Nézőpontok/Kritika

Vadas Jószef: A magyar konstruktivizmus

1/3

?>
?>
?>
1/3

Vadas Jószef: A magyar konstruktivizmus
Nézőpontok/Kritika

Vadas Jószef: A magyar konstruktivizmus

2007.06.18. 12:45

Haba Péter recenziója a kötetről.

2/3

3/3

A magyar konstruktivizmus című, frissen megjelent kötet szerzője, Vadas József meghatározása szerint „ma már világosan látjuk, hogy a konstruktivizmus gyűjtőfogalom. Először alighanem Barbara Sztyepanova beszélt róla egy 1921-es előadásában (…). Egyedül Oroszországban egész sor egymással rivalizáló (…) irányzatot ölel fel – a szuprematizmustól a realizmusig, a prountól a produkcionizmusig. (…) tehát egy értelmezésekben gazdag jelenségcsoport volt, ami erőteljes visszhangot váltott ki – nem is csupán Nyugaton, először inkább Európa keleti és középső régiójában. (…) Akár a holland De Stijl-mozgalmat nézzük, akár a Bauhausban szintetizálódó németországi fejleményeket, hogy csak az irányzat két másik központját említsük, az ott történtek megerősítik, hogy a konstruktivizmus Oroszországban született, a tízes évek derekán (…)."

 

Vadas József rámutat a fogalom rendkívül összetett jelentéséből adódó művészettörténeti problémákra, elsősorban azokra, melyek a magyar konstruktivizmushoz sorolható jelenségekkel, alkotókkal, művekkel kapcsolatosak. Tekintve, hogy a hazai mozgalom „Bécsben született [ti. a Kassák Lajos vezette MA című folyóirat körül szerveződő művészkörben] és először német városokban bontakozott ki", „ezért nemcsak az a kérdés, hogy mi tekinthető magyar konstruktivizmusnak, kiknek az életműve, annak mely része fedi ezt a fogalmat. Legalább ennyire jogosult egy másik felvetés is: hogyan kell értelmeznünk a szóban forgó jelenséget?" Hangsúlyozza a mozgalom időbeli sajátosságait is – azt, hogy míg a konstruktivizmus mint képzőművészet a 20-as években „tetőzött", addig az „általa indukált funkcionalista építészet és tárgytervezés" révén hatóköre a 30-as években vált igazán szélessé.

 

A bevezető fontos gondolata, hogy bár Magyarországon a fauvizmus, a kubizmus, a szürrealizmus és az expresszionizmus „megérintette" ugyan a művészetet, ám a 20. századi avantgárd irányzatok közül egyedül a konstruktivizmus „vált saját orgánumot és programot kifejlesztő mozgalommá."

 

A könyv végigkíséri az olvasót a hazai konstruktivizmus centrumában álló művészcsoportokon, szellemi- és alkotóműhelyeken, a Bauhausban tanult magyarok mellett bemutatja a CIAM magyar csoportját, Bortnyik iskoláját, az „új építészet" sajátosságait, s összefoglalja azokat a törekvéseket, melyek már a formatervezés és a modern tipográfia kezdeteinek tekinthetők. A szerző figyelmet fordít a – méltatlanul – ritkán emlegetett művészekre is, például Péri Lászlóra, Ébneth Lajosra, Nemes Györgyre, Bor Pálra, Kemény Alfrédra vagy Schubert Ernőre.

 

A sokatmondó „Kisugárzás és újrakezdés" címet kapta az a fejezet, mely a Munka folyóirattal és az azzal kapcsolatban álló művészekkel, a Párizsba költöző, s ott a konstruktivizmus sajátos változataival kapcsolatba kerülő alkotókkal foglalkozik. A szerző ebben a részben eljut a második világháború utáni évtizedek olyan irányzataiig, melyek a konstruktivizmusban gyökereznek: a magyar neoavantgárd újkonstruktivizmusán keresztül egészen a kortárs jelenségekig.

 

HP


Vadas József: A magyar konstruktivizmus
Corvina Kiadó Kft.
ár: 3990 Ft
www.corvinakiado.hu

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk