Épülettervek/Hallgatói terv

Trial edzőtelep a tarcali kőfejtőben

1/27

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/27

Trial edzőtelep a tarcali kőfejtőben
Épülettervek/Hallgatói terv

Trial edzőtelep a tarcali kőfejtőben

2014.09.07. 10:00
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Máté Tamás

Földrajzi hely:
Tarcal, Magyarország

Vélemények:
1

Trial edzőtelep, Tarcal, kőfejtő

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Témavezető: Ferencz István
Építész konzulens: Ferencz István
Elméleti konzulens: Soóki-Tóth Gábor
Épületszerkezettan: Novák Ágnes
Statika: Ligeti Ágnes
Gépészet: Oltvai Tamás
Opponens: Golda JánosModell fotók: Ibrahim Mehdi Aida, Ladocsi András

MÉD:

„A triálban minden a hirtelen súlypont-áthelyezésre épül: el kell találni azt a pontot, ahonnan a lendület továbbvihető és az egyensúlyi helyzet tartható. Egy szépen teljesített ugrást nüansz választ el az eséstől." Máté Tamás diplomamunkája.

Máté Tamás terve tele van finom és kockázatos súlypont-áthelyezésekkel. A jó tervekben gyakran nüansznyi a távolság siker és kudarc között. 

Itt van mindjárt a tervezési program alapja, a bike-triál extrém kerékpáros akrobatika, környezetünk szürmodern lenyomatainak, felületeinek, hajlatainak és horpadásainak érzéki letapogatására született kortárs szabadidős tevékenység. A kívülállónak talán úgy tűnhet, mintha lépcsőket, járdákat, támfalakat és rézsüket ritmikus mozgásukkal szkennelő kapucnis biorobotok űznék ezt a műfajt. A világranglista-hetedik Hegedűs László ceglédi triálos például állítólag helyből másfél méter magasra tud felugrani biciklijével, ha éppen kerítés akad az útjába.

7/27

Ezek a fiúk úgy ugratnak nyereg nélküli bringáikkal, mint a régiek a szőrén megült sárga kancával. Az embernek persze mindig is volt hű segítőtársa: először kutya, aztán ló, később autó, most éppen a kerékpár, aminek hatalmas reneszánszát éljük napjainkban. A motorizált városi életforma mintha átalakulóban lenne és egészen másfajta, nagyon különböző mozgásformák törnek utat maguknak.

Úgy tűnik, hogy a világ újfajta birtokbavétele zajlik: a székbe, autóba, tévé elé kényszerített modern ember fellázadt és próbálja áthelyezni a súlypontját.

Tamás azonban – tudatosan vagy ösztönösen - mégsem városi helyszínben gondolkodik, hanem nagyon ütős természeti környezetet keres és talál. A lélegzet-elállítóan méregzöld tarcali tengerszem azonban kicsit ipari környezet is egyben: lényegében egy felhagyott kőfejtő okozta seb a Tokaj-hegy átellenes, Tarcal felőli oldalán.

14/27

Finom súlypont-eltolódást érzékelünk megint: a természeti és művi táj közelít egymáshoz, föltételezi egymást és a különböző tevékenységek – esetünkben egy túlszabályozott világra válaszul adott speciális sporttevékenység - révén össze is fonódik. A választott építészeti karakter ezt a dinamikus egyensúlyi állapotot tükrözi: a hegyoldalba telepített parazita lakó- és kiszolgáló-konténerek ugyanúgy egyensúlyoznak a sziklafalon, mint az ugrásra készülő triálosok súlypont-áthelyezés közben.

Balance in a quarry_2014 from mt on Vimeo.

 

Lehet-e fenntartható építészetben gondolkodni Magyarországon egy olyan öntörvényű, periférikus szubkultúra számára, mint a triál?" – kérdezi a tervező a tanulmányban. Az egyik építészeti lehetőség kétségtelenül a sportágra jellemző aktív internetes kommunikáció fölhasználásával a tájseb új design-arculattal, ikonikus szobor-épülettel való gyógyítása lehetett volna. Szerencsére a diplomaterv nem ezt a marketinges utat választotta. Inkább kis elemekből álló, fokozatosan fejleszthető, ütemezetten, kis lépésekben is megvalósítható szakipari modul-rendszert tervez, amely rugalmasan képes reagálni az alakuló igényekre. Paradox módon éppen az egykori kőbánya indusztriális jellegére reagálva tartja tiszteletben a táj szellemiségét. A genius loci ugyanis már nem romantikus természeti idill, hanem a modern utáni világ bonyolult egyensúly-keresése, amely folyamatos súlypont-áthelyezésekből áll.

23/27

Máté Tamás diplomaterve kockázatos, de végül szépen teljesített ugrás. Egyensúlyt teremtett egy extrém szubkultúra közösségi igényeinek kielégítésében és egy különös természeti környezet értékeinek építészeti kiaknázásában. Ezért a tervet elfogadásra ajánlom.

Szentendre, 2014. 06. 03.
Golda János

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.09.07.
11:17

Nem derül ki, hogyan közelíthető meg a tarcali helyszín, a pálya, normál futóművű mentőautóval. Ha sehogy, akkor ez a terv a képzőművészet területére tartozik. 

Triálos ill. akrobatikus kerékpár-versenypálya amúgy van már, méghozzá igencsak szem előtt Magyarországon. Ha a 71-es úton Tihany felé elhagyjuk Balatonfüredet, a kertészeti árusítóhely után látható egy minősíthetetlen külsejű, elhagyott, vörös salakos dombokkal, fatönkökből emelt ugratóállásokkal tarkított, dudvás terület, ahol valamikor, talán három éve, rendeztek egy-két versenyt. Azóta ott züllik ez a nem is olyan kis objektum. Ennek civlizálása, áttervezése, természet- és emberközelivé alakítása volna az igazi építészi-tájépítészi kihívás.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk