Új zöldfelületi tanúsítványi rendszer indult

Április elsején lépett életbe a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) által létrehozott zöldfelületi tanúsítványi rendszer. A kötelezően az ötezer négyzetméter hasznos alapterület feletti, új beruházásokra és az 5000 m2-t meghaladó új tájépítészeti alkotásokra vonatkozó szabályozástól azt várják, hogy az érintett zöldfelületek tervezése megalapozottabbá, az üzemeltetésük, fenntartásuk pedig hatékonyabbá válik.

Az MKA közleménye szerint a zöldfelületek méretére már jó ideje léteznek előírások, de a gyakorlat azt igazolta, hogy ennél tovább kell menni a minőség és a fenntarthatóság érdekében. A beültetett növények 45 százaléka ugyanis elpusztul, amelynek oka, hogy a zöldfelületek jellemzően nem hazai alapanyagból, nem ellenőrzött forrásból származó növényekkel készülnek és magas fenntartási költséggel, ökológiai haszon nélkül létrehozott területek. Az egy-két év alatt kipusztuló növényzet, a drága ivóvízzel locsolt gyep gazdaságtalan és hatástalan, miközben a zöldfelület fenntarthatósága és hasznossága ma már aligha vitatható elvárás. 

A 2024. januárban hatályba lépett új, Magyar Építészetről Szóló törvény a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) kezdeményezésére és közreműködésével teremtette meg az MKA egyedülálló innovációján alapuló zöldfelületi tanúsítvány fogalmát. Az építtetők számára fontos részleteket a tavaly ősszel megjelent 282/2024-es számú kormányrendelet tartalmazza. A zöldfelületi tanúsítvány a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát és a zöldfelületek minőségét igazoló okirat, amely a kormányrendelet szerinti esetekben készül és az abban foglalt számítási módszerrel meghatározott ökológiai teljesítőképességet tartalmazza. Dr. Dévényi Gergely, az MKA főtitkára kiemelte, a tanúsítás célja a nagyobb köz- és magánberuházások megfelelő minőségű és mennyiségű zöldfelülettel való ellátása. A tanúsítványi rendszertől pedig azt várják, hogy a zöldfelületi beruházások során a honos fajok aránya és a zöldfelületek ökológiai szolgáltatása nőni fog.

A tanúsítás folyamata térinformatikai felméréssel kezdődik, melynek során meghatározásra kerülnek a különböző biológiailag aktív felületek mennyiségi adatai. A vizsgált területen a tanúsító szakember helyszíni szemlét tart, itt ellenőrzi az adott ingatlanon található zöld felületek (lombkorona, cserje, évelő, gyep és vízfelületek) méretét, minőségét és fenntarthatóságát. A tanúsítvány vizsgálja a zöldfelületek szén-dioxid-megkötő képességét, a vízmegtartását, a klímaadaptív növények telepítését, tekintettel a nem invazív fajokra. Különböző pontszámot kap egy tízéves és egy százéves fa, de az esővíz gyűjtése is, aminek hasznosítása ugyancsak kiemelt értékmérő.  A tanúsítási szempontokról szólva dr. Dévényi Gergely hangsúlyozta: „Az ökológiai számítási érték a lényeg, a zöldfelület ugyanis így egy összegszerű elem lett, egy olyan vagyoni érték, amelynek kifejezése eddig nem volt forintosítható. A fő cél pedig az, hogy ökológiailag hasznos felület jöjjön létre, amely globálisan a klímavédelmi célokat, helyi szinten pedig az épülethasználók és a környékbeliek élet-, illetve levegőminőségének javítását szolgálja" – húzta alá az MKA főtitkára.

A tanúsítvány kidolgozói remélik, hogy lakossági szinten is mielőbb megjelenik a zöldfelületi tanúsítvány iránti elvárás, amivel pontosan kifejezhető egy adott terület biológiai értéke. Ezt már most beárazza a piac, hiszen a nagyvárosi parkok, ligetek környéke keresettebb lokáció, miként az ősfás kertek, a termő gyümölcsösök többet érnek a vevőknek, mint a térköves, műfüves területek.

A zöldfelületi tanúsítvány honlapja itt érhető el.

Forrás: Magyar Kertörökség Alapítvány