Nézőpontok/Kritika

„Újratervezés” a Városligetben

1/3

Jelenlegi helyzet

?>
Jelenlegi helyzet
?>
Térszinti alaprajz
?>
Térszinti alatti alaprajz térmetszettel
1/3

Jelenlegi helyzet

„Újratervezés” a Városligetben
Nézőpontok/Kritika

„Újratervezés” a Városligetben

2014.03.27. 09:42

Cikkinfó

Szerzők:
Mónus János

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Mónus János újabb írásában olyan javaslatot fogalmaz meg amelyben a Városligetet békén hagyva, a Hősök terének felélesztésével, új kulturális-múzeumfejlesztési funkciók telepítésével tenné nyüzsgővé a területet.

Vissza kell térni azokhoz a városfejlesztési elvekhez, amelyek érvényesüléséhez megfelelő hátteret sajnos képtelen volt szolgáltatni közeli és távolabbi múltunk, Budapesten.

A városi hálózatok értelmezése, fejlesztése nem volt alapkövetelménye építéseinknek, helyettük kényelmesebb volt vagy a spontán fejlődésben (az öntörvényű tőkeerőben), vagy a centralizált (államvezérelt) beruházások mindenhatóságában hinni, azért, mert mindkét esetben mellőzhető volt a fáradságos, unalmasnak tűnő elemzés, az igénymeghatározás, a módszerkeresés. Megszoktuk, hogy új beruházásaink helyét csak ki kell találni (vagy a pénz, vagy a politikai elhatározás szorításában).

Jelenlegi helyzet
1/3
Jelenlegi helyzet

Nem voltak és napjainkban is egyre kevésbé vannak adataink arról, hogy városi rendszereink milyen fejlesztéseket igényelnek (kényszerítenek), milyen volumeneket és sebességeket kívánnak azok megvalósulásai.

A rendszerelvűség életidegennek minősíttetett (a tőke és a hatalom által egyaránt), az ilyen gondolkodás a felgyorsult jelenhez méltatlannak tűnő.
Gyanítom, hogy a tudatlanság mára már cinizmusra váltott, nem tudom elhinni az érzéketlenség, a szűklátókörűség napjainkban tapasztalt, eddig soha nem látott magaslatait, összekacsintások nélkül.

Térszinti alaprajz
2/3
Térszinti alaprajz

A Városligetet érintő Múzeumi Negyed elképzelés sajnos ebbe a sorba illik (ugyanúgy, mint a megvalósult dél-pesti Millenniumi Városrész).
Esetünkben nem új múzeumok építése a helyesen értelmezett feladat, hanem egy több mint száz éve megkezdett városszerkezeti fejlesztés befejezése a Hősök tere – Városliget térségében, nevezetesen a belváros felől észak-kelet felé irányuló sugárutunk (most éppen Andrássy út) tervezett másik végpontjának hangsúlyát megteremteni (mely a millenniumi évek múltával elveszett).
A végpont, a Hősök tere (két múzeuma ellenére) túlnyomórészt élettelen, mintha álmát aludná, félve attól a ritka zajtól, áramlástól, mely politikai rendszereink változásainak előszele (vagy éppen fennmaradásának görcsös erőpróbája) szokott lenni.

Tehát e térségben elsőrendű feladat a Hősök terének (a végpontnak) életét, méltó nyüzsgését (dinamikáját) megteremteni, ennek eszközeit megtalálni. Ehhez szinte bármilyen nagyságú pénzt hozzárendelni, városrendezési szempontból indokolt és erkölcsös, ha az valóban a térség intenzitását növeli, akkor fejlődésnek minősíthető.

Ennek a térnek kívánatos „sűrűsödése" igazán akkor válhat városias izgalommá, ha a Városliget épületek (építmények) által, még a jelenleginél is érintetlenebb marad (bontások révén). A zöld, a szabad tér, a víz ritka kincs, a városnak nem megtűrnie, hanem használnia kellene.

Térszinti alatti alaprajz térmetszettel
3/3
Térszinti alatti alaprajz térmetszettel


A kontraszt (a sűrű és az érintetlen között) igazi városias helyzet.
Ebben a térségben mindent szabad, csak langymeleg unalmat terjeszteni nem (azaz továbbra is ásítozó Hősök teréhez elszórt, koncepciótlan, ilyen-olyan arcú épületekkel teletűzdelt Városligetet „felzárkóztatni").
A teret használni kell, (meglévő múzeumi adottságai miatt) leginkább új kulturális-múzeumfejlesztési funkciók telepítésével, centralizáltan, a Városligetet békén hagyva, a kiváló adottságra (a kisföldalattira) szervezetten, parkolókkal a Dózsa György út mentén zöldfedésű térszint alatt.
Így lehet mégis múzeumi negyed a két meglévő múzeum közvetlen fejlesztéseként (természetesen a térszint alatt) új,földalatti megállóra fűzve, rengeteg kapcsolódó szolgáltatással.

Nyilvánvaló, hogy ez a „sűrítmény" új, helyre szabott teóriákat igényel a múzeumi hagyományokhoz kapcsolható kultúraterjesztést illetően.
Véleményt, álláspontot fogalmazó építészként, természetesen leghatékonyabbnak a rajzot (vázlatot) érzem. Közrebocsájtott elképzelésem természetesen felületes, részletezettség nélküli, de talán gondolatközvetítésre alkalmas.

(Amúgy szerintem inkább rajzolnunk kellene, mint írni és írni, hosszan, unalmasan és a másik ellenében. A rajz mégiscsak a konstruktivitás eszköze, szakmánkban).

Mónus János
építész

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.03.31.
13:00

Józan, tárgyilagos, hozzáértő és bátor állásfoglalás. Végre egy komoly építész, aki a helyén kezeli a parkot...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk