| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… a Pilis aktív pihenőszállója, a Nimród Hotel Dobogókőn

1/27

Az Albertirsai úti vásár területe, a "Budapesti Vadászati Világkiállítás 1971" idején. Forrás: Fortepan / Kristek Pál

Az északnyugati homlokzat, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet

A főbejárat, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet

Az eredeti alaprajz. Forrás: Magyar Építőművészet

Nézet délkelet felé, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Hotel Nimród, 1974. Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Hotel Nimród, 1979. Fortepan / Balázs Lajos

Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/

Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/

Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

?>
Az Albertirsai úti vásár területe, a "Budapesti Vadászati Világkiállítás 1971" idején. Forrás: Fortepan / Kristek Pál
?>
Az északnyugati homlokzat, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet
?>
A főbejárat, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet
?>
Az eredeti alaprajz. Forrás: Magyar Építőművészet
?>
Nézet délkelet felé, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet
?>
Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Hotel Nimród, 1974. Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
?>
Hotel Nimród, 1979. Fortepan / Balázs Lajos
?>
Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/
?>
Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/
?>
Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
1/27

Az Albertirsai úti vásár területe, a "Budapesti Vadászati Világkiállítás 1971" idején. Forrás: Fortepan / Kristek Pál

Az északnyugati homlokzat, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet

A főbejárat, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet

Az eredeti alaprajz. Forrás: Magyar Építőművészet

Nézet délkelet felé, 1973. Forrás: Magyar Építőművészet

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Hotel Nimród, 1974. Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Hotel Nimród, 1979. Fortepan / Balázs Lajos

Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/

Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/

Promóciós képek a szálloda utolsó korszakából. Forrás: http://www.ohb.hu/

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… a Pilis aktív pihenőszállója, a Nimród Hotel Dobogókőn
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… a Pilis aktív pihenőszállója, a Nimród Hotel Dobogókőn

2023.10.15. 08:36

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Dobogókő, Magyarország

Építészek, alkotók:
M. Hejhál Éva

Dosszié:

Az 1970-es évek szállodaépítési boom-jának egy jól sikerült darabja számos újdonsággal vonzotta az aktív pihenésre vágyókat Dobogókőre. Az építészének, M. Hejhál Évának Ybl-díjat hozó Nimród Hotel több megújulása ellenére, nehezen találta a helyét a piacgazdaságban, végül elvérzett. Félő, hogy teljesen. Bán Dávid írása.

„Idősek, fiatalok, sportolni és üdülni vágyók! Fiúk, lányok, kutyák — fel Dobogókőre, fel a Nimródba! Lehet ott pihenni, szórakozni, sportolni, kirándulni, úszni, lovagolni, játszani, napozni, szaunázni, filmet, tévét nézni, jókat enni és inni. Csak egyet nem lehet az új utat törő Nimródban: unatkozni! Alighanem a Nimród lesz Magyarország legvidámabb szállodája!" – csábította megnyitása után egy évtizeddel új vendégkörét a Pilisben található, megújult üdülőszállóba a mai értelemben vett promóciós cikkben a tulajdonos-üzemeltető Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Az Interpress Magazinban megjelt egyoldalas fizetett cikkben érdekes kitekintést is olvashatunk a hegyi szálló első évtizedének működéséről, amely szerint az intézmény korábbi vendégkörének nagy részét a kényszer vezette fel a kellemes erdei épületbe, hiszen a Nimród egy volt azok közül a Budapest környéki szálláshelyek közül, amelyek a főváros „különösen nyomasztó" szállodahiányán igyekeztek enyhíteni.

Visszakanyarodva azonban a Nimród Hotel megszületésének körülményeihez, nem meglepő módon, igen hamar a vadászathoz jutunk. Az 1960-as években valamelyest megindult enyhülés jegyében az ország szerette volna nemzetközi presztízsét nem csak a keleti blokk, hanem a nyugat felé is emelni. Az évtized derekán pattant ki a gondolat, hogy a pártvezetésnek is oly kedves vadászaton keresztül lehetne ezt a lépést megtenni: hazánk szervezzen vadászkiállítást. A vezetés rábólintása után, 1966-ban kezdődött meg az 1971-re meghirdetett nagyszabású esemény hivatalos szervezése.

Két évvel később megindult a diplomáciai nagyüzem és a Külügyminisztérium diplomáciai úton 127 ország számára küldött meghívót. A hazai viszonyban hatalmas nemzetközi eseményen végül négy kontinens 52 országa vett részt. „Amikor a Vadászati Világkiállítás előkészítése során a Magyar Népköztársaság kormánya nemzeteket, nemzetközi szervezeteket hívott korunk emberének a természettel való nagy találkozójára, e hívásának igen kedvező visszhangja támadt. Elsősorban annak köszönhető ez, hogy korunk fenyegető veszedelmének, az egészséges emberi környezet pusztulásának elhárítása s ezen belül a természet, a szabad ég védelmének biztosítása az emberiség közös ügyévé vált." – emelte ki beszédében Losonczi Pál, az Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, a Vadászati Világkiállítás fővédnökéne.

Az Albertirsai úti vásár területe, a
1/27
Az Albertirsai úti vásár területe, a "Budapesti Vadászati Világkiállítás 1971" idején. Forrás: Fortepan / Kristek Pál

Az 1971-ben megnyílt Vadászati Világkiállításra több mint 2 millió látogató volt kíváncsi, belőlük minden tizedik külföldi volt. Ugyanakkor a 35 napig tartó eseményre és a kísérőrendezvényekre számos külföldi kiállító is érkezett, valamint Magyarország nemzetközi ismertségét erősítendő több magasrangú vendég – például Leonyid Brezsnyev szovjet vezető, vagy Fülöp edinburghi herceg – is idelátogatott. A hidegháború időszakában az enyhülés és a remélt, nem csak a szocialista táborból érkező nemzetközi turizmus fellendítése érdekében jó kezdeményezésnek bizonyult a világkiállítás, ugyanakkor a kellő infrastruktúra és azon belül a szálláskapacitás hiánya némi fejtörést okozott.

A II. világháború után a szállodaipar elhanyagolt szerepbe került, a korábbi megrongálódott vagy elpusztult szállodákat nem újították fel vagy pótolták, a megmaradt épületek egy részét pedig funkcionálisan átalakították, leginkább hivatalokat telepítettek a falaik közé. A néhány megmaradt, magánkézben levő szállodát Budapesten – az Astoriát, a Britanniát, a Continentalt, a Gellértet és a Nemzetit – és vidéken 1948-ban államosították. További fejlesztések, építkezések a következő két évtizedben lényegében nem történtek, majd 1965-ben létrejött a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, valamint a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, amelyek egyik fő feladata a meglévő szállodák működtetése lett. Fontos mérföldkő volt, hogy 1967-ben megalakult a Magyar Szállodaszövetség, amely egy évvel később csatlakozott a nemzetközi ernyőszervezethez, ezáltal lehetőség nyílt a külföldi tapasztalatok átültetésére is.

Budapesten első fecskeként 1969-ben adták át a Finta József és Kovácsy László tervezte Duna-parti Intercontinental – ma Marriott – szállót. Az évtized folyamán azonban a Balatonnál már komolyabb szállodaépítési láz zajlott, ekkoriban hét új jelentős hotelt nyitottak, ebből négyet Siófokon. A nevezetes 1971-es Vadászati Világkiállítás azonban újabb lendületet adott országszerte, hiszen ennek apropóján épült meg a Pilisben a dobogókői Nimród, a visegrádi Silvanus, távolabb a szekszárdi Gemenc, a szombathelyi Claudius, a székesfehérvári Alba Regia, a szombathelyi Claudius, valamint a balatoni „sorozat" utolsó darabja, a keszthelyi Helikon. Budapesten a Hotel Wien, az Aero és a Volga. Az új szállodák már a kor építészeti szellemiségében, sok esetben előregyártott panelekből épültek. Szintén ennek az építési hullámnak köszönhetően vezették be a szállodák osztálybesorolást – igaz, a külföldiek számára is jól értelmezhető csillagokra még pár évet várni kellett.

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
7/27
Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

A Gazdasági Bizottság határozata alapján a világkiállítás alkalmára 1000 szállodai férőhellyel kellett bővíteni a meglévő kapacitást. A fejlesztendő területek közül kiemelkedő volt a fővároshoz közeli, ezáltal a kiállítás vendégei számára is jól megközelíthető, ugyanakkor gazdag vadállománnyal rendelkező Pilis. A Dunakanyar már akkor is népszerű turistaközpontja, Visegrád felett az erdei turizmus fejlesztésébe kezdtek, és ennek részeként – a világkiállítás apropóján – a Fellegvár mögött megépült a Silvanus Hotel. Emellett a 19. század végétől népszerű fővárosi kirándulóhelynek számító Dobogókőt, ahol a pihenőket már 1898 óta turistaszálló várta, jelölte ki a Gazdasági Bizottság az új, 150 ágyas touring hotel megépítésére. A tervezési feladatot a Kereskedelmi Tervező Vállalatra bízták, az irodán belül pedig M. Hejhál Éva kapta meg a felkérést, aki ezzel párhuzamosan már a visegrádi Silvanust megvalósításán is tevékenykedett. A párhuzamosságból adódó korlátozott kivitelezési kapacitás miatt az átadás némi késedelmet is szenvedett: míg a Silvanust a tervezett határidőben, a Nimródot csak a világkiállítás után, szolidabb ünnepélyességgel, a belkereskedelemi miniszterhelyettes jelenlétében, 1972 augusztusában adták át.

A Dobogokőn, a meglévő és kisebb kapacitású turistaház mellé szánt új turistaszállóval a népszerű kirándulóhely számára kívántak egész évben elérhető, magas minőségű szálláshelyeket biztosítani nyáron a kirándulóknak, télen a síelőknek. A telepítésénél alapadottságként a hegygerinc vonalát vették figyelembe, így a hosszanti tengely két oldalára rendezett szobák mindegyike pompás erdei kilátást kaphatott, az egyik irányban a Dunakanyar, azon túl a Börzsöny, a másikban a Pilis belseje felé. Ugyanakkor az épület közel helyezkedik el a nagy autóparkolóhoz, a turistautak kiindulásához és a kilátóteraszhoz, valamint a lesiklópályákhoz egyaránt. A szerkezeti tervezés és a belső terek elrendezése – részben a megrendelői igények miatt – nagyban megegyeztek a visegrádi szállodáéval.

Az eredeti alaprajz. Forrás: Magyar Építőművészet
4/27
Az eredeti alaprajz. Forrás: Magyar Építőművészet

„A főépület 4, ill. 5 szintes. Az I. és II. emeleten a szállodai szobák azonos szobaegységekkel, 2 ágyas fürdőszobás rendszerben, valamint szintenként 2—2 kétszobás lakosztállyal sorakoznak. A tetőtérben 8 db 4 fős »családi szobaegység« és 8 db kétágyas, mosdós szoba kapott helyet, továbbá a személyzet számára kialakított szállás. A földszinten a főépület alatti részen helyeztük el a szálloda közös helyiségeit, hasonlóan a visegrádi Hotel Silvanushoz." – mutatja be az épületet M. Hejhál Éva a Magyar Építőművészet oldalain.

A domborzati viszonyokat kihasználva az épület megközelítése lényegében a pinceszinten kialakított földszinten történt, szintén itt helyezték el az eszpresszót, az éttermet, alatta pedig egy olcsóbb árkategóriájú sörözőt nyitottak, amely egyúttal az éttermet tudja mentesíteni az időszakos túlterheléstől. A vendéglátás terei, ezen belül a legalsó szinten elhelyezkedő söröző is a völgy felé nyitottak, onnan természetes benapozást kaptak. M. Hejhál Éva 1973-ban az Ybl-díjra beterjesztett pályázati anyagában ugyan elsődlegesen a Silvanus szállodát emelte ki és mutatta be részletesen, emellett megemlítette a Nimród Hotelt, valamint a Citadella turistaszállót, a siófoki és a balatonmáriafürdői Delta Éttermeket. Az elnyert díj indoklásában azonban a zsűri meglepő módon végül a Nimródot emelte ki, mint a díjazás alapját.

Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
8/27
Hotel Nimród, 1972. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

A világkiállítás adta lendület az 1970-es évek elején lelassult, noha az illetékesek érezték, hogy Magyarország turisztikai vonzerejének erősítéséhez újabb modern szállodákra van szükség, főleg Budapesten. Ekkoriban nyílt meg az Olimpia és a Budapest Körszálló, majd az évtized közepén a várbeli Hilton. Ezek ugyan enyhítették, de teljesen nem szüntették meg a szállodahiányt, amit csak az 1978-ban indított, osztrák hitelkeret felhasználásával megvalósuló újabb szállodaépítési hullám csillapított. Addig maradtak a kényszer szülte megoldások, így a dobogókői Nimród sem az eredeti elgondolás alapján szolgált családi, turisztikai szállodaként, hanem a fővárosból küldtek fel vendégeket, nem egyszer üzletembereket a helyhiány miatt.

Amikor a nyomás enyhült, a Pannónia Vállalat felújításba kezdett és 1981 nyarára a Nimródból igazi pihenő- és sportszállodát alakított ki. A szobák és az étterem ugyan nem változtak, de a közösségi helyiségekben jelentős fejlesztéseket, bővítéseket hajtottak végre, hogy egy „új stílusú szállodaként" nyílhasson újra. A legfontosabb újdonság a fedett úszómedence kialakítása volt, ami akkor még ritkaságszámba ment itthon, igaz, ebben az időben kezdtek termál- és fürdőszálló építésekbe országszerte.

A Nimródban az uszoda mellé, szintén újdonságként szauna és szolárium is épült, „hogy még kedvezőtlen időjárás esetén is barnára sülten, egészséges színben térhessenek haza, mintha a szabadban, magas hegyek között élvezték volna a természetes verőfény éltető hatását". A szálloda teraszára gyermekmedencét telepítettek, de a kisebbek szórakoztatására pónilovas fogatot is bérelt a szálloda. Az esti szórakoztatásról is gondoskodtak, a szokásos italbár mellett színes televíziós házimozi rendszeren nézhettek játékfilmeket a vendégek, emellett pedig egy játékteremben „mindenféle ötletes masinával (flipper, asztali foci stb.) lehet múlatni az időt".

A szálloda, ha nehezen is, de túlélte a rendszerváltást, a privatizálást, a 2008-as ingatlanválságot azonban már nem bírta. A 96 szobás szállodát 1993-ban kínálta eladásra az akkori tulajdonos Állami Vagyonügynökség. Mivel a korábbi tulajdonos Pannónia Hotles Rt. ekkor már csak üzemeltetőként volt jelen az épületben, így az ellátás színvonala, a valaha volt kellemes kényelemből a korabeli kritika szerint sokat veszített. A privatizáció során a Hotel Nimród Kft. tulajdonába került az épület, majd egy kétéves, alapos felújítást és átalakítást végeztek az épületen. Az 1996-ban újra nyílt Nimród „a korszerű szállodai vendéglátás teljes fegyverzetében fogadhatja vendégeit. A Hotel Nimród kétmedencés fedett uszodával, szaunákkal, szoláriummal, kondicionáló teremmel, teniszpályával, első osztályú konyhával és étteremmel, eszpresszó-bárral, előadó és különtermekkel, hatvanhat kétágyas szobában és húsz 24 személyes apartmanban egyidejűleg 204 vendéget fogadhat." Mindezt pedig igyekeztek mérsékelt áron kínálni.

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
18/27
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

2004-ben újabb felújítás következett és az akkori elképzelés szerint a pihenő funkció mellett egyre nagyobb szerepet szántak a konferenciaturizmusnak. A szálloda termeiben akár 500 fős rendezvényeket is be tudtak fogadni, de megújultak a harmadik szint szálláshelyei is, ahol 17 darab négyágyas apartmanszobát alakítottak ki. Ekkor a régióban nagyszabású turisztikai fejlesztéseket terveztek, így például a dobogókői sípályákra hóágyukat telepítettek volna – az ehhez szükséges vízellátás azonban igen költséges és problematikus lett volna –, új, nagy kapacitású sífelvonókat kívántak építeni, Dömösről libegőt terveztek a hegyre, a faluban pedig golfpályákat. Ezek a beruházások azonban sorra elmaradtak, így a Nimród valamelyest egyedül maradt a fejlesztéseivel, amiket így már nem tudott optimálisan kihasználni. A szebb napokat megért, háromcsillagos hotel a 2008-as gazdasági válságot már nem bírta kiheverni és 2009-ben végleg bezárt.

A magára maradt és lényegében őrzés nélküli épületet, ahogy ilyenkor lenni szokott, igen hamar kifosztották, minden mozdíthatót elvittek belőle, lényegében tönkretették. Szóba került, hogy az esztergomi Suzuki gyár dolgozói számára munkásszállóvá alakítsák át, de ez sem történt meg. Ami megmaradt belőle, azt 2017-ben egy ismeretlen eredetű tűzvész pusztította el, amikor a tetőszerkezet beszakadt és a felső szint nagyrésze elpusztult, a 4000 négyezetméteres épületből 1500 vált a tűz martalékává.

A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila
21/27
A hotel hapjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Az épület ebben az évben került a Nimród Senior Ház Alapítvány tulajdonába, ami egy nyugdíjasházat szeretett volna a falak között létrehozni különálló apartmanokkal, megfelelő háttérszolgáltatásokkal, önálló életvitelt élő idős emberek számára. Az elképzelés szerint az átépítést 2022-ben indult volna el és az intézmény 2023-2024-ben nyitott volna meg. A munkálatok azonban nem kezdődtek el és az alapítvány ma – a Céginformáció szerint – felszámolás alatt áll. Az elhagyatottság, a gazdátlanság, majd a tűzvész egyre inkább a végzetes pusztulás felé sodorja a félévszázados, a körülvevő erdővel jól harmonizáló korábbi kellemes üdülőszállót, a Nimródot, amely építésznőjének 1973-ban Ybl-díjat hozott.

Bán Dávid

 

Források:
Interpress Magazin, 1981. január-június (7. évfolyam, 5. szám)
Magyar Építőművészet, 1973 (22. évfolyam, 6. szám)
Napi Gazdaság, 2004. június (14. évfolyam, 123. szám)
Turista Magazin, 1996 (107. évfolyam, 11. szám)
https://memmdk.hu/esemenyek/evfordulok/vadaszati-vilagkiallitas-1971-a-hotel-silvanus-archiv-kepeken
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/beke_baratsag_termeszet_egeszseg_pihenes_sport_vadaszati_vilagkiallitas_magyarorszagon

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.