Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Variációk boltívekre: tíz hazai kőhíd

1/19

A Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja Hegyesd faluba vezet. A legtöbb forrás szerint az 1700-as évek végén épült híd két 4,4 méteres, enyhén csúcsíves nyílással keresztezi a bővizű Eger-patakot.

A hidak, folyók, halászok és vízimolnárok védőszentje, Nepomuki Szent János szobra számtalan régi hídon megtalálható, jellemzően a középső pillérek fölött kialakított fülkében. A hegyesdi híd ennek is egy jellegzetes példája.

A közeli Diszel központjában, szintén a 18. században épült, Eger-patak fölötti kőhíd ma hazánk három, ötnyílású kőhídjának egyike. A patakon akkoriban dolgozó közel száz vízimalmot kiterjedt szekérút-hálózat és számtalan hasonló híd kötötte össze.

A gyöngyöspatai Danka-patak hídja andezittufából épült, a megannyi középület és templom mellett hidakat is tervező Rabl Károly vázlatai szerint. Az 1823-ra elkészült híd ma is a település főutcáját vezeti át a patakon.

Az ország első, Budapestről Vácra vezető vasútvonalának folytatásaként 1850-re épült meg a Vác-Párkány szakasz. A sűrűn beépített területeken tucatnyi, addig példátlan méretű kőhíd is épült. Legjobb állapotú képviselőjük a váci cementgyár bejáratánál áll.

A vulkáni kő és a tégla mellett, akár a megfelelően válogatott és faragott homokkő is alkalmas lehet a vasúti hidak építésére. Ennek legszebb példái az egykori Veszprém-Balatonalmádi vasút nyomvonalán sorakoznak.

A február elején külön galériában bemutatott Balaton-felvidéki vörös homokkő igen dekoratív építőanyagnak bizonyult. A Balatonalmádi belterületén fennmaradt kőhídon 1994 óta egy kiállított 375 sorozatú gőzmozdony is emlékeztet az egykori vasútvonalra.

Az egyik utolsóként fennmaradt, folyó feletti kőhíd Zalaszentgrót kastélya mellett áll. 1965-ig ívelte ét a Zalát, az ekkori mederrendezés során a folyó viszont kikerült alóla. Ma műemlék.

A gyorsforgalmi utak és vasutak építése előtt Zala megye legnagyobb völgyhídja a Nemesbük falu központjában álló kőhíd volt. Karcsú pilléren álló 5,8 méteres nyílásai 9,5 méter magasan vezetnek át a Köszvényes-patak fölött.

A helyben elterjedt, hasított kőből épült, harminc méter hosszú híd magas mellvédfalait falkötő vasak stabilizálják.

Bár a híd nem műemlék, 2006-ban az eredeti megjelenését messzemenően tiszteletben tartó, teljes felújítást kapott.

A történelmi Magyarország legnagyobb kőhídja, a híres hortobágyi kilenclyukú híd a hídfők között 93 méter hosszú. A Debrecenből Bécs felé haladó ősi marhahajtó úton már 1346-ban fahíd épült ezen a helyen, amelynek sokadik utódját 1833-ra cserélte kőhídra

A vasutak előtti korban, szekéren szállított építőanyagokkal óriási beruházás volt a híd megépítése. A munka közel nyolc évig tartott.

Bár kőhídként ismert, és nagy része valóban Tokaj környékén bányászott kövekből épült, a kilenc egyforma, 8,5 méteres boltozat fő teherviselő eleme a hagyományos, kisméretű tégla, amiből mintegy négyszázezer darabot építettek be.

A hidat legutóbb 1983-ban és 2009-ben újították fel, de összességében jelentős átalakítás nélkül viseli ma is a 33-as főút forgalmát.

Az egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV építése idején már az első vasbeton hidak tervezése zajlott, a Börzsöny keleti oldalában kanyargó vasúton viszont még a hagyományos technológiával, a környéken bányászott vulkáni kőből épültek a műtárgyak.

A vasút egyik szép kőhídja Berkenye határában keresztezi a Morgó-patakot egyedi, aszimmetrikus nyílásbeosztással.

A vasúti pálya tíz évvel ezelőtti felújítása ezt a hidat is érintette: a munkák során a hazai mellékvonalakon megszokottnál nagyobb, 16,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére tették alkalmassá, azóta nagyobb, mozdonyos szerelvények is használhatják.

Sajnos nem minden vasúti kőhíd felújítását tervezték műemléki igényességgel. A Szombathely-Sopron vonalon jóval nagyobb arányú megerősítésre volt szükség, így az itteni hidak egy része zsaluzat nélküli, lőtt vasbeton szerkezetek mögé került.

?>
A Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja Hegyesd faluba vezet. A legtöbb forrás szerint az 1700-as évek végén épült híd két 4,4 méteres, enyhén csúcsíves nyílással keresztezi a bővizű Eger-patakot.
?>
A hidak, folyók, halászok és vízimolnárok védőszentje, Nepomuki Szent János szobra számtalan régi hídon megtalálható, jellemzően a középső pillérek fölött kialakított fülkében. A hegyesdi híd ennek is egy jellegzetes példája.
?>
A közeli Diszel központjában, szintén a 18. században épült, Eger-patak fölötti kőhíd ma hazánk három, ötnyílású kőhídjának egyike. A patakon akkoriban dolgozó közel száz vízimalmot kiterjedt szekérút-hálózat és számtalan hasonló híd kötötte össze.
?>
A gyöngyöspatai Danka-patak hídja andezittufából épült, a megannyi középület és templom mellett hidakat is tervező Rabl Károly vázlatai szerint. Az 1823-ra elkészült híd ma is a település főutcáját vezeti át a patakon.
?>
Az ország első, Budapestről Vácra vezető vasútvonalának folytatásaként 1850-re épült meg a Vác-Párkány szakasz. A sűrűn beépített területeken tucatnyi, addig példátlan méretű kőhíd is épült. Legjobb állapotú képviselőjük a váci cementgyár bejáratánál áll.
?>
A vulkáni kő és a tégla mellett, akár a megfelelően válogatott és faragott homokkő is alkalmas lehet a vasúti hidak építésére. Ennek legszebb példái az egykori Veszprém-Balatonalmádi vasút nyomvonalán sorakoznak.
?>
A február elején külön galériában bemutatott Balaton-felvidéki vörös homokkő igen dekoratív építőanyagnak bizonyult. A Balatonalmádi belterületén fennmaradt kőhídon 1994 óta egy kiállított 375 sorozatú gőzmozdony is emlékeztet az egykori vasútvonalra.
?>
Az egyik utolsóként fennmaradt, folyó feletti kőhíd Zalaszentgrót kastélya mellett áll. 1965-ig ívelte ét a Zalát, az ekkori mederrendezés során a folyó viszont kikerült alóla. Ma műemlék.
?>
A gyorsforgalmi utak és vasutak építése előtt Zala megye legnagyobb völgyhídja a Nemesbük falu központjában álló kőhíd volt. Karcsú pilléren álló 5,8 méteres nyílásai 9,5 méter magasan vezetnek át a Köszvényes-patak fölött.
?>
A helyben elterjedt, hasított kőből épült, harminc méter hosszú híd magas mellvédfalait falkötő vasak stabilizálják.
?>
Bár a híd nem műemlék, 2006-ban az eredeti megjelenését messzemenően tiszteletben tartó, teljes felújítást kapott.
?>
A történelmi Magyarország legnagyobb kőhídja, a híres hortobágyi kilenclyukú híd a hídfők között 93 méter hosszú. A Debrecenből Bécs felé haladó ősi marhahajtó úton már 1346-ban fahíd épült ezen a helyen, amelynek sokadik utódját 1833-ra cserélte kőhídra
?>
A vasutak előtti korban, szekéren szállított építőanyagokkal óriási beruházás volt a híd megépítése. A munka közel nyolc évig tartott.
?>
Bár kőhídként ismert, és nagy része valóban Tokaj környékén bányászott kövekből épült, a kilenc egyforma, 8,5 méteres boltozat fő teherviselő eleme a hagyományos, kisméretű tégla, amiből mintegy négyszázezer darabot építettek be.
?>
A hidat legutóbb 1983-ban és 2009-ben újították fel, de összességében jelentős átalakítás nélkül viseli ma is a 33-as főút forgalmát.
?>
Az egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV építése idején már az első vasbeton hidak tervezése zajlott, a Börzsöny keleti oldalában kanyargó vasúton viszont még a hagyományos technológiával, a környéken bányászott vulkáni kőből épültek a műtárgyak.
?>
A vasút egyik szép kőhídja Berkenye határában keresztezi a Morgó-patakot egyedi, aszimmetrikus nyílásbeosztással.
?>
A vasúti pálya tíz évvel ezelőtti felújítása ezt a hidat is érintette: a munkák során a hazai mellékvonalakon megszokottnál nagyobb, 16,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére tették alkalmassá, azóta nagyobb, mozdonyos szerelvények is használhatják.
?>
Sajnos nem minden vasúti kőhíd felújítását tervezték műemléki igényességgel. A Szombathely-Sopron vonalon jóval nagyobb arányú megerősítésre volt szükség, így az itteni hidak egy része zsaluzat nélküli, lőtt vasbeton szerkezetek mögé került.
1/19

A Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja Hegyesd faluba vezet. A legtöbb forrás szerint az 1700-as évek végén épült híd két 4,4 méteres, enyhén csúcsíves nyílással keresztezi a bővizű Eger-patakot.

A hidak, folyók, halászok és vízimolnárok védőszentje, Nepomuki Szent János szobra számtalan régi hídon megtalálható, jellemzően a középső pillérek fölött kialakított fülkében. A hegyesdi híd ennek is egy jellegzetes példája.

A közeli Diszel központjában, szintén a 18. században épült, Eger-patak fölötti kőhíd ma hazánk három, ötnyílású kőhídjának egyike. A patakon akkoriban dolgozó közel száz vízimalmot kiterjedt szekérút-hálózat és számtalan hasonló híd kötötte össze.

A gyöngyöspatai Danka-patak hídja andezittufából épült, a megannyi középület és templom mellett hidakat is tervező Rabl Károly vázlatai szerint. Az 1823-ra elkészült híd ma is a település főutcáját vezeti át a patakon.

Az ország első, Budapestről Vácra vezető vasútvonalának folytatásaként 1850-re épült meg a Vác-Párkány szakasz. A sűrűn beépített területeken tucatnyi, addig példátlan méretű kőhíd is épült. Legjobb állapotú képviselőjük a váci cementgyár bejáratánál áll.

A vulkáni kő és a tégla mellett, akár a megfelelően válogatott és faragott homokkő is alkalmas lehet a vasúti hidak építésére. Ennek legszebb példái az egykori Veszprém-Balatonalmádi vasút nyomvonalán sorakoznak.

A február elején külön galériában bemutatott Balaton-felvidéki vörös homokkő igen dekoratív építőanyagnak bizonyult. A Balatonalmádi belterületén fennmaradt kőhídon 1994 óta egy kiállított 375 sorozatú gőzmozdony is emlékeztet az egykori vasútvonalra.

Az egyik utolsóként fennmaradt, folyó feletti kőhíd Zalaszentgrót kastélya mellett áll. 1965-ig ívelte ét a Zalát, az ekkori mederrendezés során a folyó viszont kikerült alóla. Ma műemlék.

A gyorsforgalmi utak és vasutak építése előtt Zala megye legnagyobb völgyhídja a Nemesbük falu központjában álló kőhíd volt. Karcsú pilléren álló 5,8 méteres nyílásai 9,5 méter magasan vezetnek át a Köszvényes-patak fölött.

A helyben elterjedt, hasított kőből épült, harminc méter hosszú híd magas mellvédfalait falkötő vasak stabilizálják.

Bár a híd nem műemlék, 2006-ban az eredeti megjelenését messzemenően tiszteletben tartó, teljes felújítást kapott.

A történelmi Magyarország legnagyobb kőhídja, a híres hortobágyi kilenclyukú híd a hídfők között 93 méter hosszú. A Debrecenből Bécs felé haladó ősi marhahajtó úton már 1346-ban fahíd épült ezen a helyen, amelynek sokadik utódját 1833-ra cserélte kőhídra

A vasutak előtti korban, szekéren szállított építőanyagokkal óriási beruházás volt a híd megépítése. A munka közel nyolc évig tartott.

Bár kőhídként ismert, és nagy része valóban Tokaj környékén bányászott kövekből épült, a kilenc egyforma, 8,5 méteres boltozat fő teherviselő eleme a hagyományos, kisméretű tégla, amiből mintegy négyszázezer darabot építettek be.

A hidat legutóbb 1983-ban és 2009-ben újították fel, de összességében jelentős átalakítás nélkül viseli ma is a 33-as főút forgalmát.

Az egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV építése idején már az első vasbeton hidak tervezése zajlott, a Börzsöny keleti oldalában kanyargó vasúton viszont még a hagyományos technológiával, a környéken bányászott vulkáni kőből épültek a műtárgyak.

A vasút egyik szép kőhídja Berkenye határában keresztezi a Morgó-patakot egyedi, aszimmetrikus nyílásbeosztással.

A vasúti pálya tíz évvel ezelőtti felújítása ezt a hidat is érintette: a munkák során a hazai mellékvonalakon megszokottnál nagyobb, 16,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére tették alkalmassá, azóta nagyobb, mozdonyos szerelvények is használhatják.

Sajnos nem minden vasúti kőhíd felújítását tervezték műemléki igényességgel. A Szombathely-Sopron vonalon jóval nagyobb arányú megerősítésre volt szükség, így az itteni hidak egy része zsaluzat nélküli, lőtt vasbeton szerkezetek mögé került.

Nézőpontok/Vélemény

Variációk boltívekre: tíz hazai kőhíd

2023.03.04. 10:21
1/19

A Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja Hegyesd faluba vezet. A legtöbb forrás szerint az 1700-as évek végén épült híd két 4,4 méteres, enyhén csúcsíves nyílással keresztezi a bővizű Eger-patakot.

A hidak, folyók, halászok és vízimolnárok védőszentje, Nepomuki Szent János szobra számtalan régi hídon megtalálható, jellemzően a középső pillérek fölött kialakított fülkében. A hegyesdi híd ennek is egy jellegzetes példája.

A közeli Diszel központjában, szintén a 18. században épült, Eger-patak fölötti kőhíd ma hazánk három, ötnyílású kőhídjának egyike. A patakon akkoriban dolgozó közel száz vízimalmot kiterjedt szekérút-hálózat és számtalan hasonló híd kötötte össze.

A gyöngyöspatai Danka-patak hídja andezittufából épült, a megannyi középület és templom mellett hidakat is tervező Rabl Károly vázlatai szerint. Az 1823-ra elkészült híd ma is a település főutcáját vezeti át a patakon.

Az ország első, Budapestről Vácra vezető vasútvonalának folytatásaként 1850-re épült meg a Vác-Párkány szakasz. A sűrűn beépített területeken tucatnyi, addig példátlan méretű kőhíd is épült. Legjobb állapotú képviselőjük a váci cementgyár bejáratánál áll.

A vulkáni kő és a tégla mellett, akár a megfelelően válogatott és faragott homokkő is alkalmas lehet a vasúti hidak építésére. Ennek legszebb példái az egykori Veszprém-Balatonalmádi vasút nyomvonalán sorakoznak.

A február elején külön galériában bemutatott Balaton-felvidéki vörös homokkő igen dekoratív építőanyagnak bizonyult. A Balatonalmádi belterületén fennmaradt kőhídon 1994 óta egy kiállított 375 sorozatú gőzmozdony is emlékeztet az egykori vasútvonalra.

Az egyik utolsóként fennmaradt, folyó feletti kőhíd Zalaszentgrót kastélya mellett áll. 1965-ig ívelte ét a Zalát, az ekkori mederrendezés során a folyó viszont kikerült alóla. Ma műemlék.

A gyorsforgalmi utak és vasutak építése előtt Zala megye legnagyobb völgyhídja a Nemesbük falu központjában álló kőhíd volt. Karcsú pilléren álló 5,8 méteres nyílásai 9,5 méter magasan vezetnek át a Köszvényes-patak fölött.

A helyben elterjedt, hasított kőből épült, harminc méter hosszú híd magas mellvédfalait falkötő vasak stabilizálják.

Bár a híd nem műemlék, 2006-ban az eredeti megjelenését messzemenően tiszteletben tartó, teljes felújítást kapott.

A történelmi Magyarország legnagyobb kőhídja, a híres hortobágyi kilenclyukú híd a hídfők között 93 méter hosszú. A Debrecenből Bécs felé haladó ősi marhahajtó úton már 1346-ban fahíd épült ezen a helyen, amelynek sokadik utódját 1833-ra cserélte kőhídra

A vasutak előtti korban, szekéren szállított építőanyagokkal óriási beruházás volt a híd megépítése. A munka közel nyolc évig tartott.

Bár kőhídként ismert, és nagy része valóban Tokaj környékén bányászott kövekből épült, a kilenc egyforma, 8,5 méteres boltozat fő teherviselő eleme a hagyományos, kisméretű tégla, amiből mintegy négyszázezer darabot építettek be.

A hidat legutóbb 1983-ban és 2009-ben újították fel, de összességében jelentős átalakítás nélkül viseli ma is a 33-as főút forgalmát.

Az egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV építése idején már az első vasbeton hidak tervezése zajlott, a Börzsöny keleti oldalában kanyargó vasúton viszont még a hagyományos technológiával, a környéken bányászott vulkáni kőből épültek a műtárgyak.

A vasút egyik szép kőhídja Berkenye határában keresztezi a Morgó-patakot egyedi, aszimmetrikus nyílásbeosztással.

A vasúti pálya tíz évvel ezelőtti felújítása ezt a hidat is érintette: a munkák során a hazai mellékvonalakon megszokottnál nagyobb, 16,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére tették alkalmassá, azóta nagyobb, mozdonyos szerelvények is használhatják.

Sajnos nem minden vasúti kőhíd felújítását tervezték műemléki igényességgel. A Szombathely-Sopron vonalon jóval nagyobb arányú megerősítésre volt szükség, így az itteni hidak egy része zsaluzat nélküli, lőtt vasbeton szerkezetek mögé került.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.