Épületek/Irodaépület

Tűzoltóság a keleti végen

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Tűzoltóság a keleti végen
Épületek/Irodaépület

Tűzoltóság a keleti végen

2007.03.08. 11:38

Nyírbátorban, ebben a 14000 lakosú több mint 700 éves városi múltra visszatekintő településen újabb, a város léptékében jelentős méretű épületet adtak át a közelmúltban, így a Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága új épületbe költözhetett. Építész tervezők: Dombi Gábor, Fodor Sándor

A keleti országrész talán legszegényebb részeként tartják nyílván a Nyírséget, azonban mára elmondható, hogy az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül. A fejlődés egyik jól látható ismertető jele az új épületek megjelenése, amelyben a környéken szerencsére nincs hiány. Nem kell messzire menni, hiszen Nyíregyháza figyelemre méltó új épületei mellett. A Nyírség déli részének központjában Nyírbátorban, ebben a nagy történelmi múlttal rendelkező városban a tavalyi évben adták át az ország legmodernebb művelődési házát a főtéren. Ennek árnyékában egy kisebb volumenű építkezés is zajlott a város határában, amely ugyan más értékrendben, de hasonlóan fontos szerepet tölt be a kistérség életében, és a szó szoros értelmében emberi életek múlhatnak megfelelő kialakításában.


A 2004. év végén a Belügyminisztérium által 4+1 szerállásos tűzoltóság tervezésére kiírt meghívásos tervpályázaton öt értékelhető pályamű született. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek elkészítésének jogát a győztes pályázó nyerte el.

 

 
A tervezési terület a város nyugati határában a Debreceni úton található. A telek gyakorlatilag sík terep, keleti irányba enyhe lejtéssel. A rendezett terepszintet a jelenlegivel közel azonos szintre terveztük. A telepítéskor figyelembe kellett venni, hogy az országos közúthoz a tűzoltó szerállások teljes szélességében nem csatlakozhattak, így az épület tengelyét el kellett forgatni, aminek szögét a szomszédos gyógypedagógiai intézet főépületével párhuzamosan határoztuk meg. A tűzoltóság területére két bekötőúttal csatlakozunk a 471 sz. közúthoz. Az egyik csatlakozás a személygépkocsi parkolók megközelítését ki- és behajtását, valamint a vonulásból visszaérkező tűzoltóautók behajtását, a másik, kizárólag a vonuló tűzoltójárművek egyirányú kihajtását biztosítja.

A tűzoltóság földszint + egy emeletes részben tetőtér beépítésű épületből, de kettő funkcionális egységből, egyrészt a 435 m2 alapterületű parancsnoki szárnyból, másrészt a szerállásokat is tartalmazó 965 m2 méretű technológia épületszárnyból áll. Az épületszárnyak egymással szoros funkcionális egységet alkotva "L" alakban, de egymástól szerkezetileg dilatáltan vannak elhelyezve. A teljes épület hasznos alapterülete: 1402 m2.

 

 

Az „L" alakú beépítés rövidebb „szárába", a fejépületbe helyeztük el a parancsnoki és közforgalmi funkciókat. Ebben a súlyponti elemben található a létesítmény főbejárata és a hírközpont, amelynek közvetlen kapcsolata van az előterekkel és a szerállásokkal is. A földszinten került elhelyezésre a szolgálatparancsnoki iroda, a szükséges vizesblokkokkal, valamint az eszköztároló, a garázsok és az ügyfél – akadálymentes - illemhely is. Ezen szárny emeletén található a parancsnoki iroda, a tárgyaló, az egyéb irodák. Az épületrésznek az udvarral, a szerállások földszintjével és emeletével is közvetlen kapcsolata van. Ebben a szárnyban kaptak helyet a közönségforgalmú helyiségek, amelyek akadálymentesen megközelíthetőek a parkolóban a mozgáskorlátozottak számára kialakított megállóhelyből.

 
Az „L" alakú beépítés hosszabb „szárában" a technológiai épületszárnyban helyeztük el az áthajtó rendszerű négy normál és a mosószerállást. Ehhez kapcsolódva a tömlő-, védőruha-, csizmamosó helyiségeket, és a szárító tornyot - amely egyben mászó ház is - alakítottunk ki. Ennek lépcsőháza biztosítja a főlépcsőháztól független megközelítését az emeleten elhelyezett hálók, a konyha, az étterem, illetve a földszint, és az udvar kapcsolatát a vonuló tűzoltók részére. A szerállások fölött helyeztük el a hálókat és a hozzájuk tartozó szociális blokkokat, valamint a klub- és kondi szobát, kazánhelyiséget, kisebb raktárakat. Ezen szintről a fejépületbe közvetlen átjárást biztosítottunk. Riasztás esetén kettő csúszóakna biztosítja a szerállások gyors elérését.

 

 

Az épület építészeti megformálásánál fontos szerepet játszott a helyszín és a környezet. A tűzoltóságot a város határában elhelyezve Debrecen felől érkezve jelentős városkapu szimbolikával bír, a településre érkezők ezt az épületet látják meg előszőr, az első benyomásukat ez alapján kapják. A település határában ugyanakkor családiházak sorakoznak, kifejezetten meredek tetőhajlásszöggel, kertvárosias beépítéssel, amelyek a jellemző beépítési módnak és az érvényben lévő előírásoknak megfelelnek. Ebbe a közegbe szerettünk volna egy olyan „ipari" épületet tervezni, amely a „tűzoltólaktanya" szintjéről mára jelentős ügyfél forgalommal is rendelkező, középület szintjére emelkedve tükrözze a tűzoltóságok fontos szerepét.

 
A korabeli tűzoltólaktanyák hagyományos formai elemét, a tűzfigyelő-tömlőszárító tornyot is megkívántuk hagyni. Elsődleges cél a tűzoltóság egységes megjelenítése volt, a szertárrészt az irodarésztől nem akartuk hangsúlyosan elválasztani. Anyaghasználatuk, osztópárkányuk és gerincmagasságuk megegyezik, de a különállásuk, domináns elemeikkel a szerek kapuival továbbra is részben ipari megjelenésűnek hatnak. Funkcionális határvonalukat a nyaktag képzéssel tettük egyértelművé.

 

 
 

A fejépület bejárata mintegy nagy száj kebelezi be az érkezőt, felette szalagablak biztosítja az irodák bevilágítását. Az épület végén a raktárokhoz és a mosószerhez közvetlenül kapcsolódik a tömlőszárító torony, amelynek tetőképzése és feszített antennatartó rúdja az egész épület meghatározó elemévé vált. A korszerű technika miatt a hagyományos tűzfigyelési funkcióját vesztett tömlőszárító torony amely egyben a tűzoltó versenyek részére „mászótorony" is egyértelműen lezárja az épületet, dinamikus megjelenése jól jellemzi a tűzoltóság mindennapjait, az állandó készenlétet és az azonalli reagálást.

 
Az anyaghasználat esetében a természetes, natúr színben megjelenő elemeket részesítettűk előnyben. A tetőfedés részben előpatinázott lécbetétes fémlemez fedés, valamint natúr színű kettős hódfarkú cserépfedés, alacsony hajlásszögekkel. A homlokzat téglafelűletei szintén natúr színben jelnnek meg. A teljes épületen körbefut a szintmagas osztópárkány, amely alatt a téglaburkolat, felette a vakolt és festett felületképzés dominál. A torony masszívságát és hangsúlyos szerepét a teljes homlokzatát lefedő téglatextúra fokozza, szintenkénti osztópárkánnyal. A fa felületek lazúrozva készültek, a nyílászárók többnyire fém, tokszerkezetűek, de egységesen fehér színűek. Az udvar és a parkolók térburkolata előregyártott elemes beton kiskockakőből készültek.

 
Elmondható, hogy Nyírbátor és környékének tűzvédelmi biztonsága évtizedekre megoldott, az átadott épület európai mércével nézve is modern, minden igényt kielégít, a szakmai, technológiai, sőt a sportolási lehetőségek is biztosítottak a tűzoltók részére. 

Szöveg és fotó: Dombi Gábor 


 

Építés helye: Nyírbátor, Debreceni út
Építtető: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Generáltervező: PREMITERV Kft.
Építész tervezők: Dombi Gábor, Fodor Sándor
Technológus tervező: Dombi Ferenc
Statikus tervező: Kálmán Róbert
Gépész tervező: Kovács István
Villamos tervező: Dombiné Lakatos Anna
Kivitelező: Strabag Zrt.

Vélemények (2)
Mészáros Jolán
2007.03.08.
17:17

Dilettáns borzalom.

sityu
2007.03.08.
15:25

hátazérezmártélleg gáz

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk