Toronyház ankét

A Budapesten tervezett toronyházakkal kapcsolatos álláspontok megismerésére nyílt fórumot szervezett a Budapest Társaság 2000. szeptember 17-én

Épülnek-e toronyházak a közeljövőben Budapesten, konkrétan a Főváros XIII. kerületében, az Angyalföldön, az Árpád-híd pesti hídfője térségében? Nincs-e elkésve a Főváros, ha valamilyen módon előre meghatározott mederben akarja tartani a befektetői akaratot toronyházak építésére? Negatív példa ilyen folyamatra a bevásárlóközpontok építése, amit csak utólag sikerült szabályozni, és így nem biztos, hogy a gomba-módra szaporodó plazák és centerek a kereskedelmi célok megvalósítása mellett kedvező közlekedési szituációkat teremtenek és általában építészeti szempontból pozitívan értékelhetők lennének. - Többek között ez is elhangzott azon az ankéton, melyet a Budapest Társaság hívott össze szeptember 17-ére a Hélia Szálló konferenciatermébe.

Budapest városának szépsége a Duna két partjának éles kontrasztjából fakad, a hegyes budai táj a folyó pesti oldalán hirtelen lesz lapos alföld, ami egyébként a folyótól távolodva meglehetősen egyenletesen kiemelkedik, és ezzel természetes határt szab ezen az oldalon is. E kivételes természeti környezetben az utóbbi százötven évben viharos gyorsasággal alakult ki a város útrendszere, a legtöbb híd és Budapest sajátos építészeti karaktere. Mindez remekül megfigyelhető a budai magaslati pontokról, a János-hegytől kezdve a Citadelláig.

Jelenleg ebbe a sziluettbe csak néhány olyan magasház metsz bele, melyek a hetvenes-nyolcvanas években épültek, például a SOTE elméleti tömb a Nagyvárad téren vagy a Tásadalombiztosítási Igazgatóság a Róbert Károly körút - Váci út kereszteződésében. Éppen ez utóbbi mellett épült fel az elmúlt években a Rendőrség központja, amely főleg antennájával emelkedik ki, viszont meglehetősen nagy alaprajzi kiterjedésű tömb. Több kisebb épület is áll már ezek közelében, a Váci út Duna felőli oldalán pedig nagy, tízegynéhány emeletes lakóblokkok sorakoznak. A kerület vezetésének szándéka az lenne, hogy élő városi "agóra" kialakításával tegye vonzóbbá a forgalmas útkereszteződés térségét. Erre olyan megoldást kezdtek tervezni (építész Finta József, a Rendőrségi központ tervezője), hogy a földszint + kétemeletes városközpont fölé két toronyház épülne - magánbefektető finanszírozásában -, melyek közül az egyik "veri" az összes eddigi budapesti épületet.

Ebből robbant ki a vita, mégpedig eléggé későn, amikor már tulajdonképpen sikerült átverekedni a tervet a fővárosi terv-zsűrin. Időközben pedig kipattant, hogy lenne még két másik ház is, a Dunához sokkal közelebb, a hídfő északi és déli oldalán. Majd csak a történészek fogják kideríteni, hogy (egyelőre?) miért nem indultak meg ezek az építkezések, mindenesetre úgy tűnik, toronyház ügyben még "nem ment el a hajó".

Az ankét elején levetítették azt a tévéműsort, melyet e konkrét esetről készített Osskó Judit az Unokáink is látni fogják sorozatban, és amely néhány hónapja volt adásban. Ebben többen felszólaltak a tervezett toronyházak ügyében pro és kontra, valamint kiderült, hogy a BVTV Rt. elvégzett egy vizsgálatot, hogy különböző magasságú házak hogyan változtatják a város arculatát.

Az ankét alkalmával, a filmet követően többen röviden vázolták álláspontjukat, olyanok akik a filmben is szerepeltek (Albrecht Ute várostervező, Pazár Béla építész, Ráday Mihály operatőr és városvédő, Schneller István, Budapest főépítésze) és mások (Apáti-Nagy Mariann újságíró, Meggyesi Tamás urbanisztika professzor, dr. Nagy Bélavárostervező, Miklóssy Endre építész valamint e sorok szerzője), abban nagyjából megegyezve, hogy teljes tiltás nem lenne jó álláspont a budapesti toronyház építésre, de meg kell találni az előrelátó szabályozás legjobb módozatait. Amint Schneller István elmondta, ennek első lépéseként októberben tárgyal egy előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés.

A konkrét esetről szólva Fegyverneki Sándor, a XIII. kerület főépítésze elmondta, hogy a két Dunához közeli épület terve valószínűleg lekerül a napirendről - ezekről egyébként a BVTV szakértői anyaga is azt állapította meg, hogy nagyon károsan zavarnák a városképet. További tárgyalások folynak majd a tervezett városközpontról és az ahhoz kapcsolódó két toronyházról, bár itt még a kerület által jóváhagyandó szabályozás sincs meg magasház építésére.

Mindezt követően nagy vita nem alakult ki a kérdésről, néhány hozzászóló megerősítette az elhangzottakat: korlátozott magasságban és csak nagyon megfontolt szabályozással szabad teret engedni toronyházak építésének Budapesten.

Amihez annyit muszáj hozzáfűzni, hogy sokkal több alkalmat, számos más fórumot kéne teremteni ilyen és hasonló kérdések megvitatásához, és ebben kezdeményező szerepet kell vállalnia a Főváros vezetésének. Egyelőre nincs olyan nyílt párbeszéd építész szakmán belül vagy akár ennél tágabb körökben, ami időben felszínre hozná a problémákat, és a lehető legjobb megoldások felé terelne befektetőt, építészt, várostervezőt és megnyugtató választ adna minden más érdekeltnek is. Sok minden dől el a "színfalak" mögött, nincsenek fantáziát megmozgató, jó pályázatok stb. A felvetődő problémák utólagos tárgyalása viszont sokakban tüskét hagy, jobb esetben egyszerűen közönyt kelt.

Vargha Mihály

 

---

 

Angyalföldi új kerületközpont terve - toronyházak tövében, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán

Találkozó a tervezők és az érdeklődők között

2000. október 11-én délután fél ötkor

a Berzsenyi Gimnáziumban
Budapest XIII., Kárpát utca 49/53.

A meghívottak között van dr. Finta József építész és Fegyverneki Sándor, Angyalföld főépítésze