Új lakóépületek az Ukrajnába visszatérő menekülteknek – Bakó Dávid diplomamunkája

"A nagyobb építész cégek túl nagy léptékben gondolkodnak, a kisebbek túl kicsiben, mint például konténerházak, egyszintes mobilis modulok stb. Szerettem volna egy köztes megoldást találni. Nagyvárosi léptékben, társasházakat létrehozni a visszatérő menekültek számára." Bakó Dávid diplomatervében a továbbra is zajló orosz-ukrán háború által okozott lakhatási nehézségek enyhítésére dolgozott ki rugalmasan adaptálható lakóépületeket. 

Az ukrajnai háború mélyen megérintett engem. Szerettem volna egy aktuális, humanitárius, izgalmas témát választani a diplomatervemnek. Az ukrán-orosz háború sajnos a mai napig folyamatban van. Valójában 2014 év elején kezdődött, mikor az oroszok átvették a Krím-félsziget feletti irányítást. A teljeskörű invázió Ukrajna ellen február 24-én kezdődött. A nagyobb városokban felbecsülhetetlen károk keletkeztek, lakóépületek, egészségügyi központok, középületek lettek porrá. Nagyobb nyugati városoknak akár 90%-át is lerombolták.

A tervezés elejét egy teljeskörű alapos kutatással kezdtem, mellyel igazolni tudom főbb koncepcionális döntéseimet. A kutatást online kereséssel, és kapcsolatépítéssel kezdtem. Sok időt vett igénybe az online anyagok rendezése, kutatása, mivel a fontosabb és részletesebb leírások ukrán nyelven voltak elérhetők. Több segítséget kaptam ukrán barátaimtól, akik angolra fordították és keresték az érdekes anyagokat, illetve online is többen jelezték nekem, hogy szívesen segítenek a kutatás sikeressége érdekében. Kapcsolatba léptem több magyar és külföldi építész céggel, segélyszervezettel, illetve a kutatás során egy szociológus diákkal is megosztottuk egymással a kutatásainkat és információkat cseréltünk. A kérdőív rövid, egyszerű, gyorsan kitölthető és lényegre törő. A kérdőívet online, illetve papíron hirdettem meg, ukrán nyelven. Segélyszervezetekkel együttműködve sikerült személyesen átadni a menekülteknek a nyomtatott kérdőívet, ahol személyes élményeket, illetve tapasztalatokat, véleményeket osztottak meg velem. A kérdőív sikeres volt. Közel 150 ember töltötte ki az online formátumot, és több mint 40 ember töltötte ki papíralapon különböző menekültszállókon.

Az alábbi eredmények születtek:

• Az emberek nagy többsége, nagyobb városokból menekült el, melyek stratégiai célpontok a háború során.
• A megkérdezetteknek több mint 50%-a 300.000 fős vagy nagyobb városból menekült el.
• Középkorú emberek menekültek el átlagban. 87% nő, illetve gyermek, 13% idős ember, 12% mozgáskorlátozott. Ebből megállapítottam, hogy kinek tervezem az épületet, illetve meghatároztam az akadálymentes lakások számát.
• A szobák számából, illetve hogy hány ember élt együtt egy lakásban, meghatároztam a modulok méretét és a szobák számát.
• Többen is jelezték, hogy megsérült vagy nem tudják, hogy megsérült-e a lakóházuk.
• Az emberek több mint 80%-a jelezte, hogy vissza szeretne költözni lakóhelyére a háború után.
• Az emberek állandó lakhatási megoldásokat szeretnének kapni a háború után.

Több kisebb-nagyobb építész cég is elkezdett foglalkozni a témával. A nagyobb építész cégek túl nagy léptékben gondolkodnak, a kisebbek túl kicsiben, mint például konténerházak, egyszintes mobilis modulok stb. Szerettem volna egy köztes megoldást találni. Nagyvárosi léptékben, társasházakat létrehozni a visszatérő menekültek számára.

A kutatás által meghatároztam a fő koncepcionális döntéseim, mint például:

• Az emberek igenis vissza szeretnének menni városukba.
• Nagyvárosokba, nagyvárosok szélére kell telepíteni az épületeket.
• A szobák, illetve a családtagok számából megállapítottam, hogy a 25%-os több szobás lakásszám a legoptimálisabb megoldás az alaprajzi szervezéshez, a lakások 75%-át 1 szoba alkotja. Ezáltal egy szinten 8 darab lakás van. 8 lakásból 2 lakás 3-5 fős, 6 darab lakás 1-2 fős. A kutatási eredményből határoztam meg a modulok méretét és a szobák számát.
• Az idős emberek és a mozgáskorlátozottak aránya kb. 10%. Számukra létrehoztam akadálymentes lakásokat, minden második lakóblokk földszintjén. Tehát egy épületegység 53 lakásból áll össze, ebből 5 db lakás akadálymentes a földszinten.

A tervem helyszíntől független, fiktív városba terveztem. Lerombolt nagyvárosok szélén, elpusztított területek helyén szeretném létrehozni az épületeket. A beépítettséget, a telek pontos helye nélkül kellett meghatároznom, ezért végeztem egy részletes kutatást, és megvizsgáltam több mint 100 ukrán várost, és a jellemző városi beépítettségeket. Megvizsgált településekből kiderült, hogy a legtöbb lakóövezeti beépítettség észak-déli tengellyel rendelkező elnyújtott téglalap alakú. A vizsgált telkek méretei 230 méter hosszúak és 80 méter szélességűek a legtöbb esetben. Ez a két méret ad alapot a beépítettség meghatározásához. A tervezett épületegység csak is síktelepre telepíthető (az épület lemezalappal rendelkezik). Az ország területének 95%-át síkságok foglalják el, csak a legtávolabbi nyugati és a Krím-félsziget déli részén találhatók hegységek. A telek méretéből adódóan 4 darab lakóépület egység lett elhelyezve. Megvizsgáltam sűrűbb és ritkább beépítést is. A végleges beépítés által az épületek nem zavarják egymást, létrejönnek kisebb-nagyobb zöldfelületek, és a telken belüli közlekedés is optimálisan lett kialakítva. Minden lakáshoz tartozik egy parkoló, illetve akadálymentes parkolókat is terveztem. A nagyobb zöldterületeken játszótereket, illetve kutyasétáltatókat lehet kialakítani.

Az épület CLT építési technológiával és építési rendszerrel készül, Ukrajnában kitermelt fából. Jelenlegi tudásunk szerint ez a környezettudatos- és barát rendszer alkalmas ekkora lakásszám előállítására. A vízszintes és függőleges közlekedés acélszerkezetből készül, ami szintén száraz építési technológia. (Ezért nem készül vasbeton lépcsőház.) A CLT összeszerelő jellege miatt, a szakképzetlen munkaerő (némi betanítás után) könnyen hasznosítható. Az épületeket a hivatásos építő munkások mellett, a polgári lakosság szeretné megépíteni. Ez azt jelenti, hogy az adott lakóközösség részt vesz saját házának megépítésében. Ezt a tevékenységet „kaláka" néven ismerjük. A javasolt organizáció szerint először a város szélén megépül az új település, lakóállomás. A beköltöző lakóközösségek második lépésként helyreállítják a lerombolt régi épületeiket. A közösségi élet kialakítása és fenntartása érdekében ezt az igényt az épület koncepcionális kialakításánál figyelembe kellett venni. A városok helyreállítása után az épület állandó lakóépületként szolgálja tovább az embereket. Az épület az Ukrajnára jellemző szocialista építészet sajátosságaival rendelkezik, egy középfolyosós társasház újragondolása. Az átriumos közlekedő tér galériás kialakítású, ezért a természetes fény az alsó szinteket is bevilágítja. Az utcai homlokzatok finoman tagolt plasztikája markánsan elüt a szocializmus építésének korszakából örökölt birodalmi építészet igénytelenségétől. Az északi és déli homlokzat fémszerkezetére felfutó „zöld homlokzat" és közösségi tér lugasszerű kialakítása környezetbarát/kímélő megoldás. Az átrium fénnyel átszőtt, zölddel befuttatott terei megemelt építészeti-esztétikai minőséget nyújtanak.

A tervezett épület háromemeletes. A földszinten találhatóak a szolgáltatások, mint az orvosi ellátás, Co-Housing funkció alapon működő gyermekmegőrző, üzlethelyiségek, illetve az idős és mozgáskorlátozott embereknek tervezett lakások. Továbbá a földszinten található minden lakáshoz, különböző méretű raktárhelyiség, és a gépészeti helyiségek. A Co-Housing funkció, mely által az épület lakóközössége együttműködik, ezáltal egy erős lakóközösség jön létre. A földszinti alaprajz tartalmaz egy közösségi helyiséget, illetve közös műhely helyiségeket is.

Az emeleteken találhatóak a lakások. A lakásmodulokat 5,25m-es raszterben, különböző hosszúságban helyeztem el. 2 féle modult terveztem. Egy 1-2 fő számára kialakított stúdiólakást, és 3-5 főnek 2 szoba + nappali rendszert. A közlekedőt előre gyártott acélszerkezetű rendszer alkotja. A függőleges közlekedést a szintek között az épületblokkok mellett található egykarú lépcső biztosítja. A közlekedőt előre gyártott perforált acéljárólap alkotja.

A homlokzat Equitone szálcement homlokzatburkolat, melyet népi mintákkal díszítek. Az ukrán hímzések első pillantásra nem fontosak egy modern ember életében, de varázslatos hatással vannak mindannyiunk szívére, és fontos az ukrán kultúra fenntartására. Ukrajnában körülbelül 100 hímzőöltés létezik, melyek jelképekként, és megyénként eltérőek. A szálcement homlokzat mintázásával, az ukrajnai emberek otthonosabban érezhetik magukat és emlékezteti az ott élőket több száz éves kultúrájukra. Ezt a hagyományt szerettem volna megjeleníteni a szálcement homlokzatburkolaton.

A háború végeztével, bízom benne, hogy hasonlóan békés körülmények közé térhetnek vissza az ukrán emberek.

Bakó Dávid

Szerk.: Winkler Márk