Többfunkciós iskolabővítés Sátoraljaújhelyen

Plébán Lívia diplomatervében egy kisváros régi problémáját és egy iskola szükségleteit egyszerre igyekezett kielégíteni. A háztömb beépítésének újragondolásával, új tornaterem és könyvtárépület kialakításával egy igen komplex terv született. 

A tervezési terület Sátoraljaújhelyen, a város központi területén található, ahol a településszerkezet jellemzően 1-2 szintes néhány lakásos társasházakból áll.
A tervezési program a Petőfi Sándor Református Általános Iskolának a bővítése lelátóval ellátott tornacsarnokkal, amelyet esténként, illetve hétvégén a város rendezvénycsarnokként használhat.

Tervezési alapgondolatok

A Plébán Lívia diplomamunkájának tervezési helyszíneként Sátoraljaújhelyt választotta, ahol egy valós problémára igyekezett megoldást találni. A főépítésszel való többszöri egyeztetés után a Petőfi Sándor Református Általános Iskolának bővítésére és egyben a Kossuth-tömb rehabilitációjára esett a választása.

Az iskola részéről igény támadt az épület tornateremmel és könyvtárral való bővítésére. A tornaterem használatára a város is igényt tart, ezért a kisebb léptékű tornaterem helyett egy sportcsarnok létesítése volna indokolt, amelyet napközben az iskolások használnak tornaórán, esténként és hétvégenként pedig a város tarthatja az épületben különféle rendezvényeit, sporteseményeket. A könyvtár kizárólag az iskola tanulói számára lenne látogatható, megközelítése a meglévő iskolaépületen keresztül történne.

Ahhoz, hogy a tervezendő épületegyüttes megfelelő színvonalon meg tudjon valósulni ezen a helyszínen, a tervezendő épület környezetét rendezni kellett, ami a Kossuth-tömb rehabilitálást jelentette.

Némi várostörténeti kutatás után a tervező a terület problémájának forrását annak beépítettségében találta meg. Az 1970-es évekig a terület zártsorú és fésűs beépítési jelleget mutatott, ami a város fejlődése és növekedése, illetve az épületek leromlott állapota miatt nem volt tartható, ezért a tömb területén található épületek felének elbontását javasolták, aminek a helyére új társasházakat kívántak emelni.

Az 1980-as években ebből meg is valósult az egyik, a többi viszont nem épült meg, így nem került elbontásra az összes romos épület és az építési területek helyei is hányatott sorsúak maradtak a bontási munkálatok óta. Az önkormányzat tett ugyan lépéseket, hogy ezt a területet élhetővé tegye, de a megvalósult intézkedések mára már nem elfogadhatóak. Jelenleg az egyik társasház helyén egy játszótér van, ami már elavultnak számít, a természet is elkezdte visszavenni, a másik helyén egy parkoló található, ami részben aszfaltos, részben kaviccsal felszórt, részben gazos területet.

A 2000-es években a város főutcájának a rendbetétele is megtörtént, egy szépen kialakított sétáló utca került kialakításra, amely még inkább erősíti azt az igényt, hogy a Kossuth-tömb belsejét is rendbe hozzák.

Területkialakítási, épületelhelyezési koncepció, kapcsolódás a városi szövethez

Az első feladat a még az 1970-es évekből megmaradt elbontásra szánt épületek és az építészetileg értéktelen, leromlott állapotú épületek elbontása, majd a következő feladat a terület városképi rendezése volt, ami új építési telkek kijelölését indokolta, ezek beépítésével a tömb esztétikus, kisvárosias képet kap. Ehhez kapcsolódóan alakított ki a tervező gyalogos, és közforgalmi útvonalakat is. Az új tömbbelsőben törekedett a maximális parkoló helyszám és zöldterületek kialakítására.

Ezek után a terep rendezését kell megoldani, a tervezett épületem helyének biztosítására. A terület erősen lejt, így komoly feladat volt az épület összes bejáraténak a megfelelő terepsíkon való elhelyezése. A terepet, illetve az épület terepre illesztését úgy alakította, hogy a sportcsarnok magassága ne nyomja el a műemlék, illetve a műemlék jellegű épületek karakterét.

Fontos szempont volt a tervezés során, hogy az épületek elbontása után se alakuljon ki foghíjas utcakép, hanem megmaradjon a zárt sorú beépítés, ezzel biztosítva a tömbbelső megmaradását. Ezt a hiányt egy ponton kellett komolyabban kiegészíteni, az iskola mellett elbontott két kis családi ház helyén, amit a Plébán Lívia a nyeregtetős könyvtár épülettel pótolt.

Mindezek után a sportcsarnokot úgy helyezte el a tömbbelsőben, hogy a Petőfi Sándor Református Általános Iskola, a Református Templom, a volt Püspöki Palota, a sportcsarnok és a könyvtár egy önálló, közös tömböt alkosson a Kossuth-tömbön belül, érzékeltetve hogy ezek között az épületek között erős kapcsolat van.

Építészeti koncepció

Az alapvető építészeti téralakítási koncepció, hogy a magasabb csarnokteret egy alacsonyabb kiszolgáló rész öleli körbe, melynek felső részét a közönség használhatja, alsó részét pedig a sportolók.

A sportcsarnok tömegformálásánál fontos volt, hogy ne egy nagyléptékű csarnok alakuljon ki, ezért a tömeget monitor típusú felülvilágítókkal bontotta meg, az oldalfalon is lefuttatott fénnyel egy 10 méteres épülettagolást hozott létre, amely kisvárosias léptéket ad az épületnek, de ezzel az építészeti eszközzel több fény jut be a küzdőtérre is.

A könyvtár épületrésznél azt az elgondolást követte, hogy az épületnek reflektálnia kell a Petőfi Sándor Református Általános Iskola homlokzatára, de modern megfogalmazásban. Nyeregtetős épületként formájában követi az iskola épületét, ablakosztása is megegyezik az iskoláéval. Az új épület vörös cserépfedés helyett szürke fémlemezfedést, fém ablakokat, és szürke vakolatot kapott.

A funkcionális igények elhelyezése az épületben, belső funkcionális téralakítás

Az épület funkcionális kialakításában elsődleges szempont volt a "ki honnan közelíti meg az épületet" kérdés. Először is az iskolások számára kellett egy olyan bejáratot biztosítani sportcsarnokba, amin keresztül az iskolából közvetlenül a csarnokba jutnak. A következő szempont a sportolók, és a szurkoló közönség bejáratának különválasztása volt. Így a sportolók szintje a földszinten kapott helyett, míg a látogatók mozgástere alapvetően az emeletre került.

A sportolói öltözők kialakításánál figyelembe vette az utcai és az edzőcipős közlekedés különválasztását. Az alsó szinten kapott helyet még egy konditerem, illetve a szertár, ami két szint magas, hogy a hosszabb sportszerek is elférjenek benne.

A közönségforgalmi szint két irányból közelíthető meg. A sétáló utca felől egy lépcsőn keresztül és az Esze Tamás utca felől akadálymentes módon. Mindkét érkezési irányból ruhatárat és vizes blokkot helyezett el. A látogató tér középső részén a büfé kapott helyet.

Az garázs autóbehajtója síkban van terepszinttel, így  a rámpa nem csökkenti a parkolók számát. A garázsból lépcső és lift segítségével juthatunk el mindkét szintre.

Építészeti formálás, anyaghasználat, homlokzatképzés

A homlokzat képzését jelentősen befolyásolta az épület környezete. Így esett a választás a mészkőburkolatra, amely egy hagyományos építőanyag, azonban stílusában eltér a környezettől, így ez a burkolat került túlnyomórészt a homlokzatra. Olyan kőburkolat került az épületre, amelyet ha távolabbról szemlél az ember óriás kőlapoknak tűnnek (pl.: 5 x 3 m), de valójában ezek a nagy lapok null hézaggal kialakított kéregpanelen elhelyezkedő normál méretű kőlapok. Ezzel a technikával különlegessé válik az egyszerű homlokzatképzés, de mégse üt el a hagyományos városképtől.

A sportcsarnok homlokzatának kiegészítő burkolata acél sík nagytáblás fémlemez, amely a bevilágításra szolgáló nagy tömegre ráharapó épületrészeknek könnyedebb megjelenést biztosít. Az épület beugró részeire 5 x 5 cm osztású acél háló került, ezzel az anyaggal hangsúlyozva az átmeneti tereket. Ezzel a megoldással a tervező célja volt, hogy az itt járó ember már félig az épületben érezze magát.

A könyvtár épületére szürke színű vakolat került, ennek legfőbb oka az, hogy a már meglévő iskolaépülettel egyező anyag kerüljön rá, viszont színében különüljön el az új épület a régitől.

A tetőfedésnél is a hasonló logikát követett, mint a homlokzatképzésnél. Az épület fedése nyeregfedés lett, mint az iskolaépületnél, viszont a cserépfedés helyett modernebb állókorcos horganyzott acéllemez fedést alkalmazott, amely színben megegyezik a nagytáblás acél homlokzatburkolattal, ezzel is tovább erősítve a kapcsolatot.

A támfalak és az iskola felőli garázsfal megjelenéséhez egy semleges anyagot választott, a látszóbetont, azzal a céllal, hogy valóban a főépület lehessen hangsúlyos és domináns.