Nézőpontok/Vélemény

Új Miniszterelnökség a Várban

1/6

MÉSZ-Esték: fókuszban a Miniszterelnökség elhelyezése a Karmelita épületegyüttesben
Szent György tér, 1973 - fotó: Kristek Pál/Fortepan,
a Karmelita kolostor és a szomszédos új épület látványterve - forrás: Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
a Karmelita kolostor és a szomszédos új épület látványterve - forrás: Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
a Karmelita kolostor és a szomszédos új épület látványterve - forrás: Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
?>
?>
MÉSZ-Esték: fókuszban a Miniszterelnökség elhelyezése a Karmelita épületegyüttesben
?>
Szent György tér, 1973 - fotó: Kristek Pál/Fortepan,
?>
a Karmelita kolostor és a szomszédos új épület látványterve - forrás: Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
?>
a Karmelita kolostor és a szomszédos új épület látványterve - forrás: Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
?>
a Karmelita kolostor és a szomszédos új épület látványterve - forrás: Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
1/6

Új Miniszterelnökség a Várban
Nézőpontok/Vélemény

Új Miniszterelnökség a Várban

2016.04.15. 11:00

Cikkinfó

Szerzők:
Móré Levente

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Osskó Judit

Cég, szervezet:
MÉSZ

Vélemények:
3

Az Osskó Judit által szervezett és moderált legutóbbi MÉSZ-esték fókuszában a Szent György térre költöző Miniszterelnökség hivatali elhelyezése, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása és a Zoboki Gábor irodája által készített elképzelések voltak, de szó esett még a Budai vár funkcionális átszervezésének további alakulásáról is. Móré Levente beszámolója friss látványtervekkel. 

Az előadásokat Sáros László György, a MÉSZ elnökének köszöntője nyitotta, majd Osskó Judit építész felvázolta az est programját, amely négy részre tagolódott. Először Lázár János a Miniszterelnökség szándékát és álláspontját képviselve tájékoztatást adott a költözés okáról, menetéről és a készülő új épület szerepéről. Őt követte a tervező építész, Zoboki Gábor épületismertetője, bemutatta a koncepciót és annak erényeit. Mindemellett szó esett a Polgárváros átalakításának terveiről, illetve a közönség is szabadon kérdezhetett épületről, költözésről egyaránt.

Lázár János beszédében az építész társadalom és a Kormány közötti „konstruktív dialógus" létrejöttének reményét hangsúlyozta, illetve a Kormány motivációját is ismertette. Amikor polgármester volt – mesélte – arra törekedett, hogy ne legyen a városnak főépítésze. Kiemelte, hogy ez igen rossz döntés volt, aminek eredményeként született hibákat ma is látja. Fontos tehát a szakmai vélemény.

Az építészet egy ország számára sarkalatos kérdés, ugyanakkor az épületeket szellemi alapokra kell építeni, ezért a Kormány szándéka, hogy beleszóljon Budapest építészetébe. Javítani kívánják azt. Ennek első lépése volt például a Parlament felújítása. Lázár János kiemelte, hogy bár a Kossuth teret a századfordulón céltudatosan a hatalommegosztás materializációjaként alkották meg, a tér ezen szimbolikus funkcióját a korábbi politikai rendszerben elvesztette és 1990-ben sem nyerte vissza. Ezen kíván a kormány most változtatni, és ennek első lépéseként a miniszterelnöknek ki kell költöznie a Parlamentből.

MÉSZ-Esték: fókuszban a Miniszterelnökség elhelyezése a Karmelita épületegyüttesben
2/6
MÉSZ-Esték: fókuszban a Miniszterelnökség elhelyezése a Karmelita épületegyüttesben



Lázár János történelmi előképeken keresztül mutatta be Buda kormányzatban betöltött pozícióját és szimbolikus rendeltetését. Hangsúlyozta a Budai vár központi szerepét, amely fejlődéseként Budapest mintegy a nemzeti szuverenitás demonstrációjaként jött létre. Ennek központi eleme volt, hogy a Vár éppolyan hangsúlyt kapott, mint az Országház. Rendbe kell tehát tenni.

A várbéli épületek és funkcióik rekonstrukciója 1945 óta húzódik, ráadásul már a Gyurcsány-kormány is döntött az épületek visszaépítéséről. Annak ellenére, hogy a jelenlegi fejlesztés kapcsán a használat módjáról viták folynak, azzal mindenki egyetért, hogy a Vár építészeti beavatkozást igényel. Ez az épület az ország centruma, így nem az a kérdés, hogy kell-e tenni valamit, hanem ennek gyakorlati megvalósítása.

Öt évig gondolkodtak a Vár lehetséges funkcióján, ahonnan 800 éven keresztül szimbolikusan irányították az országot. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy merítve a német birodalmi gondolkodásmód bátorságából és jövőről való elképzeléseiből, kormányzati funkcióval látják el azt. Ezzel visszatérnek a sok száz éves hagyományokhoz, hiszen – állítása szerint – a Helytartótanács székháza hazánk legrégebbi végrehajtóhatalmi épülete. Ezzel szemben Pesten a kultúra és az Eötvös-féle oktatáspolitika volt meghatározó. A Kúria visszaköltözik valódi állapotára hozott, eredeti helyére.

A Nemzeti Galéria új épületbe költöztetése stratégiai kérdés. A Magyar Zene Háza azért igazán releváns, hiszen a zene az egyetlen mindenki által érthető nyelv, egyedüliként ez az, ami nemzetközileg is érthető. A miniszter röviden beszélt az Országos Széchenyi Könyvtár költözéséről és ezzel kapcsolatban a Mágnásnegyed rehabilitációjáról is. Megjegyezte, hogy még sok minisztérium egykori helyére való költözése vagy épületének eredeti állapotra való visszaépítése kérdéses. Rengeteg előkészítő munka áll tehát a projekt mögött.

Az est szűkebb témájára térve Lázár János leszögezte, nagyon fontos, hogy mi legyen a Szent György téren. Az ő véleménye, hogy a Vár tekintetében az eredeti állapot visszaállítása kulcsfontosságú. Itt felhívta a figyelmet arra, hogy számos városban, így Bécsben, Pozsonyban, Prágában vagy Varsóban is a vár egyet jelent a kormányzati negyeddel. A várpalota rekonstrukciójánál, a Hauszmann-tervnél még sok a bizonytalanság, de biztosan nem veszítené el múzeum-funkcióját, hiszen egy palotatörténeti múzeum kialakítása is a célok között szerepel.

Véleménye szerint a Miniszterelnökség épülete a Sándor-palota kell, hogy legyen. Ennek feltétele, hogy a köztársasági elnök elfoglalhassa új székhelyét a Várban, ami várhatóan 20 év múlva történhet majd meg. Mindaddig, amíg e végső terv nem valósulhat meg, a Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostor „marad." Ennek az épületnek az egyik legfontosabb feladata, hogy „aki oda bemegy, 10 perc alatt megérthesse, hogy mi Magyarország." Előadását azzal a gondolattal zárta, hogy a vár múltját képtelenség meghaladni, vissza kell térni tehát hozzá.

Zoboki Gábor építész azzal nyitotta ismertetőjét, hogy nagyon értékes történelmi helyen fekszik a telek, amelyre az új épület kerül. Már zajlik a régészeti feltárás, kiderült, hogy valaha ez hadászati terület volt. A Szent György tér – amely olyan fontos központja Budapestnek, mint a Hősök tere – nagy része eltűnt a világháborúk után. Ez egy olyan probléma, amit feltétlenül meg kell oldani. Felmerült ennek kapcsán a Vízi kapu helyreállítása is. Az újkori és a középkori várfal között a feltárások során egy kertre bukkantak. Ez az egykor itt állt főúri paloták utódépületéhez, a budai pasa palotájához tartozott, amely egyedülálló régészeti lelet, hiszen ilyet eddig sehol nem tártak fel.

A mellette álló Karmelita kolostor puritán egyszerűséggel épült, és még 1848-ban részben megsemmisült. A kolostor és a mellette lévő terület több száz év alatt nyerte el mai formáját. A Karmelita templomot 1734-ben szentelték fel, de annál jóval régebbi. 1784-ben deszakralizálták a rend feloszlatásakor, innentől számos funkciót töltött be. II. József uralkodása alatt színház működött itt, ahol még Beethoven is fellépett. Az épület ekkortájt kapott copf álhomlokzatot. E kulisszahomlokzat nyílásai nem illeszkednek a födémekhez, így a tervek között szerepel azok használhatóságának megteremtése is.

A kolostor egybeépült a templommal, amely eredeti falait a Színház utcai kivételével mind megtartják. Az ún. püspökkert feltárásakor, amely a Vízi kapu és a kolostor között állt, középkori pincéket találtak. Sokrétegű helyszín tehát ez, de a 16. századi réteg megvan. Az 1960-as évek műemléki felmérése nem helyezte védelem alá az épületegyüttest. Ide helyeznék át a a miniszterelnök dolgozószobáját és fogadóhelyiségeit, valamint az épület és a várfal között egy reprezentatív díszkert kialakítása is tervben van.

Szent György tér, 1973 - fotó: Kristek Pál/Fortepan,
3/6
Szent György tér, 1973 - fotó: Kristek Pál/Fortepan,


Az új épület

A hivatali épület – több mint 100 mérnök dolgozott a terveken - a kolostor és a Vízi kapu között zárja majd a térfalat. Lázár János elmondta, hogy parkolási lehetőséget a tér túloldalán alakítanak ki, de az új épület alá mélygarázs is kerül: a miniszterelnöki parkoló. Terveik szerint nem lesz fokozottan védett hely, könnyen megközelíthető épületek lesznek egyszerű kapukkal. A templomteret 500 fő befogadására képes rendezvényteremmé alakítják, így amellett, hogy a turisták szabadon beléphetnek ide, koncertteremként is funkcionál majd. Az épületegyüttes befogadóképessége nem teszi lehetővé a Miniszterelnökség 1500 dolgozójának elhelyezését, ezért csak a szorosabb stáb (100-120 fő) kap itt helyet.

A Szent György tér sorsa, ahol egykor József nádor kertje és palotája állt, még bizonytalan, a visszaépítés igen nehéz. Jelenleg inkább beépítenék, de a vita még nem dőlt el. Ám az biztos, hogy nem marad úgy, ahogyan most van. Felmerült, hogy a bombázásoknak legyen itt múzeuma, azonban az már biztos, hogy Kallina Mór épülete nem kerül vissza eredeti nagyságában.

A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány együttműködésének köszönhetően az Akadémia várbéli épületei is az államhoz kerülnek, cserébe az MTA új, modern épületeket kap. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy milyen minisztériumok és egyéb állami hivatalok költöznének a megüresedett épületekbe. Lázár János úgy véli, hogy a Belügyminisztérium jelenlegi helye „borzalmas", ki kell költöznie onnan, és az Országház utcában álló MTA épületben találhatna új otthonra. Ez várhatóan 2018 januárjában történhet meg. De a miniszterelnök is megjegyezte, hogy nem minden funkció költözne ide, a minisztérium központi hivatalai elférnének az épületben.

A volt Pénzügyminisztérium épülete jelenleg is állami tulajdonban áll, ám sorsával kapcsolatban rengeteg még a nyitott kérdés. Feltehetően visszakerülne ide a Pénzügyminisztérium, de a tervek még bizonytalanok, ezek lehetőségein a Forster Központ dolgozik. A Levéltár épületével kapcsolatban Lázár János megjegyezte, hogy bár az épület elveszítette eredeti belső tereit, nem szerepel a kormány tervei között azok helyreállítása csakúgy, mint a Karmelita kolostor esetében sem. A reprezentatív terek kivételével modern munkaterek kialakítása a cél. 

Az előadás végén feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a Külügyminisztérium költöztetése nem szerepel a tervek között, így az eredeti épület visszaépítése sem. A Honvédelmi Minisztériumot elköltöztetik, ugyanis a Balaton utcában álló hatalmas épület túlzás Magyarország jelenlegi hadseregének méretéhez képest. Azokra a hangokra reagálva, miszerint az új épület méltatlan egy Miniszterelnökséghez, ötlettelen és szürke, megtudtuk, hogy az építkezés ez év március 16-án már elkezdődött, így az épületről szóló diskurzusnak már nem volt helye.

Móré Levente

 

A projektet titoktartás övezi, ezért a látványterveket még nem tudjuk bemutatni.

Vélemények (3)
Lazzlo
2016.04.17.
08:02

A Parlamentből mi lesz,  elvarázsolt kastély?   Szeretlek Magyarország.

rojan
2016.04.16.
19:49

Az esemény után majd két héttel megjelenő beszámoló nem érzékelteti azt a furcsa légkört, ami eltért a hasonló MÉSZ rendezvényekéitől. A Kós terem első harmadát, itt ritkán látott, feltehetően hivatalos személyiségek töltötték meg. Építészként örülhettünk, hogy jelenlétükkel megtisztelték székházunkat. Ahogy a többi résztvevő, Ők sem nyilvánítottak véleményt, nem kérdeztek, így az est majd három órájának döntő része Lázár Miniszter úr véleményének meghallgatásával telt.

Még Zoboki kollégánk tervismertetése is, amely az est meghirdetett témájáról, a Miniszterelnökség épületegyütteséről szólt,  inkább „balett betét” jelleget nyert, ahogy egy betét elvárható egy ilyen nagy Műben, mint a budai Várhegy átalakítása. Nem láttunk látványterveket az új épület megjelenéséről (kivéve a Szinház utca házsorát), pedig a Pestről feltáruló sziluett városképi jelentősége vitathatatlan. Nem láttunk helyszínrajzi megoldást a  Miniszterelnökség parkjával érintett várfalak felső körüljárási lehetőségéről, közterületi kiképzéséről, holott ez a Hauszman terv célkitűzéseiben szerepel.

Az Építészkar szervezeteinek jelen lévő elnökei nem kérdezték meg, miért maradt el itt is a tervpályázat, mint a többi Várpalotai új épület (Lovarda, Őrség, Stcökl-lépcső) esetében.

Ez az esemény a Miniszterelnökségi tervek nyilvános vitájának a megkezdését és egyben a befejezését is jelentette. Megtörtént, minden rendben, a kiszolgáló épület építése március 16-án megkezdődött. Hamarosan a Lovarda építése is elkezdődik.

Visszafoglaljuk a Budai Várat!

Roth János

Pákozdi Imre
2016.04.16.
20:16

@rojan: Ez az egész a Nemzeti Választási Bizottság székházában, egy február végi hajnalon megjelent kopasz verőemberek látogatásának hangulatát idézi. 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk