Tokaji színházavatás — kész a kulturális épületegyüttes második üteme

A több mint négyezer lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban Kulturális és Konferenciaközpontot létesítenek, ennek keretében felavatták a Paulay Edéről elnevezett Színházat.építész: Farkas Pál

Tokaj Kulturális és Konferenciaközpontja három ütemben valósul meg. A több mint négyezer lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban az új intézmény létrehozását főképp az indokolta, hogy a helyi kulturális események kinőtték a régi, rossz állapotban levő művelődési házat. Az egykori Zsinagóga felújításával kialakított kulturális és konferencia-központ után most elkészült a háromszáz néző befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli színház, mely csaknem egymilliárd forintból épült fel. Az összeg túlnyomó része európai uniós támogatásból, valamint hazai forrásból származik, a tokaji önkormányzatnak mindössze 23 millió forinttal kellett hozzájárulnia a költségekhez. A Színház a város szülöttéről, Paulay Ede színész-rendezőről, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról kapta a nevét.

---

 I. ütem: a Zsinagóga helyreállítása
Az épület mind helyzetével, mind építészeti adottságaival szervező eleme az együttesnek. A helyreállítás az eredeti térrendszer és tömegforma visszaállítását célozta meg: a régi Zsinagóga eredeti formában való helyreállítását, a terek karaktereit teljes mértékben tudomásul vevő, azokhoz maximálisan alkalmazkodó funkciók befogadását.

Ennek megfelelően az előtérhez kapcsolódó kétoldali lépcsők közül az egyik a tetőtérig vezetően került helyreállításra, a másik helyén az épület mellett kialakított pincei mosdó-vécécsoportot feltáró lépcső alakult ki. Az épület előcsarnoka is alápincézésre került. Itt kapott helyet a ruhatár. A Zsinagóga dongaboltozatos, öntöttvas oszlopos-galériás főtere teljes egészében az eredeti térformát nyerte vissza, míg az 1980-as években lebontott tetőszerkezet visszahelyezése helyett egy újabb tér alakult ki, amivel jelentősen megnőtt az épület használhatósága. Az épület 2006-ban elkészült.

 

 

II. ütem: kamaraszínház
Az épület földszintjén előcsarnok, ruhatár és foyer helyezkedik el. A színház előcsarnokának galériás tere az északi oldal felé üvegfallal megnyílik, így vizuális kapcsolat alakul ki a Zsinagóga mögötti tér és az előcsarnok között. A galéria alatt álló ruhatár – végében a felvonóval – önálló ritmusával ad kíséretet az aszimmetrikus főtengelynek.

A főtengely másik oldalát a galériára ívelő lépcső jelöli ki, ahol az előcsarnok galériája az udvari 300 éves tölgyfát körülölelő ív mentén fordul át az összekötő épületszárny galériájába.

Nézőtér és színpad
A színház karzatos tere 300 néző befogadására alkalmas.
A földszinten, a nézőtér mögött vetítőgépházat alakítottunk ki, melynek két oldalán egy-egy páholy található. A hangosítás és a fénytechnikai vezérlő a karzat mögött helyezkedik el, megközelítése a karzatról induló íves lépcsőn keresztül történik. Ezen közelíthetők meg a világítási hidak, és továbbhaladva megvan a kapcsolat a színpad fölötti technikai karzatokkal is. Az északi karzathoz egy VIP helyiségcsoport kapcsolódik tartózkodóval, öltözővel, vizesblokkal.

 

 

A nézőtér-színpad térsora lehetőséget biztosít mind proszcéneum-, mind arénaszínpadi elrendezésre. A nézőteret fix széksorokkal rendezték be, az arénaszínpados elrendezéshez a színpadra állítanak be további széksorokat.

A színpad a rendelkezésre álló lehetőségek miatt kicsiny méretű előszínpaddal rendelkezik. Ugyanakkor zenekari árok kialakításához megvan a lehetőség az előszínpadi padlózat kiemelésével. A színpadon a szerkezetbe süllyesztett, 9,5 m átmérőjű forgószínpaddal szerelték fel.

A színésztartózkodó-társalgó a színpad északi oldalán kapott helyet, kapcsolódva a színészbüfé fogyasztóteréhez. A díszletek a keleti oldalról szállíthatók be a színpadra. A keleti épületszárnyban kaptak helyet kiszolgáló helyiségek is, úgymint az öltözők, raktárak, próbatermek és irodák, valamint a gépészet helyiségei.

A kamaraszínház és a Serház épületét összekötő épületszárny – amelynek emeletét egy kiállítótér foglalja el – biztosítja a kapcsolatot a III. ütemben épülő Serházzal. A kiállítótérben kap majd helyet a Világörökségi helyszínek kiállítása, továbbá időszaki kiállítások.

 

 

Külső terek
Bejárat előtti tér: a megérkezőt a Zsinagóga déli oldalával párhuzamos kandelábersor vezeti az épület bejáratához, amely két kőpilon között, üveg előtetővel védetten helyezkedik el. A bejárat előtti tér az előcsarnok üvegfala előtt átvezet a Zsinagóga mögötti térre.

A Zsinagóga mögötti tér: e tér keleti térfala az összekötő épületszárny üvegfala. Az üvegfal tölgyfát övező íves felülete fölfelé tágul, ezáltal erősítve a nyitottságot a fa körül.

Keleti udvar: a Serház és a Paulay Ede színház között kialakul egy, az összekötő épületszárny keleti üvegfalával határolt tér, mely lépcsős peremezésével, utca felé lejtésével, intimitásával kisebb események színteréül szolgál.
A Zsinagóga mögötti tér és a keleti udvar az összekötő épület üvegfalain át vizuálisan kommunikál egymással.

III. ütem: a Serház helyreállítása
A terv szerint harmadik ütemben a Serház helyreállítása a cél, itt az épület eredeti térrendszerének visszaállításával olyan épület alakul ki, amely a Világörökségi Borterületek Múzeuma számára ad majd helyet.

Farkas Pál

---

Paulay Ede Színház
Tokaj, Kulturális és Konferenciaközpont
építész: Farkas Pál F.P. ArchiA Kft.
tartószerkezet tervező: Kerényi László Statika M Kft.
épületgépész tervező: Cservenyák Gábor KLIMASOL Kft.
elektromos tervező: Kucskár Mihály Vil-Art Kft.
akusztikus: Kotschy András
színpadtechnikus: Strack Lőrinc
környezetrendezés: Dobos Sára Élettér Bt.
generál kivitelező: DEPONA Kft.