Épülettervek/Középület

Városi uszoda és sportcsarnok - Pilisvörösvár

1/9

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/9

Városi uszoda és sportcsarnok - Pilisvörösvár
Épülettervek/Középület

Városi uszoda és sportcsarnok - Pilisvörösvár

2007.08.27. 08:50
MÉD

Tervező:4ARCh építészcsoport Gutowski Robert, Kövér István, Révai Attila

Tervező:4ARCh építészcsoport
Gutowski Robert, Kövér István, Révai Attila

 

1/9

2/9

3/9

4/9

5/9

6/9


 

Rövid építészeti leírás

Telepítés
A mintegy 33,7 hektár alapterületű, teljes szabadidő park határait délkelet felől a bővítési területtel figyelembe vett temető, déli irányból a fejlődésben lévő lakóterület, északnyugati irányból a Szent Erzsébet úti épületek: a templom és a szociális otthon adják. Északnyugati irányból a Háziréti patak s természetes határ. E terület súlypontjában kerül kialakításra tavakkal színesített Búcsútér, melyet északnyugat felől a pályaközpont és parkok, délkeleti irányból pedig az intézményi terület (közvetlen tervezési terület) fog közre. E területi egységeket északnyugat-délkelet irányú gerincút köti össze, mely az intézményeknél parkoló zónára szélesedik.
A településszerkezeti vizsgálat alapján készített szabályozási tervet messzemenőkig figyelembe vettük. A kiírásnak megfelelően északra helyeztük a sportcsarnokot, délre pedig az uszodát. Természetesen az uszoda épülete a kijelölt 097/90-96 helyrajzi számú telkekre került, ismervén a város helyi vízisport iránti "éhségét", szem előtt tartva a lehető legreálisabb megvalósíthatóságot. Ily módon a tanuszoda még az I. ütemen belül is korábban épülhet meg. A két épület fő frontját a tengelyen álló parkoló felé fordítottuk, így adva további hangsúlyt a középvonalon húzódó fő közlekedési (tájékozódási) zónának.

 

7/9

8/9

9/9

 

Építészeti megfontolások
A tervezés folyamán az egymás mellett fellépő (funkcionális, tájolási, esztétikai, időbeliségi) szempontokat – az általános érvényű egyensúlyra törekvés mellett – rangsoroltuk. A különböző érvek közül alapvető építészeti hozzáállásnak a tervezett létesítmények környezetbe illesztését választottuk. Az épületek helyén a föld felszínét "felszakítottuk" és aláépítettünk. A funkcionális egységek alaprajzi elosztását térben kivetítve és anyaghasználatban is differenciálva az egykori mezőgazdasági terület tarkaságát idéztük vissza. Ezt a koncepciót az egész intézményi zónára érvényesnek tartjuk. Ez a "sávos" séma tökéletesen alkalmas a beruházás ütemezésére, bővítések kialakítására, úgy, hogy közben egységes építészeti arculatot kap az építésre szánt övezet.

A "tetőfelületek" és a homlokzati- és támfalak a mérnöki létesítmények és a természeti formák egyensúlyát keresik, egymáshoz képest mellérendelő viszonyba kerülve. Ezt a hatást erősítik a fronthomlokzatokon alkalmazott "rétegződések" is, a kissé megmozgatott falfelületek geometrikusan utalnak a talajrétegek halmozódására.

Az egyes épülettömegek landart-os megfogalmazása léptékében is jobb arányban illeszkedik az egész szabadidő központ tájépítészeti eszközökkel alakított léptékéhez, mint önálló, szoliter épületek – bármilyen szellemes – telepítése. A szabályozási tervben foglalt fásított védődombok koncepciójához is jól kapcsolódik a sport épületek ilyetén kialakítása.
szöveg és képek: 4ARCh

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk