Épületek/Örökség

Váci németek emléke a város alatt

1/2

Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér

?>
Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér
?>
Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér
1/2

Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér

Váci németek emléke a város alatt
Épületek/Örökség

Váci németek emléke a város alatt

2013.02.14. 09:19

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Vác, Magyarország

Vélemények:
1

Vác középkori német lakosságának állít emléket a néhány hete megnyílt kiállítás. Nem csak a bemutatott tárgyak érdekesek, de maga a kiállítóhely is, hisz jó öt méter mélyen a belváros alatt van.

„Még 2008-2009-ben folytatott a mai Nemzeti Örökségvédelmi Központ elődje, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészeti kutatásokat Vác belvárosában, a Március 15-e tér környékén. Az eredmények pedig, amelyeket közösen értünk el a Tragor Ignác Múzeum munkatársaival, alaposan átformálták a város középkori kultúrájáról alkotott elképzeléseinket. Ezért is döntöttünk úgy, hogy anyagilag is segítjük a kiállítás létrehozását, hiszen mindaz, amit kutatásaink során feltártunk, az ország, a magyar múlt része. A város emlékeinek széles körű ismerete mindenkor jelentős közösségépítő szereppel bírhatott, ezt szertettük volna most a magunk eszközeivel is erősíteni" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak a helyszínen Dr. Csornay Boldizsár, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Hozzátette: a tárlatot a város talán legizgalmasabb kiállítóhelyén, a Széchenyi utcában, a 3-7. szám alatti középkori pincében, illetve a hozzá csatlakozó előtérben sikerült berendezni.

Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér
2/2
Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér

Vác történetének korai emlékei mutatják, hogy az államalapítás táján már lakott hely volt a város, majd hamarosan, a 11. században püspöki központtá vált (hagyományosan Szent Istvánnak tulajdonítják az egyházi székhely létrehozását, valószínűbb azonban, hogy a konkrét alapítás I. Gézához, Szent László bátyjához köthető, akit itt temettek el, a mai ferences templom és kolostor helyén álló Szent Szűz egyházban). A város e korai virágzása egy rövid időre megszakadt, mert szinte újra kellett alapítani a tatárok 1241 tavaszi pusztítása után. Ugyan a püspöki székhely erődített volt (a források is gyakran várként hivatkoznak rá), ám a hozzá északról csatlakozó váralja településsel együtt csaknem megsemmisült. IV. Béla német telepeseket, hospeseket hívott a városba, akik a korábbi városias magtól északra alapítottak új településközpontot, a mai Március 15-e téren épített (jelenleg már csak alapfalaiban látható) Szent Mihály egyház körül. A templom régészeti kutatását a váci régészek 2003 ás 2005 között végezték el.

Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér
1/2
Váci németek emléke a város alatt, fotó: Kovács Olivér

„Sajátosan kétnemzetiségű várossá vált Vác, nem ide sorolva a szerény számú zsidó közösséget. A déli részen, a vár körül magyarok éltek, északra a németek. Olyannyira elkülönültek egymástól, hogy a különböző ajkú közösségeknek külön tanácsa, bírája és egyháza is volt" - mondta Csornay Boldizsár. „A közösségek tárgyi kultúrájukban is különböztek egymástól: így például a főtéren lakó módosabb németek emeletes kőházakban laktak, amelyekhez többnyire épület alatti tárolóhelyiség is tartozott. Ezekre a presztízsépítkezésekre pénzük elsősorban a szőlőtermesztésből, borászatból, különböző iparokból, valamint a távolsági kereskedelemből származhatott, amibe persze bekapcsolódtak a szintén a városban élő zsidó kereskedők is."

fotó és szöveg: Kovács Olivér

Épen maradt egy pince faburkolata több mint 600 éven át: a cikk folytatása és további képek a műemlékem.hu magazinban

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.02.27.
16:17

Vác egy csoda, oda kirándulni élvezet. A piac, a Duna partja a révnél, a Belváros parti része... A Fehérek temploma a legarányosabb (és legderűsebb) belső terű barokk templomok egyike. Az ismertetett kiállítás is érdekes lehet. Most viszont más kérdésem vóna, mert olvasom a cikkben: "...a mai Nemzeti Örökségvédelmi Központ elődje, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat...". Hadd ne haljak meg bután: mi köze ennek a szépemlékű KÖH-höz és utódjához, a Forster Központhoz?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk