Épülettervek/Hallgatói terv

Újra természetes kapcsolatban a Dunával - Csonti Miklós terve a Széchenyi tér átalakítására

1/19

Madártávlati kép - tervező: Csonti Miklos

?>
Madártávlati kép - tervező: Csonti Miklos
?>
Axonometrikus távlat - tervező: Csonti Miklos
?>
Helyszínrajz - tervező: Csonti Miklos
?>
Keresztmetszet - tervező: Csonti Miklos
?>
Keresztmetszet - tervező: Csonti Miklos
?>
Hosszmetszet - tervező:Csonti Miklos
?>
Látványterv - tervező: Csonti Miklos
?>
Jelenlegi közlekedési hálózat - tervező: Csonti Miklos
?>
Jelenlegi közlekedési hálózat - tervező: Csonti Miklos
?>
Tervezett közlekedési hálózat látványterve - tervező: Csonti Miklos
?>
Kikötő terve - tervező: Csonti Miklos
?>
Horgászó stég - tervező: Csonti Miklos
?>
Kutak látványa - tervező: Csonti Miklos
?>
Látványterv árvíz esetén - tervező: Csonti Miklos
?>
Csatornanyílás látványa - tervező: Csonti Miklos
?>
Téli használat látványa - tervező: Csonti Miklos
?>
Vízparti piac látványa - tervező: Csonti Miklos
?>
A piacra irányuló vízi áruszállítás sémája - tervező: Csonti Miklos
?>
1/19

Madártávlati kép - tervező: Csonti Miklos

Újra természetes kapcsolatban a Dunával - Csonti Miklós terve a Széchenyi tér átalakítására
Épülettervek/Hallgatói terv

Újra természetes kapcsolatban a Dunával - Csonti Miklós terve a Széchenyi tér átalakítására

2012.06.28. 11:48

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csonti Miklós

Vélemények:
2

Letölthető dokumentumok:

Csonti Miklós vajdasági születésű, a kanadai University of Waterloo egyetem magyar származású diákja diplomamunkájaként a BME-n a budapesti Széchenyi tér (az egykori Roosevelt tér) revitalizációját készítette el. A Magyarországon töltött hónapok alatt részt vett a BME mesterképzésén, alaposan megvizsgálta a kiszemelt területet, majd nagyívű koncepciót vázolt fel a közlekedés átszervezésére, a városlakók és a Duna kapcsolatának újrafogalmazására – vízparti nádassal, kutakkal, stégekkel, időszakos piaccal és elegáns pihenő-lépcsősorral.

A modern kor kényelme a Dunának a város fenntartásában betöltött szerepét absztrakt fogalommá változtatta. Míg a városlakók csapból engednek vizet, bevásárlóközpontban vesznek halat, a szennyvizet pedig a lefolyóba öntik, addig a vízpart nem látható, elhagyott, a folyó szerepét pedig alig veszik figyelembe a város fenntartása érdekében. Helyette csupán pompája és nagysága miatt tisztelik a Dunát, amely különleges látványt nyújt a vele kérkedő városnak.

A Széchenyi István teret választottam diplomamunkám témájául, amelyben kísérletet tettem a jelenlegi eltorzult állapot helyreállítására, Budapest lakóinak egy olyan helyet teremtve, amely határozottan megmutathatja a folyó szerepét a város életében. Tervem mindezt három nagyon egyszerű, átfogó stratégiai pont mentén kívánja megvalósítani. Ezek a következők:

1. A folyó könnyű megközelíthetőségének biztosítása

2. Lehetőség nyújtás a folyó közvetlen használatára

3. A folyó adottságainak láthatóvá tétele a használó közösség számára

 

Madártávlati kép - tervező: Csonti Miklos
1/19
Madártávlati kép - tervező: Csonti Miklos

Axonometrikus távlat - tervező: Csonti Miklos
2/19
Axonometrikus távlat - tervező: Csonti Miklos

Helyszínrajz - tervező: Csonti Miklos
3/19
Helyszínrajz - tervező: Csonti Miklos

 

 

Az első pont teljesülését a tér körüli különböző közlekedési eszközök „kibékítésével" lehetne elérni. Akár gyalogos, akár autós vagy kötöttpályás közlekedésről van szó, olyan teret kell kijelölni mindegyik számára, amely a kereszteződések nélküli, folyamatos mozgást teszi lehetővé. Bár a gyalogosforgalom élvezne előnyt, az autós és a kötöttpályás közlekedés számára is előnnyel járna ez a kompromisszum.

A gépjárműforgalom csillapításához meg kell szüntetni a közúti összeköttetést az alsó rakparttal. Az autósokat arra kell ösztönözni, hogy az alsó rakpartot vagy déli irányban az Erzsébet-hídnál, vagy északra a Kossuth térnél hagyják el. Ez jelentősen csökkentené a térre zúduló forgalmat, lehetőséget teremtve arra, hogy megváltoztassuk az utak jelenlegi, alapvetően a gépjárműforgalmat kiszolgáló elrendezését. Emellett viszont a mai körforgalom méretét is jócskán lehetne csökkenteni és áthelyezni a tér délkeleti sarkába – így a gépjárműforgalom döntő része a tér keleti szélére szorulna vissza. Ez a beavatkozás azt eredményezné, hogy a teret középen kettévágná a Lánchídra vezető, Pest és Buda folyamatos összekötetését szolgáló útvonal.

 

Keresztmetszet - tervező: Csonti Miklos
4/19
Keresztmetszet - tervező: Csonti Miklos

Keresztmetszet - tervező: Csonti Miklos
5/19
Keresztmetszet - tervező: Csonti Miklos

Hosszmetszet - tervező:Csonti Miklos
6/19
Hosszmetszet - tervező:Csonti Miklos

Látványterv - tervező: Csonti Miklos
7/19
Látványterv - tervező: Csonti Miklos

 

 

Bár első pillantásra ez a széles út durva beavatkozásnak tűnik, mégis különleges lehetőséget kínál a fennmaradó közlekedési módok „összebékítésére". A Dunát szegélyező villamosvonal egy földalatti - a part vonalától visszahúzott - alagútba ereszkedhet le a tér mindkét végénél, így a két egymáshoz közeli, meglévő megálló eltűnhet a felszínről. Ehelyett a tervemben egy központi elhelyezkedésű villamos-megállót javasoltam, amelyhez egy földalatti átjárónak is kapcsolódnia kell, amelyet nem csak a megállóba igyekvők, hanem azok a gyalogosok is biztonságosan használhatják, akik a teret keresztező úton szeretnének gyorsan átjutni. Ez a koncepció kompakt és hatékony megoldást, valamint zavartalan utazást kínál bármely közlekedési eszközzel.

Miután feloldottuk a különböző közlekedési eszközök közötti konfliktust, a folyó könnyű megközelíthetőségének biztostása már jóval egyszerűbb feladatnak tűnik. Tervem meghatározó elemét képezi a lágyan ívelő, hatalmas lépcsősor, amely ezt az igényt határozottan és kényelmesen oldja meg. A villamos- és autóforgalmat maga alá rejtve áramló és vonzó levezetést képez az ide érkező gyalogosok számára. Ezzel egyszerűbbé válik a folyó megközelítése és végre megvalósulhat a Dunához vezető kapu.

 

Jelenlegi közlekedési hálózat - tervező: Csonti Miklos
8/19
Jelenlegi közlekedési hálózat - tervező: Csonti Miklos

Jelenlegi közlekedési hálózat - tervező: Csonti Miklos
9/19
Jelenlegi közlekedési hálózat - tervező: Csonti Miklos

Tervezett közlekedési hálózat látványterve - tervező: Csonti Miklos
10/19
Tervezett közlekedési hálózat látványterve - tervező: Csonti Miklos

 

 

A második stratégiai pontot - a folyó közvetlen használatát biztosító lehetőségek megteremtését - többféleképpen kielégíthetjük. Az alsó rakpart hosszában elhelyezett tíz dombocska csúcsán álló kútból az ide látogatók iható vizet húzhatnak, miközben újra vizuális kapcsolatuk lehet a folyóval. A kézi erővel kinyert víz aztán többféle célra használható, például ivásra, frissítőként egy forró nyári napon, főzésre a széles körben elterjedt halászléfőző versenyeken, vagy akár mosásra és a közösségi események után a terület tisztítására is. A víz megszerzése azonnali, frissítő jutalommal szolgál, a befektetett energia pedig közvetlen kapcsolatba hozza az embereket a víz forrásával – a folyóval.

Koncepcióm a folyó közvetlen használatára is javaslatokat ad, például a Lánchíd hídfője alatt-mellett felállított, a meglévő lépcsőkhöz lehorgonyzott, a vízszint mozgásait követő, U alakú úszó stégek akár horgászhelyként is  kitűnően működhetnek. Tovább gazdagíthatja a kínálatot a tervemben szereplő korcsolyázó- és szánkózóhely, amely az alsó rakpartot töltheti meg élettel a téli hónapokban is.

A harmadik pont a folyó kínálta adottságok láthatóvá tételéről szól a használó közösség számára; ez elsősorban úgy valósítható meg, hogy a látogatókat emlékeztetjük rá: tudtukon kívül mekkora mértékben használják ki a folyót napi szinten. Tervemben az erre vonatkozó legtisztább gesztus a két csatornanyílás, amelyeket a híd egyik oldalán a lépcsőbe ágyaztam. A tér csapadékvíz-elvezetésének térszint alatti, láthatatlan csőhálózattal történő megoldása helyett ez az elképzelés világosan megmutatja a folyónak a város csatornarendszerében betöltött fő gyűjtő-szerepét. Az összegyűjtött esővíz így közvetlenül az alsó rakpartra és onnan a folyóba kerül, mindenki számára jól láthatóan.  

 

Kikötő terve - tervező: Csonti Miklos
11/19
Kikötő terve - tervező: Csonti Miklos

 

 

A harmadik stratégiai pontban megfogalmazottak kielégítésére újabb lehetőséget kínál a folyóparti piac. Számos város esetében azt láthatjuk, hogy a Dunát elsősorban közlekedési folyosóként használják. Bár sokaknak örömet okoz egy-egy sétahajózás a folyón, a Dunáról az embereknek nem a vásárlás, a bevásárlóközpont jut az eszébe. A tervezett piac az ide látogatókat a folyó egyik lényeges, ősi szerepére emlékeztetné, amit a szükségleti- és luxuscikkek szállításában betölt a maga 3000 km-es folyosóján. Két átvételi pontot képzeltem el az ingázó termelők számára, az M0-s körgyűrű és a folyó északi és déli kereszteződénél. Innen kis csónakokon hozhatják be áruikat a Széchenyi István térre, elkerülve a város túlterhelt útjait. Az ideáramló termékek özöne az emberek eszébe juttathatná azt, hogy a folyó egy felbecsülhetetlen forrás – nem csak a város pompájának és nagyságának meghatározó eleme, hanem a várost tápláló fő ütőér is egyben.

 

Horgászó stég - tervező: Csonti Miklos
12/19
Horgászó stég - tervező: Csonti Miklos

Kutak látványa - tervező: Csonti Miklos
13/19
Kutak látványa - tervező: Csonti Miklos

Látványterv árvíz esetén - tervező: Csonti Miklos
14/19
Látványterv árvíz esetén - tervező: Csonti Miklos

Csatornanyílás látványa - tervező: Csonti Miklos
15/19
Csatornanyílás látványa - tervező: Csonti Miklos

Téli használat látványa - tervező: Csonti Miklos
16/19
Téli használat látványa - tervező: Csonti Miklos

Vízparti piac látványa - tervező: Csonti Miklos
17/19
Vízparti piac látványa - tervező: Csonti Miklos

A piacra irányuló vízi áruszállítás sémája - tervező: Csonti Miklos
18/19
A piacra irányuló vízi áruszállítás sémája - tervező: Csonti Miklos

 

 

A fentebb vázolt három fő stratégiai pontban megfogalmazottak mellett a tervem a folyó néhány évente előforduló nagyobb, időszakos áradását is figyelembe veszi. Az alsó rakpartot eredetileg arra tervezték, hogy árvizek idején ellenálljon és keretet biztosítson a megnövekedett víztömeg számára.   Áradások alkalmával víz alá kerülnek a Dunát szegélyező út- és villamosvonalak, a város pedig ezek lezárására kényszerül, az emberek pedig ilyenkor birtokba veszik ezeket a szakaszok, sürgetve a rakpartok sürgető újjáélesztésének igényét. Az árhullám levonultával az utakat és a villamosvonalakat újra megnyitják, az emberek pedig eltűnnek. Ezért vissza kell adni a Dunának egy részt a rakpartok megépítése által elvesztett területéből, újra természetes jellegűvé változtatva egy szakaszt. Tervemben erre tettem kísérletet, az alsó rakpartra mesterséges nádas-szigetek és bozótosok  telepítésével, amelyre aztán az áradások alkalmával folyamatosan újabb és újabb üledékrétegek rakódhatnak, amelyek életre keltik a vízpart ezen szakaszát, természetes oázist teremtve a város beton- és aszfaltrengetegében.

Csonti Miklós angol nyelvű leírását fordította: Garai Péter

Vélemények (2)
zapata
2012.06.29.
09:36

Nagyon frappáns és karakteres diplomaterv, abból a legjobb fajtából, amelyik nem a leckét mondja fel, hanem gondolatokat bont ki! Ami kevésbé tetszik, hogy talán többet áldoz fel a felső térszintből, mint kellene.

gorbeats
2012.06.29.
06:02

Gratulálok! Nagyon jó a téma megközelítése. A mai aktív, vagy éles várostervezésből teljesen hiányzik, hogy az utak ne szabdalják szét a teret, ezt itt remekül megoldotta a tervező. Én valójában ezt a terv fontosabb és kidolgozottab részének érzem, mint a Dunával való kapcsolatot. Hasonló hozzáállással kellene rendbe tenni a Baross teret, Széll Kálmán teret, a Magyar Jakobinusok terét, stb.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk