fedés hajlásszögét a KÉSZ előírásaitól eltérően határozták meg. Volt négy pályázó akik olyan megoldást választottak, amelyet a hatályos szabályozás nem tesz lehetővé: tornyokat terveztek az adott területre. Az eltérésekből levonható az a következtetés, hogy a tömb hátsó déli beépítési vonalának kötelező jellegét a szabályozás módosítása során indokolt lenne feloldani. Ugyancsak megfontolás tárgyává tehető ezen a helyen a lapostetős megoldások megengedése – annál is inkább, mivel több olyan pályamű is van, amelyik ilyen megoldás mellett nyert pozitív minősítést. Bár a pályázat sem támasztotta alá egyértelműen, hogy a jelenlegi szabályozás egyik vagy másik konkrét paramétere ellehetetleníti a jó megoldást, az egyértelmű, hogy a jelenlegi szabályozás szigorának oldása kedvezőbb építészeti minőséget eredményezhet. A pályázat bebizonyította, hogy ilyen jelentőségű területen a túlszabályozás kerülendő.
Bizonyos keretek megkötésén túl ott, ahol építészeti tervpályázat lefolytatása szükséges, az célszerűen meg kell hogy előzze a részletes szabályozás jóváhagyását."
10:00
Tisztelt Mányi István!
Csatlakozom. Kérem, válaszoljon a kérdésekre. Mi nem vádoljuk Önt hanem kérdezünk. Fontolja meg, hogy ha mi elegendőnek találnánk a véleményalkotáshoz mindazt, ami erről az ügyről a sajtóban és a neten olvasható, akkor nem kellene Önt megkérdeznünk. Ez éppen jóhiszeműségünk bizonyítéka. Ha igaztalanul vádolták meg, akkor az Ön érdeke is, hogy elmondja, hogyan történtek a dolgok az Ön szemszögéből, és kinek mely állítása hamis.
Madarasi-Papp Rita, kérdező
14:36
@Madarasi Rita: Kis Péter nem az Isten, hogy amit papirra álmodott 2-3 éve, annak hatörik-haszakad meg is kell épülnie. Ő ember. És mint tudjuk ember tervez, Isten végez. :)
De most komolyan, mi van ha egy 2 éves pályáztatás eredményét ennyi idő elteltével a kiíró tulajdonos már nem kívánja megépíttetni? Nincs joga hozzá? Már miért ne volna! Úgyhogy ne Kis-t védjétek feltétel nélkül, hanem a pályáztatás intézményét. A végeredmény szempontjávól egyébként csak jól járhatunk a mai állapottal - még ha ki is derült, hogy nagy itt a suskus, hadova, maszatolás, pénz- és presztizsharc.
15:23
@kemtam: Kedves kemtam, nagyon félreértetted, ha ezt hoztad ki az itteni kérdésekből (Kis Péter neve a Te hozzászólásodat leszámítva itt elő sem került). Javaslom, olvasd el mégegyszer a Nyílt levelet - egész másról szól.
15:44
@mB: Bocs, lehet hogy rosszul olvastam, de...
Alulírott építészek a leghatározottabban kiállunk amellett, hogy a tárgyi tervezési feladatra (helyszínre és programra) a 2004-ben lezajlott, és a zsűri szerint egységesen első díjasnak ítélt Kis Péter építész kapja meg a tervezési megbízást.
17:00
@kemtam: szerintem, kedves kemtam, ez a szőr szálának sz ő csodálatos hasogatása...
nyilvánvaló, hogy az iromány célja mi volt, s az is nyilvánvaló, hogy ezt te is tökéletesen érted.
egyébként ne feledd ezt sem, ha máűr idézel:
Amennyiben a program, netalán a helyszín olyan mértékben megváltozott, hogy az a győztes pályamű koncepcióját tarthatatlanná teszi, követeljük új titkos és nyilvános tervpályázat lebonyolítását.
és ezzel egyneértékben tovább is gondolhatod ...
17:16
@kemtam: Kedves Kemtan! Kiss Péter valóban nem az Isten, de kollégánk, akivel szolidárisak vagyunk, ha egy cseppet még hiszünk abban, hogy nem csak farkastörvények vannak, és a "struggle for life" darwinizmusa! Amellet meg - demokráciában - tiszteljük a befektetett munkáját, még akkor is, ha az ízlésünk eltér az övétől!
Az épületek pedig nem olyanok teljesen még, mint a telefonok vagy az autókarosszériák, hogy két-három év alatt elavulnak.
Egyébként a kiíró-tulajdonos nem magánember, de még magánember sem építhet akármit a magántelkén, például korlátozza a helyi építési hatóság, tehát a "Köz", és műemlékeknél a tulajdoni lapra be is van jegyezve tudtommal a műemléki státus, nem lehet akárhogy adni-venni!
17:39
@Queequeg: Kis tervét ismerve neharagudj, de ez a műemléki hivatkozás több mint vicces...
Mi lenne, ha mondjuk kárpótolnák a 2004-es győztest, annak rendje és módja szerint?
Ugyanis ha beállna a status quo, akkor biza az én szemeim egyike ugyan nevetni kezdene, de a másik kérlelhetetlenül sírva fakana.
18:01
@kemtam: Kedves kemtam, az anno rövid ó-val, a citált építész neve 2db s-sel írandó. A többi hibád azonban már nem (csak) helyesírási!
18:12
@szlovi: Nyilván a levél célját én is tudom, kedves szlovi. Egyet is értek vele (legnagyobb részt). Csak szeretném tudatosítani, hogy szerintem, nem szakmabeli szerint, nincs kőbe vésve semmi (a Vár legnagyobb szerencséjére). És hogy más épület születhessen a romokon, még csak az sem kell, hogy a "program" megváltozzék. Attól ugyanis, hogy annó X nyert, ma mondhatja a kiíró, hogy renonsz van, és kezdünk mindent előlről - új bírálókkal, új pályázattal. Bárcsak mondaná!!
De nem mondja, hanem mutyizik. És ez számomra is felettébb aggályos.
18:14
@rabbpeter: Nemá... Két S??? Biztos ez? Mert akkor itt mindeki hülye :(
18:19
@kemtam: Háááát, eddig a többi hozzászóló is így tudta, meg a bíráló bizottság és a Kamara Etikai Bizottsága is.
18:21
@rabbpeter: Kedves kemtam, megbuktam, pedig több mint 20 éve ismerem. Elnézést a kétes (2 s) megjegyzésemért.
18:44
@rabbpeter: Spongyát rá!
20:12
@rabbpeter: Amúgy a kérdést én mégiscsak feltenném, hogy valóban egy olyan tervet kell-e megvalósítani, amely eredeti formájában a KSZT-nek nem felel meg, amely amúgy nem lett első (nem első lett) a pályázaton, de megvették és tovább dolgoztatták, hogy bizonyítsa megvalósítható. Szerintem felvetődik a zsűri felelőségének a kérdése is... Amúgy azzal, ahogy nyár óta kezelik és nem kezelik ezt az ügyet, nem lehet egyetérteni, de tartok tőle a hatalomnak (megrendelőnek) jogában áll és ha okosabb lenne, lehetősége lenne kikerülni Kis Pétert és tervét. Lehet mondani egy olyan számot, hogy KP le akarjon mondani a további tervezésről... Ja, hogy ez közpénzből megy? Ugyi aztán meg a jogosan felháborodó Finta sem pályázaton nyeri el városképet és komplett kerületeket meghatározó projektjeihez a megbízást. Persze a Trigánit nem közbeszerzés...
21:03
@gertan: Köszi. Igen, erről próbáltam gondolatot közölni fentebb.
21:13
@Madarasi Rita: Tisztelt Madarasi-Papp Rita!
Bocsánatot kérek Tőled, de nem tudok Veled sem magázódni. Fiatalokkal vagyok körülvéve és közöttünk per te a kontaktus. Diploma Bizottsági gyakorlatunk, hogy a sikeres védés után kollegáinkká fogadunk Benneteket. Persze nem mindenkit személyesen, hiszen a védés más–más Bizottság előtt történik, de ez a gesztus általános érvényű. Én nem gondolom, hogy rombolni kellene.
Szinte kollegiális hangon szólítottál meg.
Nagy erény ez.
Tegnap ülésezett a BÉK Elnöksége, Felügyelő Bizottsága és Szakmafelügyeleti Bizottsága, és meghallgatta a kérdéskörben érintetteket. Már aki megtisztelte megjelenésével a Bizottságot. Az ülés nyilvános volt, és arról hangfelvétel készült. A megszületett határozatot nyilvánosságra hozták. Azt ismerheted.WGA nagy teljesítménye, hogy írásban részletesen is közzétette az elhangzottakat. Remélhetően a hivatalos jegyzőkönyv is hamarosan elkészül.
A Bizottság előre összeállított és ott feltett kérdéseire rendre kinyilvánítottam, mint ahogy eddigi álláspontom is ez volt, hogy bármely megkeresésnek csak akkor teszek eleget, ha annak teljesítése a Kamara és Építtető megegyezésén alapszik, és ha ez a szerepvállalás maradéktalanul megfelel a jogi és etikai feltéteknek.
Van, aki a nyilvánosság érdeklődését kellemetlen kérdésként aposztrofálja. Szerintem ezek nem kellemetlen kérdések, hanem kérdések. A válasz pedig nem lehet egy tesztlap kitöltése. Sajnálom, ha ebben eltér a véleményünk. A rendezés fóruma az Építész Kamara.
Az Építtető és a Kamara állapodjon meg egy jó megoldásban.A megegyezés további kommunikálása az egyezető Felek feladata.
A kérdések kérdése, hogy miért van szükség új fordulóra?
Azért mert a lefutott pályázat nem kezelte kötöttségként a KSZT előírásait, ezért annak eredménye építési engedélyezési eljárás lefolytatására nem alkalmas. De nem történt lépés a KSZT módosítására sem, kialakult egy patthelyzet. Személyes eredményemnek is tartom, ha ebből sikerül közmegegyezéssel kilábalni.
Talányos kérdés, hogy miért egyedül én reagáltam a megszólításotokra…
Tisztelettel:
Mányi István
23:45
Tisztelt Mányi István!
A kérdezők (aláírók) egyikeként hadd pontosítsak: az első kérdés nem az volt, amire levelében válaszolni látszik ("sem hivatalos felkérésem, sem szerződésem nincsen e kérdéskör tekintetében"), hanem hogy volt-e tudomása az előkészületekről, esetleg részt vett-e benne. Pontosabban:
"1. Igaz-e, hogy a tudtukkal vagy kezdeményezésükkel olyan tervezői csoport alakul(t), amely tervpályázat nélkül, egyenes megbízással készül elkészíteni a budai Szent György téri volt Honvédelmi Főparancsnokság romjának közpénzek felhasználásával történő áttervezését?
2. Igaz-e, hogy mindennek kitalálásában, megszervezésében tevőlegesen vagy akár csak hallgatólagosan is részt vesznek vagy vettek, netalán részt fognak venni?"
Az Este műsorában pedig a következő hangzott el: "Mezős úr nem tervez. De terveztet. Vagyis tervezőket verbuvál. Olyannyira, hogy lapinformációk szerint felkért építésze is van. Mányi István, a Holokauszt Múzeum megálmodója."
Válaszát várva:
Marosi Bálint, aláíró
23:39
Tisztelt Mányi István!
Nem kaptunk válaszokat. Le lettünk tegezve.Ki lettünk oktatva.Magyarázkodás, figyelemelterelés, maszatolás, relativizálás. (5. kérdés)
„Ti, a Kérdezők Tisztelt Társasága nem gondoljátok-e, hogy mélyen behatoltatok a személyes szuverenitásom területére, és hogy milyen mértéken terjedtetek túl a saját lehetőségeiteken?Elfoglaltátok az Etikai Bizottság helyét. Ki választott oda benneteket? Kinek az érdekében?”Ön talán megszokta, hogy a nyilvánosság előtt nincsenek kényelmetlen kérdések. Biztosíthatom, ennek a korszaknak – épp e nyílt levél létrejötte által is örvendetesen bizonyítottan – vége. Ez az ügy nem az Ön magánügye. Mindannyiónké, ezért természetes, ha kérdezünk. Nem Etikai Bizottság vagyunk, hanem egy szakmai közösség azon része, amelynek még/már vannak illúziói. Tehát.
Tisztelt Mányi Úr!A kérdések (olyan egyszerűek!), tömörebben fogalmazva ezek voltak:
1. Tudott-e arról, hogy pályázat nélkül alakul tervezői csoport a Dísz tér 17. ügyében?2. Részt vett-e ennek szervezésében?3. Ön szerint elfogadható-e bármilyen más út, mint a titkos és nyilvános tervpályázat erre a helyszínre és projektre?
Megtisztelne – no nem engem, hanem közel száz kollégáját -, ha megkísérelne egyenes válaszokat adni a kérdéseinkre. Ha mindhárom kérdésre „nem” a válasza, akkor felkérem Önt a nyílt levélhez való csatlakozásra! Örömmel látjuk.
És még valami. Ön ezt írja: „Senkinek ne legyen kétsége. Ha a körülmények engedik, nem teszek fölösleges kerülőket.” Kérem, ne ijesztegessen bennünket. A hollók és a varjak után már csak ez hiányzik szegény fejünknek.
Üdvözli:
Szabó Leventea Kérdezők Tisztelt Társasága © levelező tagja