Épülettervek/Hallgatói terv

Tömbfejlesztés a fenntarthatóság jegyében

1/25

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint

?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
?>
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
1/25

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint

Tömbfejlesztés a fenntarthatóság jegyében
Épülettervek/Hallgatói terv

Tömbfejlesztés a fenntarthatóság jegyében

2017.09.15. 13:15
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Dőry Bálint

Fenntartható tömbfejlesztés a Palotanegyedben / ELTE sportközpont

Tervezés éve:
2016

Stáblista

építész vezető tervezők: Dőry Bálint

konzulens: Fonyódi Mariann Phd

épületszerkezetek: Laczkovics János 

tartószerkezetek: Pintér Imre 

gépészet: Baráth Géza

kivitelezés: Lepel Adrienn 

Főpolgármesteri Hivatal: Engedyné Juhász Veronika 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Dőry Bálint diplomamunkájában az ELTE Trefort Rákóczi út-Szentkirályi u.-Trefort u.-Puskin u. által határolt tömbjének komplex fejlesztésével foglalkozik. A tömb azzal a speciális tulajdonsággal rendelkezik, hogy központi elhelyezkedésének ellenére a belsejében egy jelenleg alulhasznosított, nagy kiterjedésű és összefüggő terület található.

Álláspontom, hogy a tömb továbbépítése gazdasági okokból elkerülhetetlen, azonban a jelenleg érvényben lévő (fővárosi és kerületi) építési szabályzatok, illetve a köztük fennálló anomáliák, valamint a profitmaximalizáló fejlesztők egy olyan beépítési struktúrát konzerválnának, mely nem használja ki a tömbben rejlő lehetőségeket egy élhető és fenntartható épített környezet létrehozására. Ennek eredménye látszódik a jelenleg tervben lévő fejlesztésekben (Puskin utca 4. és 6.), mely során egy túlzsúfolt, a gazdasági érdekeket öncélúan kifejező beépítés jönne létre, ami észrevehetően csökkentené a környék élhetőségi mutatóit.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
5/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint

A Budapest Ösztöndíj Program résztvevőjeként a diplomatervemmel a célom az volt, hogy egy olyan fejlesztési szcenáriót vázoljak fel a tömb továbbépítésével kapcsolatosan, ami szem előtt tartja a gazdasági, tulajdonosi és jogi tényezőket, de emellett egy előremutató és fenntartható városfejlesztési víziót tár fel, mely megoldást nyújtana a tömb speciális helyzetére és a benne rejlő potenciált a tömb előnyére aknázná ki. Tézisem, hogy ennek alapkövetelménye a tömb fejlesztésében részt vevő szereplők, így a fejlesztők, a tulajdonosok és az önkormányzat együttműködésével valósítható meg, akik felismerik, hogy minden szereplő (gazdasági) érdeke is a kooperáció és ennek okán funkcionálisan és építészetileg is összehangolják fejlesztéseiket.

Kutatásom során részletesen elemeztem a tömb történetét és kialakulását, tulajdonosainak jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, valamint a fenntarthatóság komplex kérdéskörét, és ez alapján vázoltam fel tömbfejlesztési javaslatomat, mely magán és intézményi fejlesztések által valósulna meg. A beépítés kihasználva az Fővárosi Rendezési Szabályzatban megengedett legnagyobb beépíthető alapterületet, az épülettömeg tűzfalak mentén való elhelyezésével megtartja a tömbre jellemző belső zöldfelületet és hasznosítja azt.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
10/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint



Tömbtörténet

A Palotanegyed tömbjei a városfalon kívülre estek, így ez a terület a 19. században gazdasági funkciót töltött be kertekkel, állattartással és kisipari funkciókkal. A kertek (melyeket a korabeli térképeken latinul hortus-ként jelölnek) meghatározóak voltak a nagyméretű tömbök kialakulása során. A város növekedésével egyre inkább átalakult a terület és megjelentek a rekreációs, reprezentatív funkciók. A szomszédos tömb (a mai Trefort-kert) területén volt a Beleznay-kastély a botanikus kerttel, a későbbiekben pedig a nyári színház deszka építménye volt megtalálható a terület Puskin utca felőli részén. A századfordulóra teljesen beépült a terület, azonban a tömbök méretükből fakadóan nem épültek be teljesen, amire a jelenlegi épületek hátsó traktusában található nagyméretű kapuzatok is utalnak. Mindezek eredményeképpen alakult ki a vizsgált tömb belsejében is az összefüggő beépítetlen terület.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
19/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint



Tömbfejlesztés

A célom egy olyan tömbfejlesztés kialakítása volt, mely figyelembe veszi a városi fenntarthatóság alapelveit és mindemellett szem előtt tartja a gazdasági és jogi tényezőket is. A kutatásom során egy fenntarthatósági eszközrendszert alakítottam ki, melyek elemei alkalmazhatóak a tömb fejlesztése során. Ezek az eszközök Szabó Julianna által meghatározott öt fenntarthatósági mutatóra épülnek (területfelhasználás hatékonysága, beépítés jellege, közlekedés minősége és jellege, városi energiarendszer, városi társadalom diverzitása) és három léptékbe csoportosítottam őket (város, tömb és épület). Emellett alapul vettem Rotterdam fenntarthatósági jövőképének megállapításait, amely hipotézise szerint a fenntarthatóság a zöldítéssel és a sűrűség növelésével érhető el (sustainability = densification + greenification).

A tömbben jelenleg több alulhasznosított vagy üres, fejlesztés előtt található épület, telek található. A tömbfejlesztés struktúrájának meghatározásakor fontos volt, hogy egy életképes modell jöjjön létre, ami így a egyéni, tőkeerős szereplőkre fókuszál (fejlesztők, ELTE, önkormányzat). A szereplők közösen határozzák meg a fejlesztés keretrendszerét, de ezt követően az önálló beruházások által valósul meg. A funkciók meghatározásakor figyelembe vettem a jelenlegi piaci-gazdasági helyzetet és a jelenlévő igényeket is, így tervemben reprezentatív irodaház, magánkollégium, egyetemi sportközpont és továbbképző intézet kialakítására tettem javaslatot.

Az új beépítés kialakításakor elsődleges szempont volt a tömb belsejében található zöldfelület megtartása, fejlesztése, valamint annak beépítése a meglévő városszövetbe. A Kossuth Lajos utca-Rákóczi út tengelyen több átjárható belső udvar is található, mint például a Ferences- és Kerepesi-bazár. Tervemben egy kétszintű tömbmegnyitásra teszek javaslatot, mely az épületek által létrehozott udvarokból, valamint a tömbbelsőben létrejövő, a tömb történetére reflektáló kertből/’hortus’-ból áll. Az átjárhatóság a Trefort-kerthez hasonlóan a tulajdonosok által szabályozott és felügyelt. Az újonnan létrejövő tömegeket a meglévő tűzfalak mentén helyeztem el, így a tömbbelsőben egy fallal körülvett kert jön létre. A zárt kertet a tájépítészetben ‘hortus conclusus’-nak hívják, melynek gyökerei az ókori építészetig (peristyle) nyúlnak vissza.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
20/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint



A tervezett épület bemutatása

A Puskin utca 6. alatt álló műemlék kora-klasszicista épület változatos múltra tekint vissza. Az első magyar gyermekkórház működött benne, a két világháború között és alatt serfőzde, majd a Sörkatakomba nevű kultikus söröző működött benne, mely a legnagyobb kerthelyiséggel rendelkező vendéglátó volt Pesten. Az egyetem és az ELTE Trefort gimnázium hiányt szenved sportolási/rekreációs funkciók terén, a gimnázium továbbá nem rendelkezik nagy befogadóképességű teremmel sem. A diplomatervemben sportközpont kialakításával foglalkoztam részletesen a Puskin utcai épületben, amely az egyetem, valamint a gimnázium sport- és reprezentációs igényeit kiszolgálná egyaránt.

Az épület alaprajzi rendszerének az alapját a meglévő műemlék ház függőfolyosós geometriájának a körbezárása adta. A függőfolyosók vonala által közbezárt területen alakult ki az udvar a kapubejárót követően, valamint a sportpálya tere a pinceszintre süllyesztve, illeszkedve a kétszintes épület léptékéhez. A közlekedőmagot és a kiszolgáló funkciókat magába foglaló tömeg a déli tűzfal mentén jött létre az oldalszárny folytatásaként, valamint az udvar alatt a pinceszinten. A sporttermet oszlopos árkádsor határolja a belső kert felé, így az épület pavilonszerű homlokzatával a ’hortus’ vizuális bővületeként viselkedik. Az árkádsor biztosítja a fedett-nyitott teret a kerthez kapcsolódva, valamint az átközlekedést a különböző udvarok között. A sportterem nagy felületű üveghomlokzata által szinte külső térré válik. A tetőszinten szabadtéri sportpálya található, amit tömeget alkotó, fémhálóra futtatott növényzet határol. A sportpálya a gimnázium udvaráról közvetlenül is elérhető a két épülettömeg közé feszülő lépcsőn keresztül.

 

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
21/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint

 

Az épület funkcionális kialakítása során biztosítottam a kétféle használat működését egyaránt. A mindennapi használat esetén a meglévő épületben kialakított előtéren keresztül közelíthető meg az épület, a pinceszintre lejutva találhatóak az öltözők, majd a ’tiszta cipős’ lépcsőn keresztül elérhetőek a három szinten elhelyezett sportfunkciók. Reprezentatív használat esetén az udvaron keresztül közvetlenül elérhető a nagyterem és a függőfolyosók vonalában létrejövő lelátó. A műemlék homlokzata jelenleg egy háború utáni helyreállítás eredménye, az eredeti kora-klasszicista homlokzatot visszaállítottam korabeli fényképek alapján. Az új épület Thermomass beton felületű pillérek által osztott üveghomlokzata illeszkedik a klasszicista homlokzat vertikális osztásrendszeréhez. A belső térben is a beton dominál, de kiegészül tölgyfa felületekkel (sportpadló, álmennyezet, nyílászárók).

Dőry Bálint

 



Opponencia


A helyről és a javasolt fejlesztésről:

Példaértékű a helyszín választás: a Palotanegyed Rákóczi út, Puskin utca, Trefort utca Szentkirályi utcák által határolt tömbje. A Palotanegyed egykori nagy belső zöldfelülettel-kerttel rendelkező házai ma feltáratlan, kihasználatlan, elvaduló, dzsungelesedő, egymással kommunikálni nem akaró, nem tudó kertekkel rendelkezik. Történik ez akkor, amikor a környező intézmények (ELTE, Trefort Gimnázium, Semmelweis Egyetem, Andrássy Egyetem, stb.) jelentős helyhiánnyal, de főleg a rekreációhoz szükséges zöldfelületek hiányával küzdenek. A fejlesztési javaslat szerint a Puskin utca 6. sz. alatti kétszintes, XIX. sz. eleji klasszicista ház (egykori Első Magyar Serfőzde, majd Első Magyar Gyermekkorház, ma használaton kívüli) és annak mélyen a tömb belsejébe nyúló telkének használata megoldást jelentene úgy a nagyon értékes belvárosi zöldterületek közkertekké való minősítéséhez, mint a környező jelentős oktatási intézmények, de a kerület sporttermekben szűkölködő igényeinek a kielégítésére is.

A Puskin utcában a szemközti oldalon az ELTE campusának -Trefort kertnek- a bejáratával szinte felkínálja ezt a fejlesztési lehetőséget. A korábbi nagy tömb rehabilitációs kezdeményezések rendszerint azon buktak el, hogy nem volt biztosítva hosszú távon a használók, a használat, az üzemeltetők és tulajdonosok viszonya. Ez esetben a javasolt funkció és az általa generált épületkarakter, és nem utolsósorban az üzemeltető és tulajdonos (ELTE) biztosítékul szolgálnak a tömbbelső feltárásának hosszú távú életképes üzemeltetésére. Kétség kívül a tulajdonos az ELTE szerepe meghatározó ebben a viszonyban. Figyelemre méltó Dőry Bálint alapos kutatása ebben a kérdéskörben!

Elgondolkodtató a fejlesztés módja… A klasszicista műemlék ház pince plusz két szintjével a környezetéhez képest alacsony beépítés. Ha az elmúlt korok magától értődő fejlesztéseit követjük szembetűnő mennyire természetesen építették tovább emeletráépítéssel a hasonló helyzetekbe került alacsonyabb házakat, főleg ha a szerkezet még terhelési tartalékkal rendelkezik. Erre jó példák a budai vár polgárházai, de a budafoki út háború utáni újjáépítésből fakadó emeletráépítései is és sok más ráépítéssel való fejlesztés Budapesten, de Salzburgtól Sopronon át Kassáig számos továbbépítés. Ennek eredményeként létrejövő harmonikus térfal egy-egy tömbkaraktert megerősít, egyértelműsít. Ezt a lehetőséget Dőry Bálint elkerüli.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
22/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint



A funkcióról, térszervezésről:

A terv a Puskin utca 6. szám alatti klasszicista műemlék házban és annak telkére telepít egy, a kerület és környező oktatási intézmények igényeit kielégíteni tudó sportközpontot, fedett süllyesztett tornatermet edzőtermekkel, a tetőn nyitott kosárlabdapályával és az ezeket kiszolgáló helyiségeket öltözőket, üzemeltetési egységeket. Az új nagyobb térigényű funkciókat a telek mélyén a műemlék épülethez kerengővel, vagy ha úgy tetszik zárt udvarral csatlakozó tömbben helyezi el. Pinceszinten a régi és új teljesen összeépül. A sporttermeket kiszolgáló öltözők az udvar alatti terekben kapnak helyet. A szintek közötti kapcsolatot, az udvart délről határoló karéj lépcsői látják el. A szomszédos telkek udvarok feltárását (leendő kollégium, Trefort gimnázium, ELTE, Szlovák intézet) az udvart északon határoló karéj fedett nyitott passzázsa, "kerti pavilonja" generálja. Diszkréten, de határozottan.

A műemlék épület korábbi funkciói (serfőzde, gyermekkorház) egyik esetben sem voltak épületkarakterből származtathatóak, sőt… A mi esetünkben – sportközpont - óvatosan kell vizsgálódnunk… Egy sereg olyan funkciót kell elhelyezni, amelyik a meglévő épület tereinek karakterével, használati módjával és a kerület történetével ellentmondásban állhat… Dőry Bálint figyelt erre: a meglévő épületben helyezte el azokat a funkciókat, amelyek olyan térkaraktert generálnak, amelyek nem feszítik szét a klasszicista szerkezetek és téregységek jellegét eleganciáját. A nagyobb térigényű sporttermeket a telek mélyén udvarral a klasszicista háztól hátrahúzva helyezi el, a műemlék ház földszintjén egyrészt a fogadó recepciós terek, valamint az üzemeltetés kapnak helyet. Az emelet hosszú tereiben a vívásedzések pástjai kaphatnak helyet, így még a szűkebb kerület múltját is sikerül belopni a nagyon XXI. századi funkciók közé.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
23/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint



A térszervezés, épületkarakter:

Az épület funkciójából adódóan meglehetősen karakteres tömegek és terek származtathatóak. Külön említésre méltó esetünkben a nagy sportterem szinte kerti pavilonszerű formálása. A kertekkel, oldalsó telkekkel való kapcsolata példaértékű. A műemlék épülettel való udvarteres kapcsolata a teljes tömb térszövetének karakteréből táplálkozik, de ugyanakkor újraértelmez - értéket ment. Világos átlátható működést generál az udvartér feltárásával és a szomszédos telkek kapcsolatával. Képletszerűen tömör és egyértelmű a használók számára a közlekedősávok- magok elhelyezése, a fő funkciókat magába záró termek feltárása, működési sémája. A pinceszinten elhelyezett gépészeti fiókközpont működése illetve működtetése elhelyezéséből adódóan kissé kérdéses, mert szükséges hozzá a szomszédos fejlesztések egyidejűsége is.

Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint
24/25
Fenntartható továbbépítés - építész: Dőry Bálint



Anyaghasználat, részletképzés:

A klasszicista műemléképület homlokzati helyreállítása példaértékű. Figyelemre méltó az udvarteres klasszicizáló, de nem történelmieskedő, nem stilizáló térkapcsolat és anyaghasználat az új épülettel és a szomszédos kertekkel. A thermomass betonfelületek a nagy elegáns Jansen acél keretű nyílászárók a kerület és a klasszicista műemlék ház és belső kertek eleganciájához emelik a belső funkciókat. Mindezt úgy, hogy fölösleges elburjánzó részletképzést kellene alkalmazni, hőhídmentesítés végett. 

Dőry Bálint tervét különösen érzékeny körültekintő, megfontolt kérdésfelvetésekből táplálkozó, precíz, tű éles következtetésekből, döntésekből lírai minőséget megalkotni tudó, igen értékes munkának tekintem. A tervet javasolom elfogadásra.

Péterffy Miklós



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk