Nézőpontok/Kritika

„vagy ezzel egyenértékű” - amikor a közbeszerzés gyilkolássza a köztérdizájnt

1/3

?>
?>
?>
"zöld  könyv", fotó: Bardóczi Sándor
1/3

„vagy ezzel egyenértékű” - amikor a közbeszerzés gyilkolássza a köztérdizájnt
Nézőpontok/Kritika

„vagy ezzel egyenértékű” - amikor a közbeszerzés gyilkolássza a köztérdizájnt

2010.06.25. 12:27

DOS-os, nehezen használható, dizájngyilkos és emellett a szóba jöhető tételek 3/4-ét nem tartalmazza. Viszont kötelező a használata. A szabadtér építészet új mumusainak, a közbeszerzési költségkiírás szoftvereinek jártunk utána. Bardóczi Sándor írása.

"zöld  könyv", fotó: Bardóczi Sándor
3/3
"zöld könyv", fotó: Bardóczi Sándor

Kormányrendelet1 írja elő, hogy közbeszerzés esetén kiviteli tervek költségvetési kiírását az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található - ellenszolgáltatás nélkül használható - elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével köteles összeállítani. A kiviteli terv tételkiírását pedig a honlapon keresztül hitelesíteni kell. Az on-line tételkiírás készítése a lassúság és gyakori lefagyások miatt igen nehézkes, ám e szoftvereknek van megvásárolható, off-line is használható verziója. Jelenleg két, az előírásoknak megfelelő szoftver van forgalomban Magyarországon, amelyek azonban – a felhasználóik szerint – több sebből véreznek.

A tájépítészeti szakágat (illetve a köztér, közterület és közpark tervezést érintő ügyekben az egyéb mérnöki szakágakat is) alig szolgálják ki a ma forgalomban lévő szoftverek. Egybehangzó szakmai vélemények szerint a szoftver adatbázisából a szükséges, és a gyakorta használt tételeknek a háromnegyede hiányzik. Ebből következően ezeket a tételeket ún. „K" tételként kell felvenni a költségkiírásba, viszont így semmiféle előárazásra nem lehet támaszkodni. A képlet tehát röviden a következő: jogszabály kötelezi a tervezőt, hogy olyan költségvetés készítő szoftvert használjon, amelyben a kiírt tételeknek a 75%-át önmagának kell előállítania. A költségkészítő program ugyan ingyenesen és online is használható, de a gyakori lefagyások és körülményes kezelés miatt a tervező rá van kényszerítve, hogy megvásárolja a rendeletnek megfelelő két szoftver egyikét.

2/3

A „megfelelő" szoftvereket gyártó cégek anno egy szakállas kiadványnak, az ún. zöld könyvnek a jogait vásárolták meg a szoftverfejlesztés kezdeti fázisában, amely – minekután a 80-as évek előtti közterületi fejlesztések zöme szimplán a közlekedéstervezői (nem túl szofisztikált) „környezetesztétikán" alapult – nem tartalmazott, vagy alig tartalmazott olyan elemkészletet, amelyből manapság az azóta kisebbfajta revolúción átesett szabadtér építészet építkezik. A zöld könyvet (ÉKN, azaz Építőipari Költségszámítási Normák) mostanára már magázzuk, az mégis visszaöcsiz. Az ÖN, azaz Összesített Normarendszer ugyanis csak nevében hozott újat, a tartalmában majdhogynem felejthető. A szabadtértervezés terén ugyanis a szoftverek esetében a „fejlődés" csak erős idézőjelekkel értelmezhető. Ha ugyanis megnyitjuk az immár kormányrendelettel is megerősített szoftvert, és azt összehasonlítjuk az évtizedes ÉKN könyv alakú változatával, akkor a köztértervezés terén semmi újdonságot nem tudunk felfedezni.

Mit tehet tehát az egyszeri szabadtértervező? Először is feltölti a jogszabálynak megfelelően a „K" tételekkel sűrűn tűzdelt, jó drága, ám a jelek szerint alig használható szoftverrel megírt költségkiírását az FVM vagy az NFGM (még működő) honlapjára. Az ellenőrző program pedig jobb esetben visszajelez, hogy egyébként a költségvetésünk a közbeszerzés betűjének megfelel, alkalmas arra, hogy ezzel írják ki az adott projektre a közbeszerzést. A felvett „K" tételek esetében azonban a hitelesítés folyamán mindössze annyi történik, hogy a szoftverben szereplő, konkrét terméket tartalmazó tételek mögé odakerül a „vagy ezzel egyenértékű" kifejezés. Azaz a hitelesítés a „K" tételekre nem terjed ki. Innentől hatványozódik a bonyodalom.

Egyrészt az árazott és hitelesített árazatlan költségvetés immár szövegszerűen sem felel meg egymásnak, másrészt a kivitelező azt tesz be a megálmodott (a tervezési és a művészeti koncepciót alátámasztó) burkolat vagy utcabútor helyébe, amit nem szégyell. És általában nem szégyell. Itt ugyanis már nem környezetesztétikáról, épített környezetminőségről, hanem kőkemény bizniszről szól a dolog: a közbeszerzésekbe még az ilyen egyértelműen esztétikai minőséget hordozó alkotások esetében sem épül be a mai napig a minőség, pláne nem a vizuális koncepcióhoz való megfelelés követelménye.

A kényszerűen beírt „K" tételek magas száma miatt elméletileg előfordulhat, hogy két különböző tervező irodát a gép elé ültetve, egyazon szoftver használatával egyazon tervre történő költségvetési kiírás összegszerűen óriási nagyságrendi eltéréseket is produkálhat. Vagyis pontosan az az összehasonlíthatósági elv bukik, amely miatt a rendelet ragaszkodott a szoftveres egységesítéshez. Egységesíteni talán csak olyan szoftver birtokában lenne érdemes, amelyben az ismeretlen, előre nem látható, egyedi tételek aránya egy projekten belül 10% alatt tudna maradni. A köztértervezés közbeszerzésre átfordított végterméke viszont ettől a pillanattól kezdve az egységesítési törekvések dacára jobbára egy minden egzaktságot nélkülöző blöff licitté változik. Kinek az érdeke? Az bizonyos, hogy nem a tervezőé, akinek a problémamegoldásban álmatlan éjszakái fekszenek.

A szoftvereknek (amelyek a közbeszerzési törvénynek láthatólag megfelelnek, de a tervezőknek egyáltalán nem) azonban nem ez az egyetlen hibájuk. Tíz év alatt nem bírtak kikecmeregni a DOS-os világból: egyetlen tétel rögzítése hosszú homokórás másodperceket jelent a felhasználó számára. A platform abból a szempontból is logikátlan, hogy az almappás rendszerekbe rendezett struktúra minden kereshetőségi kritériumnak ellentmond. Mivel a szoftvergyártók olyan alapon töltik fel az építőipari anyagokat, termékeket, hogy egy-egy gyártó céget megkeresve (azoktól szintén szép pénzekért cserébe) rögzítik azok termékeit, így nem áll elő a tervező számára mondjuk egy olyan mappa, hogy „kültéri burkolatok", hanem neki kell egy, a struktúrájukban minden felhasználói logikát nélkülöző almappa labirintuson keresztül felkutatnia egy adott terméket. Így például az árbeli gyors összehasonlíthatóság a tételek esetén gyakorlatilag lehetetlen, vagy egy kockás füzetlapra korlátozódik (a számítógépek korában).

Az egységesítés az egyedi tervezésű tételeknek sem tesz jót. Az egalizálás olyan szintű elsivárosodást jelent például a közbeszerzéssel létesülő játszóterek piacán, amely sablonossá teszi azt a játékteret, amelynek – elvileg – a jövő nemzedéket kellene kreativitásra nevelnie. A kreativitás tehát – úgy tűnik  – sem tervezői, sem felhasználói oldalról nemkívánatos jelenség a közbeszerzések világában. Aki arra vetemedik, hogy egyedileg tervezett bútorokkal, játszószerekkel kísérletezik egy közbeszerzési eljárás kellős közepén, arra ma már úgy néznek, mint egy félőrült különcre. Amíg ugyanis egy téglát kell lecserélni egy másik téglára, addig ez a szoftveres egységesítési ügy relatíve működőképes. Ám amint egy dizájntermékkel játssza ugyanezt (az egyáltalán nem egyenszilárdságú) játszmát el a közbeszerzési procedúra, ott az az alkotó és az alkotás halálával egyenértékű.

 

Bardóczi Sándor


1 2010. január 1-jétől az építőipari beruházások közbeszerzési eljárásainál kötelező elektronikus tervezői és ajánlati költségvetések készítése. Ezt a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet írja elő.

 

Vélemények (11)
ecomation
2011.05.11.
12:12

Ha közbeszerzési pályázatokon szeretnének részt venni, mindenki figyelmébe ajánlok egy szakszerű közbeszerzési figyelési oldalt. Ezen az oldalon cégreszabva jelennek meg a közbeszerzések és az előfizetőknek naponta emailen elküldik az aznap megjelent közbeszerzéseket. Az oldal linkje: www.kozbeszerzes-online.hu

ecomation
2011.05.12.
12:12

@ecomation: Épitkezéssel foglalkozó cég ügyvezetője vagyok, és részt veszünk közbeszerzési pályázatokon. A közbeszerzés figyeléssel foglalkozó cégek közül a fennt emlitett oldalt találtam a legelfogadhatóbbnak több szempontból is. Mindenkinek ajánlom a fenti oldalt.

bardóczi
2010.07.12.
10:52

Friss hír, amely nagy megkönnyebbülést ígér: meg nem erősített kamarai szóbeli információ szerint a cikkben hivatkozott kormányrendeletet 2010 szeptemberi határidővel hatályon kívül helyezik.

Hartmann György Sándor
2010.07.12.
19:11

@bardóczi: A hír igaz, de nem pontos!

A kormányrendelet ugyan megy, de az abban foglaltakat beépítik magába a közbeszerzési törvénybe!

Továbbá, minden tiszteletem Annáé, de sajnos sehogy sem érti, hogy az építészet és az építés az más.

De ez csak a a megint félresikerülni látszó szabályozás egyik része, mert

sikerült megint a "szakma" szabályozását négy minisztériumhoz telepíteni,maga a szakma sem egységes nem tudnak megegyezni (korábban is ez volt a válasz, ha valami féresikerült a szabályozásban) a kamarák, az ÉVOSZ, az IPOSZ, a a kereskedekmi kamarák, akik felkentek a jogszabályok előkészítésében (és egyébként is úgy hallgatanak ezekről az egyeztetésekről mint a sír. Sádor látod ez a profi kamara?)Maradok tisztelettel:

Ryhe

Hartmann György Sándor
2010.07.14.
13:38

@bardóczi: Kedves Sándor!

Majdnem lemaradtam, mert időközben megjelent a következő rendelet (hatályba lép szeptember 15-én):

 A Kormány 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelete az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról

A Kbt. 54. § (2) bekezdése szerinti árazatlan költségvetési kiírás.

A Kbt. tervezetében a javított 54. §-ban ez olvasható:

(2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.  

Hogy még bolondabb legyen a helyzet:

a ma még érvényes  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységrőlígy fogalmaz (bár az is lehet, hogy holnapra már az egészet kivágják, mint a macskát szarni): g) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül,  Ha még hozzáveszem a Kbt. következő javasolt előírását:

(4) Ha az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy e törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon túl többlet előírást tartalmaz, köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.

 Ezek után kinyalok annak a tervezőnek, aki össze tud állítani egy olyan tenderdokumentációt, amely megfelel az előzőeknek, hogy egyetlen ellentmondás nem lesz a tervezői dokumentációba, hogy meg tudják fogalmazni (leginkább szabványra való hivatkozással) a minőségi követelményeket, és az átvétel feltételei!

És mind ehhez mit szólt a magasságos kamara? Egyáltalán fel fogta-e valaki, hogy miről is van valójában szó?

Ryhe

Hartmann György Sándor
2010.06.27.
13:27

Kedves Sándor!

Részben igazad van, mert aki szabályozott, nem tudta, hogy mit szabályozott!

(De ne felejtsük, hogy mindezt a ÉVOSZ erőltette, és, hogy közben hol voltak a kamarák (építész és a mérnöki) ennek a jogszabálynak az előzetes egyeztetésénél, mert még ők a felkentek eme megtisztelő szerepre.)

De, ha figyelmesebben elovastad volna a rendeletet akkor vannak olyan passzusok, amelyek kétségeidre választ adnának. Csak hogy Te is átsiklasz ezeken, ugyanúgy ahogy a  tervezők sem foglalkoznak azzal, hogy megfelejen a tenderkiírásuk ezeknek a szabályoknak (ami szerintem részben azért van, mert ész nélkül áron alul elvállanak mindent - a szabványokról meg ne is beszéljünk!): idézet a rendeletből

(4) A dokumentációban az ajánlatkérőnek - a Kbt. 58. §-ával, illetve 190. §-ával összhangban - részletesen meg kell határoznia, hogy az építési beruházás során, illetve a tervezett és felhasznált anyagokra, késztermékekre és berendezésekre vonatkozóan mely szabványok alkalmazását kívánja meg, és az azoknak való megfelelőség igazolása milyen módon történik, ha annak módját jogszabály nem írja elő.

A tenderdokumentáci részletes előírásai (amely ha kell tételenként is meghatározandó):

b) a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,

Ha ezek megvannak, akkor már nem kérdés, hogy mint tervező megadd, hogy mennyi munkaerő ráfordítás szükséges, és egyben nem kerülsz zavarba a költségvetés összeállításánál. mert az egyébként csak arra koncentrál, hogy a szükséges munkaerő ráfordítás szerinti rezsiórabér beazonosítható legyen.

(Amely egy komolyabb munkánál az összköltség 25-30 %-át teszi ki, és egyáltalán nem foglalkozik az anyag jellegű tételekkel. Így pl. eőfordulhat hogy az anyag soron hoznak a vállalkozók égbekiáltóan alacsony árat, de ezt már nem lehet vizsgálni!)

Ryhe

Ui. Igaz, hogy a kv. készítő szoftverek tartalmaznak újabb tételeket is, de azt a munkát, amely azokban az intézetekben folytattak, hogy tudományosan megapozzák a költsévetési normákat, az intézményekkel együtt a rendszerváltás elsöpörte.

bardóczi
2010.06.28.
10:05

@Hartmann György Sándor: Csendesen jegyzem meg, hogy a kamarák a jogszabály egyeztetésekkor a fasorba nincsenek, és ez zömében mégsem a kamarák, hanem a főhatóságok bűne. A kamarák ugyanis rendre péntek délután 3 órakor kapnak meg salátatörvényeket , hogy azokat hétfő reggel nyolcig legyenek szívesek véleményezni, majd miután pár lelkes "félőrült" ezt még meg is teszi, a minisztériumi összekötők úgy nem vesznek róla tudomást, ahogy illik. (legutóbb a - hogy-hogynem éppen az augusztusi nyári szünet idején küldték ki a nyitva nem tartó kamarának a gyorsító-II csomagot, ami gyakorlatilag parkolópályára állította a zöldfelületi építészeti engedélyezést és leradírozta a pályáról a belsőépítészeket)

Minisztérumi oldalról három lényeg van: ki van pipálva, hogy

1. megkérdezték.

2. határidőre teljesítették.

3. kifelé úgy tűnik, mintha munka folyna.

Merthogy beépíteni, módosítani, korrigálni, egyeztetni, jobbá tenni, meghallgatni, elemezni - szerintük - nem kötelesek. És igazuk van - egyetlen jogszabály sem kötelezi őket erre. Ld.még a kamarai jogásznő szerint alkotmányellenes passzusoktól hemzsegő, csak 2/3-os többséggel módosítható jogalkotásról szóló törvényt.

Csendesen jegyzem meg továbbá, hogy azoknak a szabványoknak a zöme, amit említesz elavult, vagy éppen hatályát vesztő állapotban van, míg az áprilistól kötelező EU szabványoknak  a zöme még magyarra fordítva sincs (nemhogy magyarítva). Ezen kívül két út van a tételkiírásnál: vagy a kötelező szoftvert lehetőségeit használja, és akkor bevállalja, hogy terve és a megépített valóság köszönő viszonyban nem lesz egymással, vagy a szoftver tételeit pontosítva minden részletre kiterjedő leírást ad meg, amire azt mondja a profitmaximalizálásra törekvő kivitelező, hogy ezen leírás alapján ő  mjd legyártja "séróból" saját gyártásban a terméket (hiszen az a leírással "egyenértékű") aminek az eredménye meg egy jó nagy buhera lesz. 

Hartmann György Sándor
2010.06.28.
10:50

@bardóczi: Én is csak csandben jegyzem meg a követezőket:

A kamarák miért nem tiltakoznak! (Féltik, hogy elvisztik azt a kis támogatást is amlyet a minisztériumtól kapnak, vagy nincs ember aki ezt a munkát (és időben)elvégezné? Mert azért több esetben is előfordult, hogy én már régen olvastam a minisztérium honlapján a rendelet tervezetet, és a kamarák még a fülük botját sem mozgatták. Mert ez lenne az igazi köztestületi munka, és nem a szakszervezeti teendők felvállalása!)

Én a kamarai jogászhölgyre nem hivatkoznék, amikor az kéthónappal ezelötti Építész Közlönyben a műszaki ellenőrök jogállását teljesen félremagyarázta. Valamit lehetősége van a kamaráknak jogszabályok kezdeményezésére is.

A lényeget nem értetted meg: ha nincs, vagy nem jó a szabvány akkor léphet elő a tervező, aki éppen a követelményt, valamint az átvételi feltételeket határozhatja meg, meg ez az Isten adta joga. Csak hogy ez munka! És nem fér bele az áron alul elvállalt feladatba!

Továbbá, azt is megér egy misét, hogy egy megjelent szabványból hányat vásárolnak meg. (Pl. a betoszerkezetek kivitelezésére szóló szabványból - a tizeze tervező, és a 30 ezek kereskedekmi kamarába bejlentkezett vállalkozóból - megvettek vagy 30 db-ot! Vagy közterületen a kertész elvállalt olyan feladatot, amelyet csak út tervezésre jogosult végethetne!)

Ryhe

Ui. Még egy megjegyzés: minden tervező megeszküszik az édesanya életére, hogy minden jogszabályt, szabványt. stb., stb. betartott. De a tizede sincs tisztában azzal, hogy mit is kellene betartania!

Az EU-s szabványok bevezetés 2002-tól megkezdődőtt, hogy legyen eleég időnk felkészülni. (Az csak a lusta tsatikusok véleménye, hogy az Eurcode húlyeség. Érdekes, minden szakma meg tudja oldani a szükséges szabványok alaklmazhatóságát, csak nézed meg a szakmai szövetségek honlapjait!

És sírnak a kötelező képzés miatt, holott ezet éppen erre találtaák volna ki. De ha a kamart egy tényleg szakmai előadásért is csak annyi pontot ad (nem temékbemutatóra gondolok, és nem az előadások akkreditálásából kívánna megélni), mint a Látogats a Lukács-VIkár építsz műterembe, akkor nem beszéljünk semmiről.

bardóczi
2010.06.28.
16:55

@Hartmann György Sándor: A kamarák - minden látszat ellenére - folyamatosan tiltakoznak ez ellen az eljárásrend ellen. Pont leizélik őket. A mininisztérium honlapján persze lehet olvasni rendelet tervezeteket - csakhogy ahhoz kellene egy professzionális, a vezetőségét, tagozati vezetéseit eltartani képes kamara, hogy azok fizetett időben folyamatosan böngésszék és időben véleményezzék azt a töménytelen mennyiségű jogszabályt, amit a főhatóságok gyártanak. Ráadásul ez is csak egy defenzív, sehova nem vezető történet lenne, nehogymá az legyen a normális, hogy olvassad el a honlapon fiacsám, mit ötlöttünk ki. Egy normális jogalkotás úgy kéne történjen, hogy már az első szövegtervezet nagyon mélyen meg van szondázva abban a szakemberi rétegben, akit majd valamire kötelezni fog vagy akinek alkalmaznia kell majd. Esetleg kiderülne, hogy a jogszabály hülyeség, vagy hogy hogyan lenne jobbítható. Jelenleg még azt is személyes sértésnek veszi a t. minisztérium t. munkatársa, ha az ember önszántából próbál egy férc-jogszabályon javítani.Öntudatuk van, gyakorlatuk zéró és ez társul egy jófajta struccpolitikával.

Más: Jelenleg a tagozati elnökön, kamarai elnökön, alelnökön kívül semmiféle fizetése nincs a társadalmi munkában szerepet vállaló kamarai tisztségviselőknek, amit pedig a vezető tisztségeket betöltők kapnak az nem elegendő egy olyan professzionális munka elvégzéséhez (jogszabálytervezet figyelés, lobbi, jogi kidolgozás), amit vázolsz.

Mindenkinek van lehetősége jogszabályok kezdeményezésére. A főhatóságok ezt is pont leizélik.

Végezetül pedig értem ami írsz, csak ez kicsit rózsaszín: mutass egyetlen olyan várost, ahol egy közbeszerzésben a tervező felér olan szintre, hogy az ő írása "szentírás", és meghatározhatja az "átvételi feltételeket". Isten adta, de gyorsan el is vette és belerakta egy jogásszokkal körbebástyázott közbeszerzési bizottság kezébe. Munka, bizony, ahogy mondod. Olyan munka, ami ráadásul falra hányt borsó lenne.

 

Hartmann György Sándor
2010.06.29.
10:10

@bardóczi: Kedves Sándor!

Ezt írod.

"csakhogy ahhoz kellene egy professzionális, a vezetőségét, tagozati vezetéseit eltartani képes kamara, hogy azok fizetett időben folyamatosan böngésszék és időben véleményezzék azt a töménytelen mennyiségű jogszabályt, amit a főhatóságok gyártanak. "

Éppen ezért mondom és maradok mindig kissebbségben, hogy a kamarát rá kell bízni a profikra, és a társadalmi munkások, pedig csak ellenőrízenek!

Tudom, hogy a kötelező jelleg miatt a tagság zöme lesajnálja a kamarát, de éppen ezért kellene olyan szabályokat felállítani, hogy aki tisztséget vállal az dolgozzon is, vagy kerülje el messzire - akár a menetközbeni visszahívás intézményével, akár a közbeső elszámoltatás bevezstésével, mert nézzetek csak körü, hány, meg hány civil szervezet meg tudja oldani ezet a kérdést!

És ne akkor akarja az építész megvalósítani élete főművét, amikor kamarai tisztséget visel.

Ryhe

Ui. az meg csak ha a tortán, több esetben, amikor megkerestem a kamarát, még csak válaszra sem méltattak.

A másik felvetésedre pedig, csak azt udom válaszolni, ha a tervezők nem lennének partnerek abban, hogy olcsó ajánlatukkal (éhbérért) ne vállaljanak el valamilyen feladatot, azzal, hogy ha már betette a lábát, akkor a szerzői jogba belekapaszkodva úgysem lehet kivágni - még a minősíteheteteln munkavágsés mellet is, mint a macskát szarni! -,majd a továbbikaban talán megkapja a munkájának az ellenértékét, akkor megváltozna a helyzet.

Én minden nap olvaosm a TED-et és a heti háromszori megjelenésű Közbeszerzési Értesítőt. Kik azok akik ezt a rengeteg városközpontot, egészségügyi és oktatási beriházást megtervezték?, mert ezekre tervező kiírás egyetlen sem jelent meg. Ezek után nem vagyok megyőzhető abban, hogy az építészek nem ár alatt vállanak, mert ha nem lenne önként jeletkező, akkor megnézhetnék magukat az önkormányzatok! Igaz, hogy ez vonatkozik a lebonyolítókra is, csak mivel nem bizonyítható nem írható le, hogy ők meg más csatornákon kersik meg a megélhatőségüket.

És mit ad Isten, lásd a Mérnöki Kamarát, akik - nem is tudom ki találta ki ezt az őrültséget -azt mondják, hogy fel kell emelni a verseny és pályázat nélküli tervezés szolgáltatás díjat, mert akkor (az igy galád módon megszerzett megbízás alapján) - talán nekik is több jut.

Kivácsi vagyok arra, hogy ezek a kérdésekre milynek lesznek a válaszok, de az "új rend szerint" a BM honlapján (és egyetlen közlönyben megjelent rendeletben sem) még csak az sem található meg, hogy a építészeti szabályozás, az építésügy ide átkerült (hajaj a közbeszerzéshez idő kell!), csak abból lehet következtetni, hogy a vezetésben Szaló úr megjelent mint állatitkár. Tehát mi megint lent vagyunk (és valószínűleg ott is leszünk) a béka alsó részénél.

EZ
2010.06.25.
18:57

Bizony, Sándor, nemcsak a szabad-tér-építész sorsát keserítik meg ezek a programok, hanem a kötött-tér-építészekét is. :)

Mondataidat kiegészíteném még azzal, hogy 

- sokszor aligismert gyártók termékei szerepelnek teljes palettával, míg a legközönségesebb típusokat nem találom meg.

- a szövegek, mire megjelennek, rengeteg önismétlő, érdektelen szövegrész egymás mellé sorolásából állnak, mire ezt értelmessé teszem, addigra újra írom a tételt.

- még így is maradhat benne véletlenül felesleges szöveg - mi éppen most hibáztunk egy "fém vízorral" felirat bennfelejtésével. 

- ha nem K tételt írok, csak módosítom a szöveget, akkor marad az egységár - nyilván teljesen értelmetlenül.

- mindezek közben a kivitelezők egy jó egyszerű excel táblát szeretnének használni.

Nagyon sokat kell még dolgozni azon, hogy ennek a megközelítésnek értelme legyen. (Vagy nagyon sokat kellett volna dolgozni, mielőtt bevezetődik.) 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk