Trapéz

Hatalmas irodaházegyüttes épülhet Budapesten, a Duna Pláza közelében. A mintegy 53.000 m2 összterületű, új köztér kialakítását is magába foglaló beruházás építészeti terveit, a Tiba Építész Stúdió munkáját azonban komoly szakmai ellenállás fogadta. Haba Péter tervtanácsi beszámolója.

Hatalmas irodaházegyüttes épülhet Budapesten, a Duna Pláza közelében, a Kaba-Elzett Zrt. üzemépületeinek helyén. A Váci út, Föveny utca, Fiastyúk utca és Madarász Viktor utca által határolt területen a beruházó 2017-ig öt tömböt emelne (összterület: 53.000 m²), s a projekt kapcsolódna a Rákos-patak és környéke zöldterületi rehabilitációjához is – derült ki a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács október 8-i ülésén. A rendelkezésre álló területet jelenleg a Bence utca szeli ketté egy kisebb és egy nagyobb részre – a beépítésnek ehhez az adottsághoz is igazodnia kell. A nagyobbik részre tervezett négy irodaház nagyjából 50x50 méteres közteret fogna közre. A terv immár második alkalommal mérettetett meg a tervtanács előtt.

 

Tiba János, a Tiba Építész Stúdió Kft. vezető tervezője elmondta, hogy e köztér tervezése jelentette számunkra a projekt legfontosabb elemét. Az irodaházak között gyalogos sétányokat képzeltek el, melyek a terület belsejében egyetlen nagy térré tágulnának. Mindenképpen el akarták kerülni a szabályos kereszt alaprajzot, így a szemben futó sétányok tengelyét egymáshoz képest elcsúsztatva húzták meg, hogy a tér intimitását, zártságát fokozzák. Az egyes irodaházak belső udvarait passzázsok kötnék össze a térrel.

A tervezők a négy irányból összefutó sétányokból kialakuló teresedést trapéz alaprajzúra formálták, ugyanis építészettörténeti vizsgálódásaik alapján úgy látják, hogy a legélhetőbb, legjobban használható városi terek elrendezése gyakorta ezt a sémát követte. Azt is észrevették, hogy az elmúlt évszázadokban a trapéz alakú terek hosszabbik oldalára mindig valamilyen hangsúlyos elemet (szobrot, tornyot, stb.) helyeztek el. Követve az egyik irodaház testéből magas „gólyalábakon" álló dobozszerű tömeg nyúlik ki. A támaszok alsóbb részein erkélyek függenének és az egészet növényzet futná be. E vertikális elem formai szempontból tulajdonképpen a köztér dizájnjához kapcsolódna. Ez utóbbit a Tiba Stúdió az S73 kert-, táj- és városépítészeti tervezőirodával közösen készítette el. Tiba János rámutatott, hogy a homlokzatok a Váci úti oldalon tömörebbek, míg a Madarász utcai lakóházak felé fokozatosan fellazulnak, nyitottabbakká, tisztábbakká válnak.

Szinte nem volt a tervnek olyan részlete, amellyel szemben a tervtanács tagjai ne emeltek volna kifogást. Egybehangzóan ismételték, hogy sántít a történeti hivatkozás, s hogy a vertikális „jel" is elhibázott, mert annak önálló egységként kellene megjelennie, leginkább valamilyen „land artos" formában. Azt a véleményt is többen osztották, hogy a térnek az épületek elrendezéséből természetesen kell következnie, s nem az azok által meghagyott maradéktérnek kellene lennie. Kételkedtek abban is, hogy a Váci út mentén egy ilyen belső tér élővé tehető-e – bár azzal egyetértettek, hogy a környéknek nagy szüksége van ilyen közterekre, ám ez a megoldás túlzottan elszigetelt és luxusnegyed-jellegű, melyet a helyiek kevéssé fognak kedvelni. Elmarasztalták a „jel" és a homlokzatok túlzott divatkövetését, formai következetlenségét is, illetve a Váci úti front monotóniáját és a belső részek ötletszerű tagolását.

 

 

"A Tervezők a homlokzatokat felületként (skin) értelmezik, a játék a vertikális-horizontális irányokkal a tömbszerűséget álcázza. Ez nem tekinthető határozott és magabiztos állásfoglalásnak. A korábbi változathoz képest szűkült a felhasznált anyagok köre, csökkent az üvegfelületek aránya. Az anyagváltások logikája sajátos, de konzekvensen végigvitt. Az 5. és 6. szint formalista architektúrája átgondolásra javasolt. A Váci úti kép elviselhetetlenül monoton." – írja a tervtanácsi állásfoglalás.

Z. Halmágyi Judit kiállt a terv mellett, mondván az ígéret, amit ez a terv rejt, fontosabb, mint a részletek; a tér eltalált, a tömbök tiszták, homogének, s a Váci útra jellemző építészeti színvonalat messze felülmúlja a terv. A tagok a beépítés konfigurációját azonban nem kifogásolták, mint ahogy alapvetően jó ötletnek tartották a belső közteret is.

A vita végén a tervet leszavazták, engedélyezésre nem javasolták. A tervtanácsi állásfoglalásban összefoglalóan ez olvasható: "A bemutatott tervben a beépítés alapvetései megfelelőek. A központi tér térfalainak struktúráját, anyaghasználatát érdemes újragondolni. A tervezett „JEL" motívum az épülettömeg és nem a tér jele. Disszonáns, labilis hatása miatt a Tervtanács nem támogatja. A Váci úti kép monoton, a kapu-kompozíció egyik elemének megvalósulása még bizonytalan."

Haba Péter