Helyek

Várostervezés, mint folyamatmenedzsment

2002.08.30. 14:55

A várost folyamatosan változó egységként képzelik el, amely több különböző tényező hatására fejlődik, öntörvényűen. Ezért a fejlődésbe való beavatkozás előtt azt kell vizsgálnunk, hogy mely összetevők járulnak hozzá egy-egy állapot kialakulásához.

A Rév8 Rt. által kidolgozott városfejlesztési koncepció megértéséhez szükséges néhány szóban felvázolni a város definícióját, amely elképzelésük alapja, és azt, hogy miként írják le a várostervező feladatát. Megközelítésük újszerűsége teszi programtervüket különlegessé Magyarországon.

A várost folyamatosan változó egységként képzelik el, amely több különböző tényező hatására fejlődik, öntörvényűen. Ezért a fejlődésbe való beavatkozás előtt azt kell vizsgálnunk, hogy mely összetevők járulnak hozzá egy-egy állapot kialakulásához. Ezeket kell módosítani ahhoz, hogy a város más képet öltsön. A tervező feladata, hogy a folyamatot átláthatóvá tegye, amely megengedi, hogy a rendszerbe való beavatkozás hatását figyelemmel lehessen kísérni, és így a "városrendszer" működését finom korrekciókkal befolyásolni is lehet. Keretet kell szabnia a fejlődésnek, hogy a jó irányokat felerősítse, a rosszakat tompítsa. A tervezés célja nem lehet egy állapot lemerevítése, számolnia kell a természetes változásokkal, és elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ezekre hosszútávon választ adjon. Összefoglalva tehát a várostervezés olyan folyamatok tervezése és menedzselése, amelyek az előzetesen felvázolt célok irányában haladnak.

A célok meghatározása a város vagy városrész közösségének a feladata, el kell dönteniük, hogy mivé szeretnék fejleszteni a területet. Ezt szem előtt tartva kell a tervezésben résztvevőknek a meghatározó komponensek mentén a szükséges beavatkozásokat megtenniük. A városfejlesztési célok megvalósításának egyik lényeges eleme a terület szabályozási terve, amely az építés kereteinek rögzítésével képes befolyásolni a negyed fejlődését. Ez a terv deklarálja a kerület fejlesztési szándékait és meghatározza ennek irányát. A koncepció azonban nemcsak ebből, hanem két másik lényeges elemből is áll: a gazdasági és szociális programból. A szabályozási terv a kitűzött célok, a tervezett gazdasági és szociális program megvalósításának eszköze, így alárendelődik ezeknek.

A Rév8 számára a rehabilitáció többet jelent egyszerű építészeti beavatkozásnál, a város életlehetőségeinek biztosításával egyenlő. Ez mindig a gazdasági-társadalmi folyamatoktól függ. Az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy egy városrész önfenntartóvá válik, az az, hogy egyre kevesebb közösségi pénz szükséges a fejlesztéséhez, és egyre inkább vonzó a magántőke számára. Ezért arra törekedtek, hogy az akcióterületeken - például a Corvin-Szigony projekt esetében - eladható városterméket, fejlesztési kereteket határozzanak meg.

A VIII. kerületi rehabilitáció többet szeretne elérni a tradicionális városrészek épületeinek tatarozásánál. Céljuk a belvárosi terület újraélesztése, valódi értékeinek megóvása, ugyanakkor a korszerű igényeknek megfelelő városrész kialakítása is. A rehabilitációs programban újragondolták a kerület szerepét, s mivel annak korábbi funkciója megszűnt, újjal ruházták fel. Ezért nyúltak hozzá a várost meghatározó utcák hálózatához, és osztották újra azokat. Szándékuk szerint nem csak az egyes épületeket, hanem az egész területet kell magasabb rangra emelni. Nem felejtik el, hogy egy adott helyen élő közösség identitását történelmi emlékek őrzik. Amikor újrarajzolták a terület utcahálózatát, új irányt szabva ezzel fejlődésének, ezt óvatosan, megfontoltan tették, hogy minél kevesebb értéket veszítsenek el.

Hasonló gonddal bánnak a kerület lakóival, társadalmi összetételével. Fontosnak tartják a kerület lecsúszásának és szegregációjának megállítását. Ragaszkodnak a területre jellemző vegyes összetételű, színes társadalmi képhez. Céljuk, hogy a városrészek közötti versenyben - ami azért folyik, hogy szeressenek egy-egy helyet az emberek, akarjanak ott élni, és a terület képes legyen önmagát eltartani - eggyel jobb helyezést érjenek el. Ezért a rehabilitáció helyett jobban definiálja tervüket a városmegújítás kifejezés.

A folyamat megvalósíthatósága nagymértékben attól függ, hogy sikerül-e a magánszféra érdeklődését felkelteni az elképzelések iránt, de világossá kell tenni, hogy a józsefvárosi rehabilitáció kiindulópontját jelentő Corvin-Szigony projekt esetében is az önkormányzat aktív szerepvállalásáról van szó, nem egy ingatlanfejlesztő önálló projektjéről. Az önkormányzat és az azt képviselő Rév8 végig egyfajta projektmenedzserként irányítani és felügyelni fogja a beruházás megvalósulását.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk