Épületek/Középület

Vasúttal a fellegek fölé – állomás a repülőtéren

1/27

Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com

?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: Wikipedia
?>
Koppenhága, repülőtéri vasútállomás - forrás: Wikipedia
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
?>
Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: www.jahn-us.com
?>
Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: www.jahn-us.com
?>
Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: Wikipedia
?>
Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: Wikipedia
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 1 - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 1 - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-
?>
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 1 - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-
1/27

Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com

Vasúttal a fellegek fölé – állomás a repülőtéren
Épületek/Középület

Vasúttal a fellegek fölé – állomás a repülőtéren

2017.03.29. 11:52

Míg Ferihegyen több évtizede csak álom, a világ fontosabb légikikötőinek földi kiszolgálása jóformán elképzelhetetlen vasúti kapcsolat nélkül. A példák sokaságából ragadtunk ki néhány kiemelkedő, európai modellt. Bán Dávid írása.

A 21. század pályaudvarainak legfontosabb szerepe a különböző közlekedési formák közötti kapcsolatteremtés. Vagyis: az intermodális csomópont klasszikus képlete szerint a vasút, gyalogosforgalom, autók, illetve városi vasutak, metró, villamos, buszok, kerékpár találkozópontja. Idővel kialakult a városon kívüli hasonló szerepe is, egyrészt a településeket elkerülő nagysebességű vonatok rövid ideig tartó megállítását szolgáló állomásokkal, másrészt repülőterekbe integrálva.

Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: Wikipedia
12/27
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: Wikipedia


A jellemzően városközpontoktól távol létrejött repülőterek már rég túlléptek a hagyományos értelemben vett érkezés és indulás szerepkörön, működésük lényegesen összetettebb. Mindez persze külön történetet érdemelne, de jelenleg maradjunk a repülés és a vasút kapcsolatánál. Ha európai és ázsiai példákat nézünk, láthatjuk, hogy ma már elképzelhetetlen egy nagyszabású, komoly forgalmat lebonyolító repülőtér zavartalan működése kötöttpályás hálózat nélkül. A geopolitikai adottságoktól függően bizonyos helyeken elegendő volt egyszerűbb elővárosi vasútállomás építése, másutt a terület lehetővé tette különböző típusú közlekedési eszközök városon kívüli találkozási pontjának megteremtését. A repülőterek magukban hordozzák az ilyen csomópontalkotás lehetőségét, mint Brüsszelben, ahol a repülőtérre vezető alagutat kibővítették, és a városból kivezető teljes vasúti hálózatba indítanak innen vonatokat.

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti kapcsolata már évtizedek óta foglalkoztatja a közlekedéstervezőket. A különböző, nagyszabású, majd rendre elhalt kormányígéretek hatására számos tanulmány született arról, hogy a metró vagy a vasút, ha ez utóbbi, akkor a Keleti vagy a Nyugati pályaudvar felől érje el a repülőteret. Mivel az előkészítésben csak a bizonytalanság maradt állandó, így arra már sosem készült terv, hogy a kötöttpályás közlekedés miként csatlakozzon a terminálépülethez. Míg pontszerűen, ha kicsit megkésve is, de folyamatosan zajlanak a hiánypótló fejlesztések – kezdve a Tima Zoltán tervezte magas színvonalú SkyCourttal, folytatva a parkoló bővítésekkel, a szálloda és újabb utasmóló építéssel – a látványtervében nincs nyoma a vasútnak.


Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 1 - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
25/27
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 1 - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com

">www.paul-andreu.com]

A természetükből adódóan a városközponttól távolabb eső repülőtéri terminálok sokszor külön közlekedési központokká, egyfajta tranzitvárosokká fejlődnek. Az itt kialakuló közlekedési csomópontokat, ha lehet, még inkább a funkcionalizmus determinálja, mint a városi pályaudvaroknál. Tervezésükkor fontos a két vagy több közlekedési szereplő közötti dinamikus, leginkább zökkenőmentes átmenet megteremtése. Az utasok számára ez egy nehezebb, összetettebb terep, amelynek átlátása nagyobb koncentrációt igényel. Tekintettel a nagyszámú és nemzetközi utazóközönségre, a tervezőknek komplex feladattal kell megküzdeniük.

Európa második legforgalmasabb repülőtere, a Párizstól 25 kilométerre északkeletre fekvő Roissy-Charles-de-Gaulle. Közlekedési csomópontja iskolapélda, miként tudja komplex módon kezelni az összetett utasforgalmat. Az 1966-ban megtörtént első kapavágás óta fejlődő repülőtér tudatosan számolt a vasúti kapcsolattal. Az 1974-ben átadott extravagáns, polipszerű 1-es terminál közelében létrejött Roissypôle, kereskedelmi-, szolgáltató- és irodaközponttal együtt kialakított közlekedési csomópontot. A repülőtér közel összes terminálját és közlekedési terét Paul Andreu jelzi, akinek korai, brutalistának is mondható, lecsupaszított betoncsarnokai egyre jobban kezdtek kibomlani a repülőtér fejlődésével. Míg a Roissypôle betonpillérei kecsességük ellenére durva, zárt teret rejtenek, addig a két évtizeddel később átadott második reptéri vasútállomáson már sokkal inkább a légies üveg-acél szerkezet dominál.


Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com
6/27
Aéroport Charles de Gaulle - Aérogare 2Gare TGV - építész: Paul Andreu - forrás: www.paul-andreu.com


Itt a különböző közlekedési szereplők más-más szintet foglalnak el a repülőteret keresztülmetsző épületegyüttesben. A repülőtér termináljait egy ponton összefogó pályaudvar a legmélyebb szinten szolgálja ki a Párizst elkerülő nagy sebességű vasút, a TGV-vonalát, közvetlen elérhetőséget biztosítva délen Lyon, Dijon, Marseille, északon Lille (Brüsszel, London) felé, valamint a város (azon túl a déli elővárosok és az Orly repülőtér) irányába haladó elővárosi expressz, az RER B vonalát. Később ehhez a felszín alatti szinthez kapcsolódott a repülőtér termináljai között közlekedő automata kisvasút (CDGVAL), amely a nagy kiterjedésű repülőtéren való könnyebb és gyorsabb közlekedést segíti. A köztes szintek adnak helyet a klasszikus pályaudvari funkcióknak (jegypénztár, információ, várótermek), majd a repülőtér különböző létesítményeinek szintjén közvetlen gyalogos kapcsolat nyílik a terminálokhoz, egyes parkolókhoz, valamint buszösszeköttetés a távolabbi létesítmények felé. A komplexum "megkoronázásaként" egy hatalmas, a pályaudvar szimmetrikus alakját követő szállodaépület zárja a mélyen a felszín alatt kezdődő, összetett csomópont felszín feletti részét, amely kimagasló alakjával jó orientációs pont az egész repülőtér utazóközönsége számára.

A pályaudvar peronjai felett elnyúló hosszú üvegtető nemcsak a felszín alatti térségnek biztosít természetes fényt, hanem vizuális kapcsolatot is teremt a különböző közlekedési eszközök között: a peronokról máris a felszínen guruló repülőket láthatjuk, egyben szimbolikus térélményben is részesülünk, hiszen innen az eget és a felszálló repülőgépeket is megfigyelhetjük. Az Andreu, a várostervező Jean Marie Duthilleul és Peter Rice által létrehozott pályaudvar, valamint jól átlátható szerkezete elengedhetetlen e komplex tér kiismeréséhez, a gyors és pontos döntéshozatalhoz. Természetesen maximális az igény a megfelelő jelzésrendszerekre, feliratokra, piktogramokra, információs pontokra is, de szerencsés esetben már az épület szerkezetének köszönhetően, idegenként is biztosan mozoghatunk ebben az összetett térben. A különböző irányok csillag középpontjában találkozó mozgólépcsők és járdák világos geometriát kölcsönöznek a térnek, segítik a különböző szintek és irányok átláthatóságát. Hasonló összetett térélményt tervezett a Lyon-Satolas repülőtéri pályaudvar esetében Santiago Calatrava is, aki egy hatalmas, peronok felett átívelő organikus üvegformába, a felszín felé helyezte az utasforgalom nagy részét.


Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: www.jahn-us.com
22/27
Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: www.jahn-us.com


Németországban a Rajna vidékének ipari zónái, láncolatba fűződő városai egy hosszan elnyújtott, folyamatos közlekedési gócpontot alakítottak ki. Az utóbbi évtizedekben a nagy légi csomópontok új típusú földi kapcsolatba kerültek egymással: a régiót átszövő és Németország távolabbi nagyvárosait összekötő, nagy sebességű ICE vonatok új pályaudvarai nyíltak a repülőtereken. Így a repülőterek maguk is hálózatba léptek egymással, és a vasútvonalak segítségével közösen szolgálják ki a teljes régiót.


Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: Wikipedia
23/27
Flughafen Köln-Bonn - építész: Helmut Jahn - forrás: Wikipedia


A német kormányzati funkciók Berlinbe költözése után, elsőként Köln–Bonn reptere igyekezett új arculatot találni magának. A repülőtér fejlesztésével egy időben, a terminálok között korábban csak regionális vonatok kiszolgálását biztosító vasútállomás helyére 2003-ban egy, az ICE vonatok befogadására alkalmas modern repülőtér-pályaudvar épült. A vasút ilyen mértékű bevezetése új szerepet osztott a repülőtérre, hiszen most már nemcsak a környező településekkel, de más nagyvárosokkal és repülőterekkel is földi kapcsolatba került. A Helmut Jahn tervezte új repülőtéri terminálhoz közvetlenül kapcsolódó felszín alatti, de üvegtetővel teljesen benapozott vasútállomás a légikikötőbe érkező utasforgalom 30 százalékát adja. Külön kiemelendő a repülőtérnek egyéniséget adó, ötletesen végiggondolt, a megszokottól eltérőbb, játékos mégis remekül funkcionáló grafikai arculata, amely a komplexum kommunikációját végigkíséri.


Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
14/27
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com


Alig egy óra vonatútra innen, a frankfurti repülőtér vasútállomásának nagy sebességű pálya fölé a BRT Architekten iroda 2000-ben tervezett és épített nagyszabású pályaudvart. Az ufót formázó az épület flexibilisen értelmezi a vasúti és a légi közlekedés határait. Az épület funkciói mindenképpen erre a kettős szerepre utalnak, hiszen a vágányok feletti, az ICE vonatokból közvetlenül elérhető elegáns várótermek egy részét már a Lufthansa légitársaság üzemelteti, komplett szolgáltatáscsomagot nyújtva a minőségi földi utazástól (ICE) a légi utazás megszokott komfortjáig. A vasúti épület a repülőtérrel összhangban működik, kibővített szolgáltatásai ugyanúgy szolgálják a vonatra várókat, mint a pár méterrel távolabbi repülőtér termináljai a légi utasokat.


Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com
18/27
Frankfurt am Main - építész: BRT Architekten - forrás: www.haditeherani.com


A pályaudvar legplasztikusabb hídszerepét a Koppenhága-Kastrup repülőtér esetében láthatjuk, ahol a Skandinávia legforgalmasabb – és nemrég egy katedrálisszerű, nagyvonalú terminál összekötő folyosóval bővült – légikikötőn áthaladó vasútvonal, a 2000-ben átadott Öresund-híd segítségével, közvetlen kapcsolatba hozza a svédországi Malmőt a dán fővárossal, egyben félszigetet a kontinenssel, illetve a két város között félúton elhelyezkedő repülőtér-állomás révén az egész világgal.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk